Radó Péter: a közoktatás brutális minőséghanyatlásához vezet a pedagógushiány

Millei Ilona 2021. június 3. 06:59 2021. jún. 3. 06:59

Milyen jövő vár a magyar közoktatásra? Radó Péter oktatáskutató szerint ha minden így marad, a közoktatás szépen lassan tovább pusztul, és brutálisan nagy létszámú osztályokban képesítés nélküli pedagógusok fogják tanítani a gyerekeket. Pedig azt, hogy pedagógushiány lesz, a tanítók és tanárok korösszetétele alapján már 15 éve tudni lehetett. S, hogy megoldás-e az állami törekvés, az oktatás egyházi kézbe játszása? Semjén Zsolt szerint az egyházi iskolákra sokkal nagyobb az igény, és több az oda jelentkező, mint az állami vagy alapítványi iskolákba. Radó Péter erre csak annyit mond: „Komoly kutatásokkal megalapozott szakértői véleményem az, hogy ez egy nettó hülyeség, és egy szó nem igaz belőle.”

– Pedagógusnap még csak-csak lesz vasárnap, de pedagógusból egyre nagyobb a hiány. Tudjuk-e, hogy mekkora?

– Nem. Valójában azért nem tudjuk, hogy mekkora, mert a rendszer elrejti a valóságos hiányt: túldolgoztatják a pedagógusokat, brutálisan magasak az óraszámok, az igazgatók sokszor nem is merik jelenteni, ha eggyel kevesebb pedagógusuk van, mint kellene, mert attól tartanak – teljes joggal –, hogy a Klebelsberg Központ (KK), lánykori nevén a Klik egyszerűen megszünteti a státuszukat. Egy csomó hiányt elkönyvelnek, eltüntetnek helyettesítéssel, egyre gyakrabban vesznek föl pedagógust szakos végzettség nélkül. De a szakma elöregedése miatt egyre többen mennek nyugdíjba is, az alacsony fizetések és a szakmai autonómia erős korlátozása miatt a pálya mind kevésbé tűnik vonzó értelmiségi szakmának, az iskolák külső hivatali irányítása és politikai kontrollja, valamint a pedagógusok brutális mértékű túlterhelése miatt pedig rengeteg a pályaelhagyó. Nem lehet pontosan tudni, hogy mekkora a pedagógushiány.

Azt nagyjából lehet tudni, hogy melyek azok a szakmai területek, melyek azok a települések, ahol legnagyobb a pedagógushiány, de ezek csak sejtések, és analitikus információn alapulnak.

– Melyek?

– A természettudományos pedagógusok gyakorlatilag kezdenek eltűnni a pályáról, de hiány van nyelvtanárból is. Ráadásul megszűnt az a helyzet, hogyha a gimnáziumokban hiány volt szaktanárból, akkor a szakképző iskolákból „szipkáztak” el pedagógusokat, mert a szakképzésben most már többet keresnek a pedagógusok, mint az Emmi alá tartozó gimnáziumokban.

– Az oktatási kormányzat szerint a tanulói létszám is csökkent…

– A kormány magyarázata szerint a pedagógusok létszáma fele akkora arányban csökkent, mint a tanulóké, ebben azonban van egy hatalmas csúsztatás: a közoktatás létszámigényét nem a tanulók, hanem a tanulócsoportok (osztályok) száma határozza meg. Ez könnyen belátható: egy 15 fős osztály oktatásához pontosan annyi pedagógusra van szükség, mint egy 35 fős osztályéhoz, az iskolarendszer szétaprózottsága miatt azonban az osztályok száma alig csökkent, a pedagógusok számának csökkenése tehát létszámhiányt okoz. Az önkormányzatok kiszorítása és az iskolai autonómia megszüntetése óta, a magyar közoktatásban egyetlen szereplő sem gazdálkodik a pénzügyi és emberi erőforrásokkal. Ennek a következménye az elmúlt tíz évben bekövetkezett súlyos hatékonyságromlás, az erőforrás-hiány és a pazarlás együttes jelenléte.

– Mi lesz a következménye annak, ha minden így marad?

– Hát, akkor szépen lassan tovább pusztul a közoktatás, és képesítés nélküli pedagógusok fogják tanítani a gyerekeket brutálisan nagy létszámú osztályokban, mert kényszerűségből osztályokat kell majd összevonni. Ez egy brutális minőséghanyatláshoz fog vezetni.

– Most sem a csúcson van…

– Higgye el, van még hová romlania. Botswanánál lényegesen jobb oktatásunk van még.

– Az állam nagyon szeretné magáról lerázni az oktatás nyűgét. Már 2020-ban a tanítóképzés nagy részét egyházi kézbe akarta szervezni. Most, május elején értesítették a budapesti TEGYESZ (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) nevelőszülőit, hogy júliustól nem az állam, hanem a katolikus egyház kötelékébe fognak tartozni. Ez csak két példa, de miért lenne jó ez az államnak?

– Az államnak tulajdonképpen tök mindegy, mert ahogy mondja, nem nagyon érdekli az oktatás. Mivel a politikai szövetségese az egyház, az egyházakat szeretné a magyar társadalomba minél jobban bebetonozni, és ennek az egyik legjobb módja, ha intézmények tömegét adja át. Nem csak iskolákat, hanem egyetemeket is, nevelőszülői hálózatot, kulturális intézményeket. Mindent. Ez egy politikai játszma.

– Viszont pénzt nem spórol rajta…

– Nem spórol, mert az egyházi intézményeket megfinanszírozza úgy, ahogy az állami intézményeket is meg kellene finanszíroznia. De a pénz nem gond különösebben. Úriemberek közt a pénz nem téma, és csupa úriember kormányoz minket. ..

– Semjén Zsolt a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 3,3 milliárd forintból épült sportközpontjának és vívótermének az átadásán május 26-án azt mondta, „történelmi és szociológiai tény, hogy a magyar nemzet mindig elsöprő és meghatározó” bizalommal volt az egyházi iskolák iránt. Jelenleg is sokkal nagyobb rájuk az igény és több a jelentkező, mint az állami vagy alapítványi iskolák esetében. Valóban így van?

– Komoly kutatásokkal megalapozott szakértői véleményem az, hogy ez nettó hülyeség, és egy szó nem igaz belőle.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom