Pusztai Erzsébet: a nyitáshoz csak a fertőzés terjedésének gyorsaságát szabad figyelembe venni

– Az Európai Unióban hazánk a legátoltottabb ország, de vannak mutatók, amelyekben még nem állunk ilyen jól. Ilyen például a népességarányos halálozás. Ebben hányadikok vagyunk? 

– A világon harmadikok vagyunk a halálozásban, már a cseheket is elhagytuk, a lakosság arányos fertőzésszámot hirtelen nem tudom megmondani, de abban sem állunk jól.

– Mi az, amit egy országban a nyitáshoz figyelembe kell vennünk, a fertőzés terjedésének gyorsaságát, vagy a beoltottak számát?

– Kizárólag a fertőzés terjedésének gyorsaságát. A beoltottak száma hosszú távon lesz fontos. Ráadásul nagyon fontos, hogy milyen korosztályból kerülnek ki azok, akiket beoltottak. Mi az idősebb korosztályt oltottuk be, de a fertőzés az aktív, munkába járó korosztályok között felgyorsult és nagyon terjed. Halljuk, hogy egyre több fiatalkorú kerül be a kórházba, sőt, lélegeztetőgépre is. Nem minden korosztályból vannak az emberek egyenletesen beoltva, az idősebb korosztályból nagyobb arányban, a fiatalabbak közül alig.

– Jól gondolkodik az Orbán-kormány, amikor az oltások számához kapcsolja a nyitási lehetőségeket?

– Nem! Abszolút hibás ez a gondolkodás! Nem is tudom, honnan vették ezt az elképzelést. Én még ilyet máshol sehol sem hallottam. Izraelben óriási nagy volt az átoltottság már, de a nyitást csak akkor kezdték el, amikor a fertőzés terjedése csökkent. Hosszú távon persze, hogy az oltás számít, amikor már mindenki be lesz oltva, akkor a fertőzés sem tud terjedni, tehát lehet nyitni.

– A 2,5, illetve 3,5 millió beoltott elégséges a fertőzés terjedésének megakadályozására?

– Teljesen lényegtelen! Nem az a kérdés, hogy mit gondolunk, hanem az, hogy mi a valóság. Lehet, hogy 4 millió beoltott mellett is a fiatalabb korosztályoknál rohamosan terjedni fog a fertőzés. És akkor? Nem törődünk majd vele?!

– Hogy lehetne a fertőzés terjedését megakadályozni?

– Természetesen az oltást nagyon nagy ütemben folytatni kell, egyre szélesebb és szélesebb körökre kiterjeszteni, ahogy a következő hónapokban érkezik a rengeteg oltóanyag. A tömeges oltáshoz minden lehetséges helyet be kell vonni, magánintézményeket is, üzemorvosokat is, és tömeges oltópontokat kell létrehozni. A központi regisztráció alapján való szervezés helyett az oltóponton kelljen előre időpontot kérni. Az aktív dolgozó és gyermekes korosztályoknál megoldhatatlan az előre megadott időpont. Az oltások fontosak, de az aktuális helyzetben a fertőzés terjedésének megakadályozásában óriási jelentősége van egyrészt a korlátozások józan fönntartásának, másrészt a maszkviselésnek és a kiterjedt tesztelésnek. Érthetetlen az, hogy egy év alatt nem voltak képesek belátni, a könnyen elérhető teszteléssel az emberek önmagukat is kontrollálni tudják. Ausztriára figyelünk, hallottuk, de ebben távolról sem akarjuk követni őket. A kiterjedt tesztelésnek két előnye van, egyrészt az emberek önmagukra és környezetükre jobban vigyáznak, másrészt sokkal korábban lehet kezdeni a kezelésüket.

– Ehelyett viszont kinyitnak az óvodák, az általános iskolák, és a középiskolák is április 19-én…

– Azt majd még meglátjuk! Nekem az a véleményem, hogy hiába írnak rendeletet egy ilyen döntésről, mert nem az fogja eldönteni, hogy mikor nyitnak ki, hanem a helyzet. Mi van akkor, ha április 19-éig nagy ütemben terjed a fertőzés a fiatalabbak között? Akkor is kinyitnak? Ilyen kérdésre még csak nem is válaszolnak. Örökké csak a beoltottak számát emlegetik, persze, mert az idősebbek be vannak oltva. A fiatalabbak meg betegek.

