Putyin szerint a Nyugat létveszélyt jelent az orosz szuverenitásra
Putyin háborúja része annak a forradalomnak, amit az orosz elnök a Nyugat ellen indított, és amely új, stratégiai konfrontációba helyezi Oroszországot. Erre figyelmeztetett Stephen Covington, aki hosszú évek óta a NATO egyesített haderőinek főparancsnoka mellett tanácsadó.
A Kreml célja ugyanis nem csupán az, hogy megtörje Ukrajnát és így az ne kaphasson helyet a nyugat demokráciák családjában. Egyben igyekszik lebontani a nyugati biztonsági rendszert. Húsz éves uralmát két, egymással ellentétben álló tényező jellemezte: egyrészt odahaza fokozatosan lebontotta a jogállamot, fokozta az elnyomást, nagyobb hatalmat adott a biztonsági szolgálatoknak, illetve tömte a hatalomhoz kötődő üzletemberek zsebét, fejlesztette a hadsereget.
Másrészt viszont próbált keresztbe tenni a nemzetközi színtéren a normáknak, elveknek, a nyugati intézmények játékszabályainak. Hadjáratot vezetett Grúziában, Ukrajnában és Szíriában. Az Economist szerint azt állítja, hogy a nyugati rendszer létveszélyt jelent az orosz szuverenitásra. A belpolitikában a hatalom megtartása vezérli, a külpolitikában pedig a hatalom kiterjesztése. Az ő elképzelései szerint Európában nem kaphat szerepet a NATO, de semmilyen olyan szervezet sem, amely a szabadság, a demokrácia és a jogállam fenntartásán dolgozik.
Ukrajnában is több célt követ. Igyekszik meggyengíteni a védelmet, demoralizálni a hadsereget, és azt a benyomást kelteni a lakosság körében, hogy elkerülhetetlen Moszkva győzelme. Azon felül megkísérli leválasztani a Nyugatot Kijev oldaláról.
Aligha valószínű, hogy megbékélést szeretne. Pontosan afelé tart, amit két éve mondott: feltehetőleg a II. világháború óta a legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb, ugyanakkor a legfontosabb évtized jön, tele világméretű viszályokkal.
