Raskó György: drámai mértékben csökken a vidéki élelmiszerboltok száma

Egy friss felmérés szerint a magyarok 65 százalékának az élelmiszer drágulása jelenti a legnagyobb problémát. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa szerint a csökkenő világpiaci nyersanyag- és energiaáraknak, valamint a szűkülő belső keresletnek is inflációcsökkentő hatása lesz. A jegybank a tavaszi hónapokban várja az élelmiszerárak csökkenését. Ön is így látja?

Az élelmiszerárak már most csökkentek, mert annyira elfogyott az emberek pénze, és kényszerűségből nyilvánvalóan spórolnak is. Januárban az élelmiszereladások volumenükben elképesztően csökkentek, a visszaesés a tavaly januárihoz képest 16-18 százalék, ami elképesztő mértékű. Ez egyes termékeknél, elsősorban a tejtermékeknél előbb-utóbb árcsökkenést eredményez. A vaj, a tejföl és a sajtok ára biztosan csökkenni fog, de ez folytatódik más tejtermékekkel is.

Köszönhető ez annak, hogy a GVH is próbálja tömeges helyszíni vizsgálatokkal megfékezni az élelmiszerek áremelkedését, és több helyszínen is megjelent, azt vizsgálva, hogy mennyire versenyellenes, vagy mennyire összehangolt az élelmiszerár-emelés, vélhetően elsősorban a tejágazatban?

Semmi köze nincs hozzá. Egyszerűen arról van szó, hogy külföldön annyival olcsóbb a vaj, hogy az import vaj az erős forint mellett már sokkal olcsóbb, mint a hazai előállítású. Ez okozta az árcsökkenést. Ha a magyar tejüzemek el akarnak adni vajat, majd ők is rákényszerülnek arra, hogy csökkentsék az átadási árat, ami leviszi a magyar vaj fogyasztói árát is. A tejföl eladásánál akkora a visszaesés, hogy a tejipar egyszerűen nem tud mit kezdeni a fölhalmozódott tejföllel. Ha el akarja adni, akkor csökkentenie kell az árát. A trappista sajtnak pedig abban a pillanatban, ahogy megszűnik az ársapka rajta, legalább 1000 forinttal olcsóbb lesz az ára kilónként.

Áprilisig biztos nem fog az ársapka megszűnni, Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón válaszolta újságírói kérdésre, hogy április 30. előtt nem vezetik ki az árstopot…

Majd akkor utána fog csökkenni a trappista ára, a magyar vásárló pedig át fog térni az import sajtokra. Az import sajt, köztük a trappista is minden szomszédos országban olcsóbb, mint nálunk. Ez egyben azt is jelenti, hogyha egy importőr onnan szerzi be a trappista sajtot, akkor valamivel olcsóbban is tudja majd adni abban a pillanatban, amint fontossá válik számára, hogy mennyiségben eladás legyen. A kiskerekedőket a forgalom érdekli, forgalmat, és bruttó árréstömeget akarnak maximalizálni. Ezt pedig úgy tudják elérni, hogyha nem áll ott a készletük, hanem amilyen gyorsan csak lehet, forog. A kereskedőket nem kell félteni, fognak ők árat csökkenteni, csak lehet, hogy nem Magyarországon szerzik be az adott élelmiszert, hanem importból. Mert a hústermékeket kivéve, szinte mindent – lisztet, tésztát, konzerveket, tejtermékeket – olcsóbban lehet importból beszerezni.

Akkor mi lesz a magyar termelőkkel?

A magyar termelők, feldolgozók kénytelenek lesznek ehhez alkalmazkodni. A húsipart sem kell félteni, mert az átadási áraival exporton is versenyképes. Minden hústermék, a normál baromfihús, sertéshús, marhahús – kivéve a Pick szalámit – mindenütt drágább, mint Magyarországon. Ha itthon nem veszik meg a termékét, a hazai húsipar el tudja adni külföldön. A sertéshúsféléknél azonban még lesz egy jelentősebb drágulás. A sertéshús ára világrekord-szintre emelkedett. Európában még soha ilyen drága nem volt a sertéshús, mint most, február elején.

Mi ennek az oka?

Óriási a hiány, ez fölhajtotta a sertéshús-árakat. Miután Németországban történt a legnagyobb mértékű áremelkedés, ez Magyarországra is kihat, mert a magyar feldolgozóipar a németországi árakat követi.

