Polyák Gábor: nyílt cenzúra a World Press Photo kiállítás korhatárossá tétele

Egy szélsőjobboldali párt, nevezetesen a Mi Hazánk elnökhelyettese, Dúró Dóra törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérte Csák János minisztertől a Nemzeti Múzeumban nyílt Nemzetközi Sajtófotó Kiállítás tartalma miatt. A legfőbb kifogása az volt, hogy a kiállításon „a 2022-es év legfontosabb eseményeként jelenítik meg az »LMBTQ+-kisebbség elleni erőszakot«, illetve a szerepel egy »meleg idősotthont« ábrázoló képsorozat is. Csák János kulturális és innovációs miniszter erre a családok védelméről szóló törvény érvényre jutásának biztosítását kérte számon a Nemzeti Múzeum főigazgatóján. L. Simon László pedig arra hivatkozva, hogy a fenntartó utasítását be kell tartani, szigorította a kiállítás megtekintésének szabályait, így a múzeum 18 év alattiak számára ezentúl nem értékesít jegyet. Polyák Gábortól, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjétől azt kérdeztük, szavazótábor építéssel egybekötött politikai hecckampány, vagy kormányzati cenzúra az, ami a World Press fotókiállítás körül folyik?

Polyák Gábor elmondta, ritkán szokta használni a cenzúra szót, mert azt nagyon erősnek tartja, de ez cenzúra. Elképesztőnek tartja azt is, hogy Csák János minden további nélkül feljogosítva érezte magát arra, hogy beleszóljon egy kiállítás tartalmába. „Ez minden határon túlmegy, ami a sajtószabadságot, a művészet szabadságát, vagy épp a szólásszabadságot tekintve elvárható, még egy olyan illiberális országban is, mint a miénk” –.  mondta Polyák Gábor, aki szerint ez egy új szint. Hozzátette, a gyermekvédelemhez ennek éppen annyi köze van, mint az egész úgynevezett gyermekvédelmi törvénycsomagnak. Ilyen értelemben az kizárólag a társadalmi indulatok szítására jó, és egy pillanatig sem gondolt senki a gyerekekre. „A Fidesz döntéshozói közül is csak kevesen vannak annyira bolondok, akik úgy gondolják, hogy itt gyerekeket akarnak átműteni. Ez a törvény az első pillanattól kezdve színtiszta politikai hadjárat volt egy ellenségkép felépítésére az LMBTQ közösség tagjaival szemben. Már önmagában az egész törvény a civilizációnk határát lépi át.”

A sajtófotó kiállításon rengeteg borzalmas eseményről, kétségbeejtő folyamatról lehet képeket látni – emlékeztetett a médiaszakember. Aki azt is a legnyíltabb cenzúrának nevezte, hogy kifejezetten gyerekvédelmi okokra hivatkozva megtiltják annak a békés, szívmelengető képsorozatnak a megtekintését, amely egy nyugdíjas otthont mutat meg, ahol melegek élnek. „Ezután már csak az jön, hogy az ellen a fotós ellen, aki ilyet mer készíteni, valamiféle szankciót fognak alkalmazni.” Polyák Gábor szerint nem vagyunk messze ettől. 

Ami a miniszteri döntés politikai hátterét illeti, meglehet, Csák János – aki ezek szerint nem látta a kiállítást – azért intézkedett azonnal, hogy megmutassa országnak, világnak, milyen erős kezű politikus. De elképzelhető, hogy épp a Mi Hazánknak tettek szívességet azzal, hogy a számukra kedves témát ilyen módon megint napirendre vették, és látványosan támogatják a párt elképzeléseit ebben a témakörben. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője azonban azt sem zárja ki, hogy egyszerűen nem gondolták át, hogy ez a lépés kinek lesz jó, kinek nem. 

Polyák Gábor szerint a főigazgatónak sem kellett volna a fenntartó utasításának eleget tenni. „Ez már tulajdonképpen a „parancsra tettem” világát idézi. Mi történhetett volna, ha nem teszi? Legfeljebb kirúgják, de legalább visszanyerhetett volna valamit a becsületéből, aminek politikusként már úgy is elég sokat ártott.” 

Az Egységes Diákfront rendkívüli performansszal tiltakozott vasárnap délelőtt a tiltás miatt. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége is felemelte szavát Csák János miniszter döntése ellen. A MÚOSZ szerint „melegellenes kampányok eszközévé vált a kormány. Már a művészet sem számít, elég egy kis provokáció, és beindul a tiltás, a cenzúra kormányzati gépezete”. 

Polyák Gábortól megkérdeztük azt is, hogy vajon eljut-e még a józan ész szava a többséghez, vagy egyre inkább a dermesztő butaság lesz az úr hazánkban, és vajon merrefelé tart az ország. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint kétfelé. „Mindig azt kell mondanom, hogy ez az ország tulajdonképpen két ország, és ez egyre inkább így lesz. Nyilván nagyon sokan, körülbelül az ország fele felháborodva nézi azt, ami történik, még akkor is, ha a homofóbia átnyúlik a Fidesz szavazóbázisán. De még az is felkapja a fejét erre, akiben a melegekkel szemben – sajnos – ellenérzések vannak. Ha nem elvakult Fidesz-szavazó, akkor azért egy pillanatra mégis csak szöget üt a fejében, biztos, hogy egy kiállítás képsorozata az, ami a legtöbbet árt Magyarországon a gyerekeknek?  Ehhez már tényleg nagyon elvakultnak kell lenni. Ennek az országnak a fele – és lehet, hogy pillanatnyilag a kisebbik fele – meggyőződéssel állítja, hogy Dúró Dórától Csák Jánoson át L. Simon Lászlóig azok az emberek, akik ebben részt vállaltak, gonoszak. A másik fele meg elégedett. Ők az elmúlt években megkapták azt a muníciót a gyűlölködéshez, hogy nekik már joguk van mindenkit utálni. Tulajdonképpen a Fidesz szavazóbázisában kialakult egy nagyon veszélyes felsőbbrendűségi tudat, ők mondhatják meg, hogy ki a jó ember, ki a magyar, ki a férfi, ki a nő. Erre a jogot fenntartják maguknak. A történelemben az ilyen felsőbbrendűségből még soha semmi jó nem származott. Sőt! Ez csak a hatalmas katasztrófák felé vezethet!”

A World Press Photo kiállítás egyébként szeptember 22-én nyílt, és november 5-éig látható a Nemzeti Múzeumban. Most már csak 18 éven felülieknek.