PSZ: ne csak a pedagógusokat oltsák be, hanem mindenkit, aki a közoktatásban dolgozik

A kormány úgy döntött, az iskolák nyitása előtt önkéntes alapon, regisztrációt követően beoltják a tanárokat és az óvónőket. A Pedagógusok Szakszervezete hogy fogadta a hírt?

Végre! Egy filmcím jut eszembe, Jó reggelt, Vietnám! Azt nem tudom, hogy mi billentette át ezt a dolgot a pedagógusok beoltásának javára, de már rég meg kellett volna hozni ezt a döntést. Ez a kormányzati kommunikáció egész egyszerűen követhetetlen. Rétvári Bence államtitkár azt mondja bele a társadalom képébe, hogy nincs foglalkoztatási csoportonként beoltás, akkor, amikor először – nagyon helyesen – az egészségügyi és a szociális szféra kapta meg az oltást, aztán a bírák, ügyészek, ügyvédek, mindenki, és most már hála istennek a tömegközlekedésben dolgozók is, és valahol a sor végén, mi, pedagógusok mégiscsak bejöttünk. Ez jó. De a nyitásnál nyilván azt kellene figyelembe venni, hogy nem elég beoltani a pedagógusokat, annyival előbb kapják meg, hogy legalább az első oltás utáni védettség alakuljon ki. Vagyis nem lehet, mondjuk hétfőn beoltani, és kedden már odaállítani a katedrára a pedagógust.

Hány pedagógus halt meg Covid-fertőzésben eddig?

A mi információink szerint 60-on felül van a számuk.

Hány pedagógus van?

Főállásban 146 ezer. A PSZ számítása szerint a közoktatásban összesen mintegy 200 ezer ember dolgozik.

Azt mondták, a nyitás előtt fogják beoltani a pedagógusokat, a nyitás pedig azután lesz egy héttel, ha már a két és fél milliót eléri az oltottak száma…

Ezt megint meg kell jól szervezni majd. Ha jól hallottam, Gulyás Gergely miniszter úr azt mondta, a nyitás április 12, vagy április 19. Azért azt gyanítom, hogy április 12-éig nem fogják tudni beoltani a pedagógusokat. Jelenleg több, mint 50 százalékuk regisztrált, az testvérek között is 75-80 ezer ember. És egyre nagyobb az oltási hajlandóság.

Megnőtt a pedagógusok között az „oltakozási kedv”?

Jó lenne, ha többen lennének! A Pedagógusok Szakszervezete mindenkit arra buzdít, hogy győzze le az oltásokkal szembeni ellenérzését, mert nincs jobb út a járványból való kilábaláshoz. Az a lényeg, hogy minél többen regisztráljanak, mert csak abban az esetben tudunk az oktatásban visszatérni a normális kerékvágásba, ha minél több közoktatásban dolgozó be lesz oltva.

Minden közoktatásban dolgozó?

Azt kérjük a kormánytól, ne csak a pedagógusokat oltsák be, hanem mindenkit, aki a közoktatásban dolgozik. Vagyis a pedagógus asszisztenseket, a gyógypedagógusokat, a gyógypedagógus asszisztenseket, az iskolatitkárokat, adminisztrátorokat, a portásokat, a takarítókat, az óvodapedagógusokat, a dajkákat, vagyis mindenkit, aki ott mozog a gyerekek körében, mert csak akkor tudunk biztonsággal működni. Hozzáteszem, ez a nemzetgazdaságnak is fontos, mert abban a pillanatban, ha a közoktatási intézmények normális munkarendben tudnak dolgozni, a szülőknek sem kell fölöslegesen konfliktusokat vállalnia a munkáltatóval, azért, mert otthon kell maradni a gyermeket felügyelni.

A pedagógusok most már minden vakcinát elfogadnának?

Azt gondolom, hogy annál minden jobb, mintha valakinek lenyomják a torkán a tubust. Sajnos a vakcinából a kormány csinált politikai kérdést azáltal, hogy kivették a szakemberek kezéből a döntést, és politikai nyomás alá helyezték az OGYÉI-t, bármennyire is próbálják rátolni a felelősséget mindenki másra. Nagyon sokan azt mondják, hogy bármilyen oltás jobb, mint a Covid-fertőzés.

Az iskolai nyitás meghatározása elég csavarosra sikeredett, mert azután lesz, ha a beoltottak száma eléri a 2,5 milliót. Viszont december óta csak 1,5 millió embert oltottak be. Ön szerint csonka egy hónap alatt be fognak tudni oltani 1 millió embert?

