Rácz András szerint a palágykomoróci templom elleni támadásban a magyar kormány jó eséllyel benne volt

A Corvinus Egyetem oktatója szerint az Orbán-kormány nemcsak valószínűtlenül korán tudott a támadásról, de azonnal hitelt is adott a hírnek. „A gyalázkodó feliratokról konkrétan egyedül az Orbán-médiának vannak képei, a kiérkező ukrán hatóságok ugyanis annyira gyorsan lefestették őket. Vajon ki csinálhatta azokat a képeket...?” – tette fel a költői kérdést. Emlékeztetett, hogy a támadásról július 17-én 8:45-kor számolt be elsőként a Mandiner, nagyjából háromnegyed órával később, 9:35-kor közölte a hírt Orbán Viktor Facebook-oldala is.

Ha azonban összevetjük a két cikkben szereplő képet, azt látjuk, hogy a Mandiner az Orbán Viktor  posztjában megjelent képnek egy megvágott, keskenyebb változatát használta. Ha valóban a Mandiner kapta volna meg elsőként az információt, akkor ez értelemszerűen nem fordulhatna elő, hiszen övék lenne az eredeti kép, Orbán ennél maximum kisebb, megvágottabb verziót publikálhatott volna. De ennek pont a fordítottja történt: Orbán Viktor publikálta a nagyobb méretű képet, és a Mandiner ennek közölte egy megvágott verzióját – azaz a miniszterelnöknél előbb volt meg a kép eredetije, és ezt kapta meg, majd szerkesztette át a Mandiner – vélekedett az Oroszország-szakértő. Szerinte egy harmadik verzió is elképzelhető, amit ő kizárhatónak tart: mind a portál, mind a miniszterelnök külön-külön kapta meg egy harmadik forrásból, de figyelembe véve a téma érzékenységét és a Mandiner kézivezérelt jellegét, aligha képzelhető el, hogy a kormányzati jóváhagyás nélkül ki merne robbantani a lap egy ekkora horderejű ügyet.

Rácz András szerint más is feltűnő az ügyben. A templomra festett gyalázkodó feliratról egyetlen kép készült, mert a helyi hatóságok nagyon rövid időn belül lefestették. A tüzet a közelben tartózkodó határőrök észlelték, ők oltották el, majd értesítették az ukrán titkosszolgálatot. Mindez azt jelenti, hogy az épületet már a hatóságok őrizték, nem sokkal azután, hogy felcsaptak a lángok. A szintén nagyon gyorsan, három járművel kiérkező tűzoltókra már csak a helyszín átvizsgálása várt. A gyors beavatkozás tényét az Euronews megerősíti, és helyi források is arról számolnak be, hogy a gyalázkodó firkát villámgyorsan eltávolították. A szakértő megjegyezte, hogy senki másnak nincs más felvétele a feliratokról, csak Orbánnak és a magyar kormánysajtónak, mindemellett ukrán forrásokban is az szerepel, hogy a hírt először a magyar kormány közölte. Valószínűleg annyira gyorsan lefestették a feliratot, illetve annyira gyorsan lezárták a helyszínt, hogy ott a legelső perceket nem számítva, más már nemigen készíthetett fotót – tette hozzá.

Rácz András szerint több roppant kellemetlen kérdés adódik.

– Ha a tűz után már órákkal lefestették a feliratot a hatóságok, akkor vajon hogyan, kitől került a feliratról szóló kép Orbán Viktorhoz?
– Abban a pár órában, amíg ott volt a felirat, vajon ki járhatott arra, aki nemcsak lefotózta, de el is küldte, történetesen pont Orbánnak?
– Palágykomoróc egy nagyon kis falu, két négyzetkilométer az egész, alig nyolcszáz lakosa van – mégis ki lehetett az, aki szerda éjjel nemcsak hogy pont ott van az összegraffitizett templomnál, de még fotózni is tud, mielőtt kiérkeznek a tüzet látva, rohanó határőrök, és történetesen éppen az Orbán-kormánynak küldi el a képeket?

A szakértőnek az a leglogikusabb válasza, hogy maga az elkövető készítette a fotót. Megjegyezte, hogy az Orbán-kormány ráadásul azonnal hitelt is adott a képnek, hiszen rögtön másnap reggel tényként közölte maga a miniszterelnök, hogy gyújtogatás történt, és hasonlóan tett a kézivezérelt Mandiner is. Ha ez váratlanul történt volna, tehát valamikor szerda éjjel meglepetésszerűen befut az információ a gyújtogatásról, nagyon nehezen elképzelhető, hogy csütörtökön kora reggelre a kárpátaljai magyar diplomáciai képviseletek munkatársai ellenőrizni tudták volna a történteket – ráadásul a feliratok tényét ők sem tudták volna megerősíteni, hisz addigra azt már eltávolították.

„Az Orbán-kormány mégis tényként közölte a történteket. Ergo, ők biztosan voltak benne, hogy valóban az történt, ami a hozzájuk eljutott képeken szerepelt. Egy ilyen horderejű ügyben ez csak akkor képzelhető el, ha a gyújtogatás nem meglepetésszerűen érte őket, hanem tudtak róla, hogy ez fog történni, rosszabb esetben ők maguk szervezték az egészet – a képeket látva, pedig »csak« nyugtázták, hogy a feladatot a megbízott sikeresen végrehajtotta. Mission completed, mehet ki a hír és a Facebook-poszt – és ez is történt” – fogalmazott.

Kitért arra is, hogy a magyar kormány azonnal az ukránokat tette felelőssé a történtekért, vagyis egy klasszikus, hamis zászlós műveletről volt szó. Ráadásul Orbán Viktor arról beszélt, hogy az egész templom gyulladt fel, holott szerencsére kizárólag a sekrestye ajtaja égett meg, és az ukrán hatóságok gyors közbeavatkozásának köszönhető, hogy nem történt nagyobb baj.

Rácz András elméletileg azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a gyújtogatás orosz–magyar közös akció volt, ahol a tényleges végrehajtást az oroszok intézték, a magyar kormány pedig felhasználta a történteket. A fotó gyors közzététele pedig igazolja, hogy Orbánékat nem érték meglepetésként a történtek. Jelezte, hogy meglehetősen jók az ukrán titkosszolgálatok felderítési képességei, így jó eséllyel hamar fel fogják tudni göngyölíteni, pontosan hogyan zajlott a szervezés és a kommunikáció, hasonlóan a korábbi orosz provokációkhoz.

Ha tényleg az történt, hogy ez (legalább részben) magyar kormányzati akció volt, az sajnos azt jelenti, hogy az Orbán-kormány a saját belpolitikai céljai érdekében habozás nélkül kész konkrét veszélybe sodorni a határon túli magyarokat, jelen esetben a kárpátaljai közösséget. Megpróbálni etnikai alapú gyűlöletet szítani a többnemzetiségű Kárpátalján csak azért, hogy a magyar belpolitikában aztán lehessen folytatni az „ukránozást”, Ez történelmi bűn, erre egyszerűen nincs más szó – magyarázta.

Bejegyzését azzal zárta, „A Simion-ügy után ez rövid időn belül ismét olyan eset lenne, ami azt mutatja, hogy a határon túli magyarság csak eszköz a kormány kezében – pedig maga az Alaptörvény írja elő, hogy Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését.” Ebben az esetben viszont láthatóan éppen az ellenkezője történt.