Raskó György: az Alföld közel felét elveszíthetjük, ha nem változik a vízgazdálkodás
Magyarországon nem a klímaváltozás a legnagyobb probléma, hanem az, hogy évtizedeken át nem készültünk fel rá – erről beszélt Raskó György agrárközgazdász a KlikkTV Napi Pol című műsorában. A volt közigazgatási államtitkár szerint a tudomány már a kilencvenes évek elején pontosan jelezte, milyen következményei lesznek a felmelegedésnek, a döntéshozók azonban nem építették ki azt a vízgazdálkodási rendszert, amely ma mérsékelhetné az aszály pusztítását. Úgy véli, a késlekedés ára már több ezer milliárd forint, miközben az Alföld jelentős része mezőgazdasági szempontból veszélybe került.
Évtizedek óta ismert volt a veszély
Raskó György felidézte, hogy Láng István akadémikus már 1992-ben olyan tanulmányt készített, amely szinte pontosan leírta, mi vár Magyarországra 20–30 év múlva. A kutatás szerint az Alföld kiszáradása, a talajvíz csökkenése és az egyre gyakoribb aszályok elkerülhetetlenek lesznek, ha nem történnek átfogó vízgazdálkodási fejlesztések. A szakember szerint a kormányok megkapták ezeket az előrejelzéseket, mégsem cselekedtek, sőt volt időszak, amikor a klímaváltozás jelentőségét is megkérdőjelezték.
Szerinte súlyos hiba volt a vízgazdálkodási társulatok leépítése is. Miután megszűnt a gazdák kötelező hozzájárulása a csatornák fenntartásához, a rendszer pénz nélkül maradt, a csatornák elgazosodtak, a műtárgyak leromlottak, a szivattyútelepek tönkrementek. A karbantartás elmaradásával a vízmegtartás lehetősége is fokozatosan megszűnt.
Raskó szerint ennek következményeként az Alföldön akár egymillió hektár termőterület is kieshet a mezőgazdasági termelésből. A Jászság, a Nagykunság, a Homokhátság és Észak-Békés különösen veszélyeztetett, ami több tízezer család megélhetését érintheti.
Nemcsak vizet kell hozni, meg is kell tartani
Az agrárközgazdász szerint a megoldás négy pilléren nyugszik. Először helyre kell állítani a csatornahálózatot, majd egész évben megfelelő vízszintet kell fenntartani bennük, hogy fokozatosan emelkedjen a talajvíz. Emellett korszerű, víztakarékos öntözési technológiákra kell átállni, mert a jelenlegi lineár rendszerek rendkívül pazarlók. Harmadik elemként legalább félmillió hektár visszanedvesítését, időszakos elárasztását tartaná szükségesnek, ami javítaná a mikroklímát és növelné a levegő páratartalmát. Végül a talajművelést is át kell alakítani: a mulcsozás, a talaj takarása és a regeneratív gazdálkodás szerinte alapvető feltétele annak, hogy a termőföld megőrizze nedvességét.
Úgy látja, a magyar gazdálkodás egyik legnagyobb problémája az együttműködés hiánya. A gazdák bizalmatlanok egymással szemben, ezért sokszor még a közös csatornák karbantartását sem tudják megszervezni. Ezért bizonyos feladatokat jogszabállyal kellene kötelezővé tenni.
Raskó élesen bírálta a földalapú támogatási rendszert is. Szerinte sok esetben olyan földtulajdonosok jutnak jelentős uniós pénzekhez, akik valójában alig termelnek. A támogatásokat inkább a tényleges termeléshez, illetve a természetvédelmi és vízmegtartó feladatok teljesítéséhez kötné.
Az infláció és a Velencei-tó is figyelmeztetés
A beszélgetésben szóba került az élelmiszer-infláció is. Raskó szerint 2020 óta egy átlagos négytagú család éves élelmiszer-kiadása mintegy 1,2 millió forinttal emelkedett, és ez döntő szerepet játszott az előző kormány támogatottságának csökkenésében. Úgy véli, az alapvető élelmiszerek áfáját mielőbb 5 százalékra kellene csökkenteni, mert az idei aszály újabb áremelkedést okozhat.
Elmondta azt is, hogy tanácsaival segítette a Tisza Párt agrárprogramjának kidolgozását, de nem kíván kormányzati szerepet vállalni. Független szakértőként nagyobb mozgásteret lát arra, hogy szakmai javaslatait nyilvánosan képviselje.
A műsor második felében Gárdony polgármestere, Ötvös Pál a Velencei-tó drámai helyzetéről beszélt. Elmondta, hogy a tó vízszintje évek óta csökken, a turizmus súlyos veszteségeket szenvedett el, számos vendéglátóhely bezárt, és hosszú távon csak mesterséges vízpótlással lehet megmenteni a tavat. A szakemberek több lehetséges megoldást vizsgálnak, köztük a Duna vizének átemelését, de ennek előkészítése és megvalósítása még éveket vehet igénybe.
Raskó szerint a legbeszédesebb adat, hogy 2022 óta az aszály okozta károk összértéke már meghaladta a 2000 milliárd forintot. Úgy véli, ha ennek az összegnek akár csak egy részét korábban csatornarekonstrukcióra, tározók építésére, öntözésfejlesztésre és vízmegtartó beruházásokra fordították volna, ma Magyarország sokkal felkészültebben nézne szembe a klímaváltozás következményeivel.
