Pusztai Erzsébet: járványkezelésben Orbán Viktor tanulhatna az angol miniszterelnöktől
A Covid miatt gépre kerültek halálozási aránya Magyarországon 85-90 százalék, szemben más országok 40-50 százalékos arányával. Pusztai Erzsébet infektológus, egészségügyi szakértő szerint ha túl sokan vannak intenzív osztályon, túl sokan vannak lélegeztetőgépen, és ehhez nincs elég nővér és orvos, aki folyamatosan ellenőrzi az állapotukat, akkor a lélegeztetőgépen nagyon sok veszélyforrás van. Bármi is az oka a gépre kerülésnek, az biztos, hogy nálunk siralmasan magas az elhunytak aránya. Az, hogy elsők vagyunk oltásban Európában nem számít! Az oltás nem járványkezelés, hanem a jövőbeli fertőzések megelőzése! A járványkezelésben továbbra is szükség lenne a kontaktus-szám csökkentésére, tesztelésre, a fertőzöttek feltárására, izolálására, és nagyon korai kezelésre. Ezt Boris Johnson angol miniszterelnök már megtanulta, követni kellene.
– A Magyar Orvosi Kamara szerint a Covid-osztályokon lélegeztetőgépre kerülőknek 90, Takács Péter, az Országos Kórház Főigazgatóság főigazgató-helyettese szerint pedig több, mint 80 százalékuknak nem tudják megmenteni az életét az orvosok. Melyik szám az igaz?
– Ezt senki sem tudja. Az orvosi kamarának valószínűleg közvetlen információi vannak az egészségügyi intézményekről, a saját tagjaiktól. Központi kimutatást nem ismerünk, még azt sem tudjuk, hogy intenzív osztályon hányan vannak.
– Takács Péter szerint a halálozási arány négyszer több, mint egy normál intenzív osztály esetében. Miért?
– Itt két dolog keveredik. A normál intenzív osztály intenzív ellátást jelent, és nem feltétlen lélegeztetést. Ezen belül a lélegeztetésnek sokféle oka lehet, például koponyasérülés, egyéb súlyos állapot, amikor segíteni kell a beteg légzését. A „mindennapi” intenzív kezelésben, ha gépre kell tenni valakit, az ritkán tart hosszú ideig, sokkal inkább csak néhány napról van szó. Egy súlyos balesetet, mondjuk koponyasérülést elszenvedett ember általában pár napig van gépen. Egészen más a Covid okozta megbetegedés miatt gépre kerülők helyzete. Ilyenkor gyakran a tüdő mellett más szervek is károsodnak, ráadásul sok esetben a lélegeztetésre akár hetekig is szükség lehet. Csak a Covid miatt gépre kerülők halálozási adatait érdemes összehasonlítani. Ha normális adatszolgáltatás lenne, akkor ezt kórházanként is meg lehetne állapítani, de nálunk még az összesített pontos adatot sem ismerhetjük meg. Az európai országokban a Covid miatt gépre kerültek halálozási aránya 40, van, ahol 50 százalék. Sehol sem annyira magas, mint nálunk.
– Mi lehet ennek az oka?
– Több oka lehet. Ha – abszurd módon – úgy hasonlítom össze, hogy egy „egészséges” embert lélegeztetőgépre kell tennünk, akkor el kell altatni, le kell állítani a saját légzését, mert a gép vezérli a légzést, és, ha egyszer elaltatták, akkor mindenféle egyéb beavatkozás szükséges, mert a teljes ellátását mesterséges úton kell biztosítani például folyadékpótlás, folyadék-ellenőrzés, táplálás.Tehát önmagában a lélegeztetőgépre helyezés nagyon súlyos beavatkozás, rengeteg teret nyit a különböző fertőzéseknek.
A magasabb halálozásnak több oka lehet. Az egyik ok, hogy nálunk esetleg korábban kerülnek az emberek lélegeztetőgépre. Ha az intenzív osztályokon nincs elegendő felügyelet, oxigénmaszk, gyógyszeres kezelés stb., akkor előfordulhat, hogy emiatt kerülnek az emberek még rosszabb állapotba, és emiatt többen kerülnek lélegeztetőgépre annál, mint amennyi feltétlenül szükséges lenne. Ez az egyik lehetőség. A másik az, hogyha annál, akit gépre helyeztek nincs rendkívül szoros kontroll – ami nem a gépen múlik –, ha nincs elegendő nővér, aki folyamatosan figyelni tudja, hogyan működik a belégzőcső, a kanül, az infúzió, megjelennek-e fertőzési tünetek stb., ha ezt nem tudják kellő intenzitással ellenőrizni, akkor még nagyobb a súlyos komplikációk lehetősége. Magyarországon azt is megnézhetjük, vajon nem az-e a probléma, hogy túl sokan kerülnek nagyon súlyos állapotban kórházba. Nem fordul-e az elő, hogy a korai feltárás és a korai kezelés helyett az emberek otthon, kezeletlenül várnak arra, hogy majd jobban lesznek. Aztán a gyorsan romló állapot miatt kórházba kerülésükkor már nagyon rossz állapotban vannak, és akkor már nincs idő más beavatkozásra, csak arra, hogy gyorsan gépre tegyék.
