Putyin nem fogja elfogadni az ukrán részvétellel módosított amerikai béketervet

Napról napra, sőt óráról órára változik a helyzet az Oroszország által Ukrajna ellen három és fél éve indított véres háború lezárását hivatott tárgyalások körül. E sorok írásakor már teljesen kaotikusnak tűnik a béketárgyalásoknak megágyazni próbáló helyzet. Európa, Ukrajna és számos szakértő szerint sok jel arra mutat: eredetileg Moszkvában készülhetett a nevezetes 28 pontos „béketerv”. Erre válaszul Európa és Ukrajna is elkészítette a saját 28 pontos tervét. Közben Ukrajna és az USA – a bejelentések szerint – sikeresen tárgyalt külügyminiszteri szinten a béketerv Ukrajna számára kedvezőbb finomításáról, s megalkottak egy 19 pontból álló tervezetet, amelynek állítólag van egy titkos három pontos része is, az Ukrajnának nyújtandó garanciáról (amit Kijev elégtelennek tart). Miközben mindez zajlik, Trump újból nekiment Volodimir Zelenszkijnek, aki viszont állítólag még a hónap vége előtt elutazik az amerikai elnökhöz. Az EU rendkívüli videócsúcsot tartott, amelyen – ahogy borítékolható volt – Orbán ismét szembe ment a 26-okkal, aminek megágyazott az Ursula von der Leyennek küldött levele, amely felszólítja az EU-t, hogy fogadja el Trump javaslatát. És persze tart a háború, az oroszok hevesen támadnak, Zelenszkij meg otthon küzd a kormánya korrupciójával.

Mi lesz vajon ebből? Mi a realitása annak, hogy bármi tényleg előre mozdul a béke irányába? Mi várható orosz részről – az, hogy elutasítják, látszik, de vajon meg tudja-e Putyin megint etetni Trumpot? És óhatatlan a kérdés pluszban: Orbán – és sajnos általa Magyarország – nem fog erre borzasztóan ráfázni? Tarjányi Pétert kérdeztük.

Orbán szerepe

Ha mégis történne valamilyen rendezés, azt Orbán használni fogja a választási kampányban – kezdte az utolsó kérdés megválaszolásával a biztonságpolitikai szakértő. Mint kifejtette: abban az esetben azt fogja kommunikálni, hogy lám-lám, ő már több éve megmondta azt, amire a Nyugat, élén az Egyesült Államokkal csak most jön rá, nevezetesen, hogy a háborút tárgyalásos, békés úton kell rendezni. Ez a rövidtávú hatás. Középtávon azonban nem is kérdés, hogy mélyül az elszigetelődése, az oroszbarát politikája már napi szinten lepleződik le, legutóbb most a hétvégén indított diplomáciai offenzívájával. Hiszen miközben az EU nagyhatalmai – Németország, Franciaország stb. – értik, hogy miért kockázatos az orosz-amerikai 28 pontos tervezet Európa és Ukrajna számára, ő teljes mellbedobással amellett áll ki, hogy Európa fogadja el azt, hiszen szerinte abban minden jó és tényleges tartós békét tudna biztosítani. „Aki ezt végig olvasta – legyen fideszes vagy nem – az azonban láthatja, hogy ebben a tervezetben benne vannak a következő konfliktus, viszály magjai, egyedül Orbán és a Fidesz nem látja ezt” – mutatott rá, megjegyezve: amit most Orbánék csinálnak, az automatikusan hozza magával az elszigetelődés kiteljesedését. 

Tarjányi felhívta a figyelmet: hosszabb távon Oroszország érdeke nem esik egybe Európa érdekeivel, s a 28 pontos orosz-amerikai tervezet még inkább aláásná a kapcsolatrendszert. A Nyugat oldaláról az látszik: Donald Trump csak bizonyos ideig lesz még a porondon, a republikánus szakmai és politikai gépezet pedig recseg-ropog. Láthatóvá vált például már az, hogy az amerikai elnök és a külügyminisztere egyáltalán nem beszélnek egymással, szakmai toldozgatás-foldozgatás folyik csak a tervezet körül. „Mindeközben pedig a harmadik résztvevő, Putyin szépen hátradől és rendel egy kávét”.

Vörös vonal Oroszország számára 1.

Vajon milyen esélyei vannak egyik vagy másik tervezet elfogadásának a két leginkább érintett fél, Ukrajna és Oroszország részéről? – kérdeztük. Ukrajna nem fogja aláírni a 28 pontos orosz-amerikai békejavaslatot, s nem fogja azt támogatni Európa sem – kivéve Magyarországot. Ezért készült – immár amerikai orosz egyeztetések eredményeként – egy 19 pontos válaszjavaslat – magyarázta Tarjányi. Ennek egyes elemei egyeznek a 28 pontossal, például a tűszünetet, a békét felügyelő szerv kérdése, amelyben az USA is részt venne, vagy a családegyesítés stb. Ugyanakkor markáns, sarkalatos különbségek is vannak: a 19 pontban benne van az, hogy ugyan Ukrajna egyelőre még nem lesz tagja a NATO-nak, de akár még az is elképzelhető, a tagállamok teljes konszenzusa esetén. Ez pedig a biztosítékrendszer oldaláról megtámogatja Ukrajnát, hiszen az 5. cikkelyhez hasonló közös védelmet tartalmaz, ami majdnem olyan, mintha belépne a NATO-ba. S mint emlékezhetünk rá, a 28 pontos javaslatban az áll, hogy Ukrajna soha nem léphet be a szövetségbe. 