– Annak, látjuk már a nyomát, hogy az idősek közül kevesebben betegszenek meg, mert be vannak oltva?

– Bár látnánk arról részletes kimutatást, hogy a kórházba kerültek közül melyik korosztály milyen arányban van! Annyit lehet hallani, hogy csökkent az átlagéletkor, de ez csak egy bejelentés volt. Pontos statisztikai adatot kellene adnia az operatív törzsnek. Minden nap minden statisztikában benne kellene lennie, hogy az aznap kórházba kerültek milyen korosztályból kerültek ki.

– Ehhez képest kedden még a normál statisztikai adatok sem kerültek ki időben. Vajon miért?

– Én azt igazán nem tudhatom! Sokan azt mondják, azért, hogy a 2 millió beoltottat be tudják jelenteni. Mintha ezen bármi is múlna! Hiszen még az idős korosztály sincs teljes egészében beoltva.

– Ha a beoltottak számának fontossága téves elképzelés, nem érti az ember, hogy miért tulajdonítanak ennek ilyen nagy fontosságot?

– Én nem találok rá észszerű észszerű választ, szakmait semmiképp. Hosszú távon, ha a lakosság nagy részét beoltják, akkor hasonlóan Izraelhez, minden bizonnyal elkezd csökkenni a fertőzés terjedése, lezuhannak a napi esetszámok, és lehet nyitni. 18 év alattiakat nem oltanak és, ha ez a vírus a fiatalabbakat valóban súlyosan megbetegíti, akkor az különös jelentőségű a védelmük szempontjából. Sokkal differenciáltabb gondolkodásmódra van szükség! Egy ilyen járványban egyetlen mutató önmagában nem jelent semmit. Annak lehet örülni, hogy egyre több ember van beoltva, de a járvány terjedése szempontjából most nem jelent semmit.

– Akkor teljesen igazuk van a pedagógusoknak, hogy tiltakoznak az ellen, hogy április 19-én kinyissanak az óvodák és az iskolák…

– Különösen azért, mert ha most be is oltják őket, a védettségük addigra még nem fog kialakulni. Az elhatározott nyitásig 19 nap telik majd el, közben a húsvéttal. A Pfizerről – erről van a legtöbb adatunk – lehet tudni, hogy már az első oltás után kialakulhat 80 százalékos védettség, de ahhoz is kell három hét és ezek csak a tanárok. Mi van a 16 év fölötti diákokkal? Ők miért nem számítanak? Már tudjuk, hogy a  kisebb gyerekek között is vannak súlyos esetek. Én nem tudom, hogy kinek az agyába állt bele ez az átoltottsági mutató, mint mérőszám, de alapvetően elhibázott. A szakemberek nem ezt mondják! Még Kásler Miklós, az Emmi minisztere is azt mondta, hogy majd május végén, júniusban lehet nyitni. Most előadják, hogy 2 millió ember be van oltva. A másik félmilliót majd egy-két hét múlva oltják be. Az ő teljes védettségükhöz hat hét kell, és máris május közepén vagyunk.

– A földkerekségen 11 ország van különösen súlyos helyzetben, és ezek közül egy híján az összes Európa keleti felén található, nem inkább tovább kéne szigorítani?

– Észszerűen kéne szigorítani. Azt, amit hónapokkal ezelőtt többen mondtunk szakemberek, hogy nem az a fontos, hogy nyolckor bezárják a boltot, hanem az, hogy ne legyenek nagy tömegek, most kezdik megfogadni. Inkább tolják ki még két órával a nyitva tartási időt, csak ne legyenek akkora tömegek a boltban. Az észszerű megoldások fontosak, ahogy az is, hogy az oltópontokon ugyanilyen észszerűen szervezzenek, és ne tudjanak kialakulni tömegek! Arról se látunk statisztikát – pedig biztos, hogy kiderül a kórházakban –, hogy hányan vannak olyanok, akiket a megfertőződésük előtt egy-két héttel előbb beoltottak már. Pedig, sajnos, aki az oltással egyidőben, vagy utána pár nappal megfertőződik, azt nem fogja megvédeni az oltás. Egy ilyen járvány kezelése sokkal több tényezőn múlik, minthogy kiemeljünk egyetlen mérőszámot, és ahhoz próbáljuk a többit igazítani!