Hány százalékos áfa van a sertéshúson nálunk?

Azon csak öt százalék van, de a feldolgozott húskészítményeken 27 százalék, úgyhogy azok nagyon meg fognak drágulni. Megfigyelhető volt, hogy a decemberben alkalmazott felvágott árak már mindenütt mentek vissza, mert a termékeket nem tudták eladni. Ez a folyamat folytatódni fog, de maga a nyers sertéshús biztos, hogy nem lesz olcsóbb, sőt, valószínűleg drágább lesz. Ha kivezetik a sertéscomb ársapkáját, ott 30-40 százalékos drágulás várható.

Azt tudjuk, hogy az árstop a kereskedőknek bukás, a vevőknek meg az lenne, ha hirtelen eltörölnék, és szembesülni kellene a valós árakkal. Mi a megoldás?

Az ársapka a kereskedőknek tavaly nagyjából augusztus óta nagyon fáj, mert minden kilón, vagy – az étolaj esetében – literen hatalmasat buknak. Még mindig igaz – épp ma „csekkoltam” le –, hogy egy független magyar vegyesbolt legalább 300 forintot bukik minden eladott kiló kristálycukron, legalább 700 forintot minden eladott napraforgó étolajon, a csirkemellen kilónként körülbelül 800 forintot, a liszten kilónként 120 forintot. Elképesztő az a veszteség, amit naponta elszenved a hazai kiskereskedő, és ezt egyszerűen nem tudja hová átpakolni. Az ársapka miatt eddig már 4 ezer bolt leállt, most további 3-4 ezer bolt zárhat be. Magyarországon soha nem volt olyan drámai mértékű boltbezárás, mint ami most zajlik. Vannak olyan falvak, ahol szinte az utolsó bolt is megszűnt, és van olyan is, ahol a meglévő ötből már egy sincs. Ez alatt az idő alatt egyetlen egy multi sem zárta be az üzletét, csak kizárólag magyar tulajdonban lévő boltoknak jutott ez a sors.

Ha április 30-ával kivezetik az ársapkát, akkor az élelmiszerárak megint emelkedni fognak?

Biztos, hogy nagyot fognak emelkedni.

Úgy tűnik, olyan most az élelmiszerár, mint egy libikóka, hol fönt, hol lent…

Most az élelmiszerár lefelé fog mozogni, mert a mezőgazdasági nyersanyagárak is lefelé mozogtak. Februárban azonban megindultak újra fölfelé, átmeneti volt csak, amíg a nyersanyagárak csökkentek. Most minden fontos mezőgazdasági termék nyersanyagára nő, kezdve a gabonától az étolajon át a sertéshúsig, és sorolhatnám tovább. Ezek nem fogják engedni, hogy az élelmiszerárak nagyon csökkenjenek, mert ezeket a termékeket – ahogy mondtam –, el lehet adni exportra, van rá vevő. Ha a magyar vásárló hozzá akar jutni ilyen termékekhez, akkor kénytelen lesz tartósan magas árat fizetni. Egyedül a tejtermékeknél vannak bizonyíthatóan túlárazva a hazai áruk. Száz százalékig biztos vagyok abban, hogy ezeknél a termékeknél az ársapka megszűnése után a fogyasztók örülni fognak. Nagyon sok tejtermék olcsóbbá válik. 

Az elmúlt hónapok sokkoló élelmiszer-áremelkedése következtében drasztikusan csökken a magyarok vásárlóereje, így élelmiszerből is sokkal kevesebbet tudunk már vásárolni. Ha végül is csökkennek az élelmiszerárak, az növelheti keresletet?

Nem, mert annyira nem csökkennek. A magyar háztartások rezsiköltsége nagyon megemelkedett. A fűtést, a villanyt láthatóan kifizetik, mert arra szükség van. Ami marad, abból kell az élelmiszert, és minden egyéb terméket megvenni. Mivel a szabad pénzük kevés, sokan fölbontják a bankbetétjeiket, és amíg tart a betétből felszabadult pénz, addig tudnak ezt-azt vásárolni. Ha az elfogy, akkor komoly válság alakul ki náluk. Az elmúlt hónapokban a lakosság készpénz-állománya 670 milliárd forinttal csökkent, ami elképesztően magas összeg. Ez az állomány a következő hónapokban tovább fog csökkenni. Az azonban biztosra vehető, hogy a kiskereskedelmi forgalom is csökkenő marad az első félévben.