Vörös vonal Oroszország számára 2.

Tarjányi egy további elemet is kiemelt: miközben a 28 pontos tervben 600 ezres, ebben 800 ezres létszám szerepel Ukrajna hadseregének nagyságára. Ez akár mindegy is lehetne, de az már korántsem, hogy – szemben a 28 pontossal, amely szerint Ukrajnának le kellene szerelnie a távolsági csapásmérő eszközeit, s le kellene állnia a drónfejlesztéssel – az európai javaslatban erről szó nincs. Ez pedig annyit jelent, hogy annyi fegyvert gyárt, amennyit csak akar, és azokkal gyártat, akivel csak akar. Ez azonban nagyon fájó pont Oroszország számára – szögezte le a szakértő. Már csak azért is, mert a világunk elmozdult egy új tömegpusztító fegyver irányába: a mesterséges intelligencia segítségével irányított több tízezer drón együttes csapása olyan, mintha tömegpusztító fegyvert vetettek volna be. Ma csak az Egyesült Államok, Kína és Oroszország, no meg Ukrajna rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyek képessé teszik őket erre. Így azután – összegezte – tulajdonképpen mindegy is, hogy Ukrajna rendelkezhet-e vagy sem atomfegyverekkel, mert ha képes MI-vel működtetni egy többszázezres drónhadsereget, az olyan csapásmérési potenciállal látja el, mintha nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyvere lenne. Ez Oroszországnál szintén kiveri a biztosítékot, hiszen mindegy, hogy meddig jutnak el a nagyhatótávolságú fegyverek fejlesztésében, nem lesz olyan erős, s ez jelentős változást jelent a számára is.

Vörös vonal Oroszország számára 3.

És akkor ott van még a jóvátétel kérdése is – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő. A 28 pontos terv 100 milliárd dollárban korlátozza azt, ami ugyan nagy összeg a befagyasztott orosz vagyonokból, ám a 19 pontban már korlátlan összeget szánnának rá. Tarjányi szerint ez olyan 350-380 milliárd dollárt jelent, ami „az apróból további laza” 200 milliárddal egészül ki, Ukrajna kártalanítására. De Moszkva vissza akarja szerezni ezt a pénzt, amire égetően szüksége lenne. „Egyetlen szakértő vagy politikus sem foglalkozik azonban azzal, hogy az Oroszországban ragadt nyugati vagyonokat az oroszok már felhasználták, államosították – dollárban számolva ez mintegy 130 milliárdra rúg” – említett egy nem igazán reflektorfényben lévő tényt. 

Vörös vonal Oroszország számára 4.

Egy további – általa nagyon érdekesnek nevezett, s a korábbiakhoz képest bekövetkezett – változásra is kitért Tarjányi. Ez a háborús bűnök kivizsgálásának és a felelősségre vonásnak a kérdése. Ez kikerült a csomagból, s az is, hogy vizsgálatok indulnának Oroszággal kapcsolatban. 

Ami pedig egy további kifejezetten lényeges változtatás: az ukrán területeket érintő kérdés. A 28 pontos terv értelmében Oroszország megnyerne általa még el nem foglalt területeket is, miközben a 19 pontosban a frontvonal befagyasztása és azonnal tűsszünet szerepel. Nos, ez is vörös vonal Putyin számára – mutatott rá a szakértő. Már csak azért is, mert az orosz hadsereg most – ha lassan is, de – halad előre, miközben az ukrán haderő komoly létszám- és szervezési problémákkal küzd, ami gondokat okozhat még Kijev számára.

Ez várható Tarjányi szerint

Ezt a 19 pontos tervet Oroszország a kukába fogja dobni, miután a jelenlegi helyzetben az inkább visz, mint hoz és számára, mert úgy látja, hogy most többet tud elérni a hadigépezet oldaláról, mint bármilyen tárgyalásokkal – szögezte le kérdésünkre a biztonságpolitikai szakértő.
S hogy mi történt valójában? Az amerikai adminisztráció próbálkozott egyet annak érdekében, hogy még Hálaadás előtt, de legalább az év végéig összehozza a békét – mondta, aláhúzva, hogy erre nagyon kis esélyt lát, ugyanis kibékíthetetlen érdekellentét van a 28 és a 19 pontos javaslat között. Szerinte ez még akkor is igaz, ha – az év elejéhez képest – a Nyugat ma már elfogadja, hogy Ukrajna nem akarja fegyveres visszafoglalni az Oroszország által elfoglalt ukrán területeket. Mint megállapította: vannak továbbá olyan apróbb elemek is, amelyek azt mutatják, hogy a realitások végül beszivárogtak a megállapodás-tervezetekbe.