Rekordot döntött Magyarország, de büszkeségre egyáltalán nincs okunk
Magyarország megszerezte az első helyet az OECD-országok között – de nem abban, amire büszkék lennénk. 2019 és 2025 között az élelmiszerárak 81,6 százalékkal emelkedtek, ezzel világelsők lettünk a drágulásban. Mögöttünk Kolumbia következik, míg az OECD-átlag mindössze 43 százalékos. Ez nemcsak statisztika: a bolti árak robbanása minden magyar család pénztárcáján csattan.
Az MSZP szerint a szám önmagáért beszél. Ez a hat év alatt bekövetkezett drágulás nem csupán átlagon felüli, hanem minden más országot megelőző rekord. Európában sincs hozzánk fogható tempójú árnövekedés. A kenyér, a tej, a tojás, a hús ára évről évre szinte megállíthatatlanul kúszott felfelé.
Miért pont nálunk? Az egyik ok a forint gyengülése, amely 2021–22-ben látványosan felgyorsította a nemzetközi árak begyűrűzését. Mivel Magyarország jelentős részben importált termékekkel látja el magát, az árfolyamromlás azonnal megjelent a bolti árakon is.
Ehhez társult a kormányzati árpolitika zavarossága: az árrésstopok és különadók csak ideiglenes hatást hoztak, hosszú távon viszont tovább növelték a bizonytalanságot. A kistermelők és kisebb boltok kiszolgáltatottak maradtak, miközben a multik könnyebben áthárították a költségeket a fogyasztókra.
A jelenlegi rendszer lényege: a nagyok nyernek, a dolgozó emberek fizetnek - olvasható az MSZP honlapján.
A párt szerint egy ilyen szintű drágulás nem csak gazdasági adat: ez az, amikor a család a kasszánál kétszer is megnézi, mit tehet a kosárba, a nyugdíjas lemond a húsról, a fiatal szülők pedig olcsóbb alapanyagok után kutatnak. A mindennapi életben ez folyamatos anyagi nyomást jelent.
A vásárlók kiszolgáltatottsága nem természeti törvény. Más országokban is volt infláció, mégsem szálltak el így az élelmiszerárak. A különbség az, hogy ott a kormányok léptek, Magyarországon pedig csak magyaráztak.
A folyamat politikai döntésekkel megfordítható — ezt hangsúlyozza az MSZP gazdasági és szociális programja is. Négy lépésben visszafordítható a mostani árrobbanás:
- Stabil forint, kiszámítható gazdaságpolitika: A mesterségesen gyengített forint az egyik fő oka az árrobbanásnak. Stabil árfolyam nélkül nincs megfizethető bolti ár.
- Célzott segítség a rászorulóknak: A válság árát ma a legszegényebbek fizetik meg. Az MSZP szerint háromszorosára kell emelni a családi pótlékot, a kisnyugdíjasokat és alacsony jövedelmű családokat célzott rezsi- és élelmiszer-támogatással kell segíteni.
- Valós árkontroll, nem kampányintézkedések: Az árstop csak tüneti kezelés volt. Tartós megoldást az átlátható árfigyelés, árrésellenőrzés és tisztességes piaci szabályozás jelenthet. Az MSZP szerint a közpénzt csak közcélra lehet költeni – nem a multik extraprofitjára.
- Hazai élelmiszertermelés és önellátás erősítése: Minél több alapvető élelmiszert állítunk elő itthon, annál kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a külső ármozgásoknak. A magyar gazdákat, termelőket kell támogatni, nem a láncokat.
Az MSZP szerint az élelmiszerárak elszabadulása nem csak gazdasági kérdés, hanem társadalmi igazságtalanság. Amíg néhányan profitálnak az inflációból, milliók küzdenek a megélhetésért.
A „Magyarok egymásért” program arról szól, hogy az állam ne a legnagyobbak, hanem a legtöbben élők oldalán álljon. A cél egy olyan gazdaság, ahol kevesebb a szegény, kevesebb a gazdag, és mindenki emberhez méltó életet élhet.
A magyar családok nem statisztikákban, hanem a kasszánál érzik az inflációt. Az élelmiszerárak 81,6 százalékos növekedése történelmi rekord — a legrosszabb értelemben. A kérdés most nem az, hogy meg lehet-e állítani a drágulást, hanem az, lesz-e politikai akarat hozzá.
Az MSZP szerint van megoldás — de ehhez kormányváltásra, tisztességes gazdaságpolitikára és a magyar emberek érdekeinek képviseletére van szükség.
