Raskó György: ha éhínséget nem is, de ellátási zavarokat okoz az ukrán kikötőkben rekedt élelmiszer

– Egy ukrán képviselő, Kira Rudik, a közelmúltban azt mondta, tíz hét múlva éhínség lesz a déli országokban, ha nem tesznek azonnali lépéseket Ukrajna kikötőinek feloldására és a több millió tonna gabona elszállítására. Azzal indokolta, hogy a háború előtt Ukrajna volt a legnagyobb gabonatermesztő országok egyike, amely búzával, napraforgóolajjal, paradicsommal és kukoricával látta el a világot. Ezek most az ukrajnai kikötőkben ragadtak. Valóban éhínség fenyegeti a világot?

– Nem a világot, de a Közel-Keleten Egyiptomban, Jemenben, Libanonban nagyon komoly problémát okoz, az biztos. Ezek az országok 80-90 százalékban minden évben Ukrajnából veszik a búzát, és náluk alapélelmezési cikk a kenyér, vagy a lepény, amit sütnek belőle. Persze a búza beszerezhető máshonnan is, csak az elképesztően drága. Igaz, most már az ukrán búza is drága. 

– Mennyi búza rekedt benn Ukrajna kikötőiben?

– Olyan 150 millió fő számára elegendő. Azért ez a magyar lakosság tizenötszöröse, majdnem tizenhatszorosa, ez már komoly nagyságrend.

– Kira Rudik arról is beszélt, hogy az a napraforgó, paradicsom és kukorica is bennragadt az ukrajnai kikötőkben, amivel a világot látják el…

– Ez inkább Európában okoz gondot, mert napraforgóolajból Ukrajna a legnagyobb szállítója az uniónak. A krumplisütők Belgiumtól Spanyolországig mind ukrán napraforgóolajat használnak. Ez láthatóan elég komoly gond. A kukorica pedig elsősorban takarmányozási célra kell, és Olaszország, Spanyolország, Hollandia a nagy vásárló. A kukoricát már nehezebb is beszerezni, mint a búzát, egyértelműen korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Normál évben Ukrajna 25-30 millió tonnát szokott leszállítani, és ennek kétharmada még ott van a raktárakban. Ez így, ha éhínséget nem is, de ellátási zavarokat biztos, hogy okoz. A növényi olaj ugyan helyettesíthető, ha étolaj nincs napraforgóból, akkor lesz repcéből, sőt, pálmaolajjal, kukoricaolajjal vagy szójaolajjal is lehet helyettesíteni, de ezek mind drágábbak. Van egy költséghatár, amit a piac már most is többszörösen túllépett, a napraforgóolaj ára legalább 100 százalékkal nőtt egy év alatt. Azért ez szokatlan. 

– Az ellátási zavar, az esetlegesen bekövetkező éhínség Magyarországot is fenyegeti?

– Miután mi exportőrök vagyunk, bennünket biztos nem. Magyarországon az ellátási probléma inkább az árbefagyasztáshoz kapcsolódik, nem pedig a hiányhoz. Minden alapvető mezőgazdasági nyersanyagból bőven elegendő készlete van Magyarországnak, az ellátásnak a hiány szempontjából nincsenek kockázatai. Abból viszont igen, ha belföldön működik az árbefagyasztás, akkor a termelők inkább eladják exportra a termékeiket. Mert bármelyik befagyasztott élelmiszerre is gondolunk, a világpiacon 30-50 százalékkal magasabb áron eladható. A termelőt pedig nem fair dolog arra kényszeríteni, hogy jótékonykodjon. Az állam ezer más dolgot is tehetne, hogy ezt a gondot oldja. Az állam részéről az, hogy a központi intézkedések költségeit az üzemanyagoktól kezdve az élelmiszerekig gyakorlatilag mind a lakosság nyakába varrja, finoman fogalmazva is nem megfelelő, fair gyakorlat. Az állam az üzemanyagnál ilyenkor például elengedhetné a fogyasztási adó, vagy az áfa egy részét, és az nem fájna annyira a kutak tulajdonosainak. Mert, legyünk őszinték, több száz kis kúttulajdonos ment itt csődbe. A MOL azért nem ment csődbe, mert feketén-fehéren kiderült, hogy sokkal olcsóbban tudja előállítani orosz kőolajból a benzint és a gázolajat, mintha a Közel-Keletről vásárolná azt, és amihez az árait is igazítani kellene. Tehát a MOL-nak gyakorlatilag hatalmas extraprofitja van, ez tartja életben, ezért a MOL-t nem kell sajnálni. Viszont vannak itt más szereplők, akik azért normál piaci kapcsolatokkal rendelkeznek, azok számára a veszteség iszonyatosan nagymértékű. 

– Olaf Scholz német kancellár azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök és az Ukrajna ellen indított háborúja felelős a Németországban és a világ Ukrajnától távol fekvő térségeiben is érezhető válságért és drágulásért. A háború sok ország számára igen messze van, de a következmények nagyon is közeliek, éhínséggel, az energiaellátás és a biztonság megrendülésével fenyegetnek. Azt is mondta, ezeknek az országoknak segíteni kell, a globális dél feltörekvő demokráciáit meg kell tartani szövetségesnek. Mire gondolt?

– Az Európai Uniónak nagyon kellemetlen lenne, ha Egyiptomból, Jemenből, Libanonból, Líbiából és egyéb országokból most még több migráns jönne Európába. Ha ott élelmiszerhiány van, sokaknak az jut esetleg az eszükbe, akkor elmegyünk Európába. A migráns-probléma már így is eléggé ráégett az unióra. Ha megint lenne egy hasonlóan nagy migránshullám, a szélsőjobboldali erőket Hollandiától Franciaországig nagyon sok országban biztosan bevinné kormánypozícióba. Az ilyen problémát szélsőséges módon megoldani szándékozók kerülnének hatalomra. Ez Orbán Viktornak nyilván tetszene, de szerintem Európa normális részének nem annyira. Az unió ezért nyilvánvalóan aggódik, hogy ez a válság valamilyen formában megoldható legyen. Vagyis ebbe a térségbe a búzaszállítás megoldása az unió felelőssége is.

– Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára is aggódik, de reménykedik abban, hogy sikerül enyhíteni a háború okozta élelmiszerválságot. Csakhogy a tárgyalások még nem tartanak ott, hogy feloldják a kikötőket…

– Azt gondolom, hogy az utolsó pillanatokról van szó. Bár az új termés egy hónap múlva Dél-Európában is megjelenik, a mennyiség az elegendő lesz. De a majdnem húszmillió tonnás búzakészlet akkor is nagyon hiányzik a világpiacról. Ezt Putyin tudja, és mivel nem áll jól a pozíciója, azt mondja, neki ahhoz fűződik érdeke, hogy a feszültség és a káosz növekedjen. Inkább ezzel a problémakörrel foglalkozzanak, ne pedig az oroszok ukrajnai inváziójával. A téma elterelése az ukrán háborúról az éhínségre neki biztos, hogy kedvező.