Bármi is az oka a gépre kerülésnek, nagyon szomorú, hogy nálunk a lélegeztetőgépen milyen sokan halnak meg, ahogy az is siralmas, hogy az össz halálozás nagyon magas.
– Viszont elsők vagyunk Európában oltásban…
– Ez nem jelent semmit addig, amíg a járvány terjed. Ha a járvány alábbhagy, akkor mondhatjuk azt, hogy eleget oltottunk. Nálunk összekeverik a két dolgot. Nagyon örültem neki, amikor Boris Johnson, az angol miniszterelnök – úgy látszik, ő már megtanulta –, kiállt, és azt mondta. az igaz, hogy az ország fele már be van oltva, de a járvány nem azért csökkent, mert ennyien be vannak oltva, hanem azért, mert lezárások voltak. Pontosan tudja, hogy a járvány terjedése szempontjából a kontaktusszám számít, mindaddig, amíg elég nagy tömeg nincs átoltva.
– Vagyis a kettőt, a kontaktusszám csökkentést és az oltást egyszerre kellene csinálni?
– Az átoltás majd hosszú távon lesz jó. Oltani folyamatosan kell, de a járványt kezelni nem az oltással tudjuk, hanem a rendes járványvédelmi intézkedésekkel, kontaktusszám csökkentéssel, teszteléssel, a fertőzöttek feltárásával, izolálásával, és lehetőség szerint a nagyon korai kezeléssel. Az oltás nem járványkezelés, hanem megelőzés! A jövőbeli fertőzések megelőzése! Ma nem tudja megelőzni a járvány terjedését, csak nagyon szűk körben. Az idős emberek nagy része be van oltva, őközöttük valószínűleg kevésbé terjed a járvány. De az aktív korosztályok teljes egészében oltatlanok. Én még mindig abban reménykedem, hogy visszavonják az óvodák és az alsósok számára az iskolák április 19-i nyitását. Ezzel persze megint megőrjítik a fél országot, mert most arra kell készülni, hogy hétfőtől iskolába járnak a gyerekek, aztán lehet, hogy pénteken este nyolckor a miniszterelnök megint bejelenti, hogy mégsem. Ez a szokása.
– Ön szerint tehát szükség lenne a további tömeges tesztelésre és most már antitest vizsgalatra is?
– A járvány kezelésének alapvető része a fertőzöttek feltárása és izolálása. Ha nem tudom, ki a fertőző, nem tudom megakadályozni a fertőzés átadását. Ma már nagyon jó antigén tesztek vannak, a mentők is ezt használják. Ha pozitív, az biztosan fertőzést jelent. Ma, ha kapható, akkor is drága – én 5500 forintért vettem a patikában. Ahogy Ausztriában, nálunk is ingyenesen elérhetővé kellene tenni, így az emberek jobban vigyáznának önmagukra és másokra is, csökkenne a mentőszolgálat terhelése (mennyibe kerülhet most egy tesztelés, ha beleszámoljuk a gépkocsit, a dolgozók bérét), hamarabb lehetne kezdeni a kezelést (ma a diagnózis sokszor négy-öt nap). A pozitív esetek egy részében a személy a teszteléskor még tünetmentes, de gyakran egy-két nap múlva kezdődnek a tünetek is!
Az antitest vizsgálat akkor lehet fontos, ha az illető fertőzött volt, és kérdés, hogy kialakult-e ellenanyag. Ha igen, ilyen esetben elég lehet egyetlen oltás beadása is. Most pedig az oltott személyek megnyugtatására lenne szükséges a kínai oltás után. Lehetővé kell tenni, hogy a második oltás után három-négy héttel ellenőrizzék, hogy van-e ellenanyag a vérükben. Ha igen, megnyugodhatnak, ha nem, dönteni kell, hogy harmadik, ugyanolyan oltást kapjanak-e, vagy másik oltóanyaggal oltsanak.
