Pusztai Erzsébet: három hónapnál előbb nem érdemes beoltani azokat, akik átestek a Covid-fertőzésen
Magyarországon hivatalosan eddig csaknem 755 ezer ember esett át a koronavírus-fertőzésen. Arról, hogy ők a betegség lefolyása után mennyi idővel kaphatnak védőoltást, megoszlanak a vélemények. Fölmerült, hogy 90 napnál korábban is lehet, mások kivárnák a három hónapot. Pusztai Erzsébet infektológus, egészségügyi szakértő szerint az adatokból való következtetése, és saját véleménye szerint három hónapnál hamarabb nem érdemes. Úgy véli, arról, hogy Magyarországon végül is hogyan zajlik a vírusfertőzésen átesettek oltása csak akkor tudnánk, ha a kormány folyamatosan, minden nap közzé tenné a korrekt adatokat, és nem hamis táblázatokkal manipulálna.
– Müller Cecília országos tiszti főorvos azt mondta, az Egészségügyi Világszervezet még nem tett konkrét javaslatot a koronavírus-fertőzésen átesettek oltására, csak szakmai ajánlások vannak. Ön szerint mi a megfelelő eljárás?
– Eddig arról volt szó, és Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is ezt mondta el akkor, amikor a saját példáját mutatta be, hogy három hónappal a betegség után már lehet oltani.
– Rusvai Miklós víruskutató szerint az utolsó tünetek megszűnése után három héttel már bárki nyugodtan oltatható. Ez azt jelentené, hogy akkor már nem kell 90 nap?
– Nem tudom, nem vagyok benne biztos, hogy ez így van. Mivel nem láttam semmiféle adatot, vizsgálatot arra, hogy ilyen rövid idővel a betegség után milyen következményekkel, immunreakcióval járhat az oltás beadása, én óvatosabb lennék. De ez a saját véleményem, nem hivatalos. Én az adatok alapján következtettem. Az a kérdés, hogy a betegség után túl korán beadott oltásra az immunrendszer hogyan reagál.
– Mert lehet, hogy túlreagálja?
– Fokozottabb reakciók elképzelhetők. Én óvatosabb lennék, és többet várnék. Bár kétségtelen tény, hallottam olyat, hogy akinek elhúzódó poszt-Covid-tünetei vannak, és megkapta az oltást, az javulást tapasztalt. Abban biztos vagyok, hogy három hónapnál előbb nem érdemes.
– A háziorvosok döntő többsége nem is adja be három hónapnál előbb…
– Hát, nem, mert eddig ez volt az álláspont.
– És akkor ők gyakorlatilag helyesen teszik, hogy nem oltják be a vírusfertőzésből kigyógyultakat?
– Az eddigi álláspont szerint igen. Ha változik az álláspont, akkor azt meg kell velük ismertetni.
– És az kinek lenne a feladata?
– Kinek? A kormánynak. Annyi mindenről tudják tájékoztatni az embereket, tudnák tájékoztatni az orvosokat is.
– Egyáltalán működik az orvosok tájékoztatása?
– Rendszeresen kapnak leveleket, de, hogy azoknak a tartalma mennyire felel meg a korrekt tájékoztatás követelményeinek, azt nem tudom.
– Akkor is szükség van oltásra, ha csak gyenge tünetekkel vészelte át valaki a betegséget?
– Talán még inkább. Mert könnyen lehet, hogy a szervezet épp ezért nem alakított ki világos, egyértelmű immunválaszt. Ma még nem tudjuk, hogy az az ember, aki enyhébb formában esik át a fertőzésen, az vajon azért esik-e át enyhébb formában rajta, mert az immunrendszere nem engedi a vírust elszaporodni, vagy azért, mert sokkal kevesebb vírus fertőzte meg. Ezekről még nagyon sok mindent nem tudunk, ezért fontos a legnagyobb óvatosság.
– Tulajdonképpen mit tudunk erről a vírusról?
– Egyre többet, de nagyon sok részletkérdést még nem ismerünk.
– Arról, hogy Magyarországon hogyan zajlik a vírusfertőzésen átesettek oltása, tudunk valamit?
– Nem. Csak akkor tudnánk, ha a kormány folyamatosan, minden nap közzé tenné a korrekt adatokat, és nem hamis táblázatokkal manipulálna.