Hát, ha hihetünk a NER propagandának, akkor egy hétvégén be tudják oltani a fél országot… Nem tudom. Azt el tudom képzelni, például, hogy az iskolákban, amíg nincsenek ott  a gyerekek, a kollégák a foglalkozás-egészségügyi orvostól megkapják az oltást. Ez nyilván logisztika kérdése. Azt, hogy most bejelentették a pedagógusok beoltását, az egy dolog.  A rendszeres tesztelést is bejelentették novemberben, aztán nagyjából két és fél alkalom után le is álltak vele. Akkor fogunk teljesen megnyugodni, ha láttuk az intézkedési tervet, a számokat, a lebonyolítás folyamatát. Ez a bejelentés első lépésnek jó, kicsit megnyugszik mindenki, a szülők azért, mert akkor előbb-utóbb mégis csak lesz nyitás az iskolákban, a közoktatásban dolgozók azért, mert mégiscsak kapnak védettséget azok, akik kérik. 

Meddig tart a tanév?

A szorgalmi időszak a diákoknak június 15-éig.

Érdemes a hátralevő időre kinyitni az iskolákat?

Két dolog miatt mindenképpen érdemes. Mivel a szociális közeg már hiányzik a gyerekeknek, jó lenne, ha egy kicsit közösségben tudnának lenni, no és a szülők is szeretnének dolgozni menni. A másik, nagyon fontos dolog, hogy ez alatt a néhány hét alatt a pedagógus bőven fel tudja mérni, hol keletkeztek azok a hiányok, amiket rögtön kezelni tud, vagy a nyári szünetben fel tud készülni arra, hogy szeptemberben – amikor reményeink szerint normál menetben elindul az oktatás –, mire kell hangsúlyt helyeznie ismétlésben, hiánypótlásban. Minden nap számít, amit benn töltenek a gyerekek az iskolában. Az április 12-i, illetve 19 -i dátum azonban sajnos azt is valószínűsíti, hogy az idén érettségiző diákok már nem fognak tudni szervezett keretek között bemenni az iskolába. A kérdés az, hogy az érettségi előtt kis csoportokban meg tudják-e kapni a felkészítést. 

Az érettségit még mindig úgy tervezik, hogy május elején írásbeli, június elején szóbeli érettségi vizsgák lesznek, és figyelik a járványügyi helyzet alakulását, az átoltottság mértékét. Ön szerint helyes hagyományos érettségit tartani másfél éves digitális oktatás után?

Ez egy verzió. A PSZ mindig is azt mondta, hogy jó lenne, ha a kormány legalább három-négy variációt nyilvánosságra hozna, aszerint, hogy miként változhat az adott helyzet függvényében az érettségi. Mert akkor tudja mihez tartani magát a szülő is, a diák is, és mindenki egy kicsit megnyugszik. Mindenképpen ki kellene dolgozni, és leírni, hogy mit tegyen az, aki éppen az érettségi előtt, alatt kapta el a fertőzést, vagy karanténban van. Még most, a tavaszi időpontban kellene olyan időpontokat meghatározni, hogy számukra mikor pótolható az írásbeli, a szóbeli. A PSZ számára elfogadhatatlan válasz az, hogy majd ősszel. Miért kellene elveszíteni egy évet a felsőoktatásban egy diáknak rajta kívülálló okok miatt? A kormánynak adott esetben kellene annyira rugalmasnak lennie, hogy ne csak a tavalyi könnyítést hozza meg, de számításba vehetné a megajánlott jegyek, az év végi teljesítmények összesítését is, ahogy erre számos körülöttünk levő országban példa van.  Az érettségi fontos, mert normál esetben lezár egy 12 éves tanulási ciklust. De több, mint egy éve nem normál esetben vagyunk! Az se lenne ördögtől való dolog, hogy annak, aki nem akar a felsőoktatásba továbbmenni, megajánlják a jegyet. Aki meg szeretne továbbtanulni, az csak azokból a tantárgyakból érettségizzen, ami neki ahhoz szükséges. Ez is egy opció. Nyilván fontos az is, hogy a pedagógusok addigra oltottak legyenek, hogy el tudják látni a feladataikat, de itt a fiatalokra is gondolni kell, mert a járvány harmadik hulláma bebizonyította, hogy ez ellen a fertőzés ellen már a gyerekek se védettek. Őket pedig még nem lehet oltani, ezért pont akkor kellene bezárkózniuk, amikor végre kinyit az iskola. De mégis jó lenne egy kis időt a tanárral tölteni. Ez egy óriási dilemma, amit végig kell gondolni a kormánynak is.