Rekord védelmi kiadásokról tárgyalnak a NATO ankarai csúcsán

Az Euronews értesülése szerint Mark Rutte NATO-főtitkár a szervezet történetének egyik legfontosabb csúcstalálkozójaként mutathatja be az ankarai eseményt, elsősorban Európa és Kanada védelmi kiadásainak növelése miatt. A török fővárosban a 32 szövetséges kormány vezetői gyűlnek össze, miközben a NATO vezetése azt sürgeti, hogy a történelmi léptékű európai védelmi költésekből a modern hadviseléshez szükséges képességek szülessenek.

A lap szerint a csúcson hangsúlyos téma lesz a „NATO 3.0”-ként emlegetett irány, amelyet a Trump-adminisztráció vezetett be, és amely egy amerikai hagyományos katonai támogatástól kevésbé függő, európai vezetésű szövetség felé mutató átmenetet jelöl. Egy NATO-diplomata az Euronewsnak úgy fogalmazott, hogy az értekezletet több hónapnyi „felfordulás” előzte meg.

A forrás emlékeztetett: hat hónappal korábban a szövetségesek komolyan vették Washington fenyegetését Grönland „elvételéről”, amely Dánia félautonóm területe. Trump azóta bírálta az európai kormányokat amiatt, amit az Egyesült Államok Irán elleni háborújában tapasztalt „magára hagyásként” értékelt. Spanyolország és Olaszország megtagadta, hogy az érintett amerikai katonai személyzet hozzáférjen katonai bázisokhoz, míg Németország és végül az Egyesült Királyság bizonyos bázishasználati jogokat biztosított.

A csúcson az Ukrajna elleni orosz háború lezárásának kérdése is központi téma lesz. Az Euronews szerint az ukrán nagy hatótávolságú csapások következetesen hatékonynak bizonyultak orosz olaj- és gázfinomítók, valamint más katonai célpontok ellen, és Ukrajna drón-, illetve drónelhárító technológiában is példátlan előrelépést tett.

Az amerikai szerepvállalás csökkentésére utaló lépések már megkezdődtek. Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter a múlt hónapban bejelentette az Európában állomásozó amerikai csapatok felülvizsgálatát, amely a jelenleg mintegy 80 ezer fős jelenlét csökkentését célozza. A Pentagon a háborús időszakban a NATO rendelkezésére bocsátott egyes katonai képességek jelentős visszavágását is közölte, köztük nagy hatótávolságú bombázókét, cirkálórakétákkal felszerelt tengeralattjárókét és vadászgépekét.

A keddi NATO védelmi-ipari fórumon több szövetséges várhatóan új fegyveripari megállapodásokat jelent be. Az Euronews szerint a várható bejelentések között szerepel több mint 1 milliárd dollár, vagyis körülbelül 880 millió euró értékű szerződés 200 Patriot rakétára Lengyelország számára, valamint egy 1,15 milliárd dolláros, nagyjából 1 milliárd eurós megállapodás precíziós irányítású tüzérségi lövedékekről.

További, összesen 12,8 milliárd dollár értékű szerződéseket is bejelenthetnek, köztük sarkvidéki műholdas kommunikációról, valamint GlobalEye-, Airbus- és Triton-rendszerekről. Rutte várhatóan arra is hivatkozik majd, hogy Európa és Kanada az elmúlt egy évben 139 milliárd dollárral növelte alapvető védelmi kiadásait, ami 20 százalékos emelkedést jelent.

Fabrice Pothier, a Rasmussen Global vezérigazgatója az Euronewsnak azt mondta: a probléma szerinte nem a pénz, mivel a szövetségesek vállalták, hogy 2035-re GDP-jük 5 százalékát fordítják védelemre. Pothier szerint inkább az a kérdés, hogy a kormányok és az ipar hajlandóak-e kockázatot vállalni, illetve olyan eszközöket gyártani, amelyek a jelenlegi hadszíntereken szükségesek.

Kurt Volker, az Egyesült Államok korábbi NATO-nagykövete az ukrán tapasztalatok levonását sürgette. Szerinte Ukrajna hatékony, magas technológiájú, de alacsony költségű rendszereket fejlesztett ki. Példaként azt mondta: fenntarthatatlan helyzet, ha egy egymillió dollárba kerülő Patriot rakétát kell felhasználni egy 30 ezer dolláros drón lelövésére.

Az Euronews szerint a csúcs politikai vitájára a szokásosnál kevesebb időt szánnak, és a programot – az ipari fórummal együtt – két rövidebb napra szűkítették. A lap úgy tudja, ezzel részben Trump érdeklődését próbálják fenntartani, illetve csökkenteni akarják a kellemetlen konfrontációk vagy nyilatkozatok kockázatát. Trump júniusban a Fehér Házban azt mondta újságíróknak, hogy csak azért vesz részt a csúcson, mert Recep Tayyip Erdoğan török elnök a házigazda.

A csúcstalálkozó zárónyilatkozatának Euronews által látott tervezete szerint az Egyesült Államok is aláírta az 5. cikkely melletti „sziklaszilárd elkötelezettséget”, amely a NATO kölcsönös védelmi záradéka. A lap ugyanakkor jelezte: a tervezet még változhat, és az ankarai vezetői jóváhagyásra is szükség lesz.