Remélhetőleg a közoktatás jövőjéről beszélgetnek majd a „renitens” gimnáziumok igazgatóival

Péntek reggel robbant a hír: az Eötvös József Gimnázium, a Vörösmarty, a Karinthy, a Kölcsey, valamint a Madách Gimnázium igazgatója meghívót kapott „aktuális kérdések megbeszélésére”. Hutai László, a Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatója a Hírklikknek azt mondta, bár nem Pintér Sándortól kapták a meghívót, de valóban lesz egy intézményvezetői találkozó, amit a köznevelési államtitkárság szervez. „Ebben semmi égbekiáltó nincs. Hónapok óta azt kérjük, hogy beszéljenek az iskolákkal, ez most megtörténik. Szerintem ez tök jó.” Az igazgató elmondta azt is, a belügyminiszter neve fel sem merült ebben a történetben. Az intézményvezetőktől azt kérték, készítsenek egy szakmai anyagot, amit majd ott el fognak mondani, „és remélhetőleg beszélgetünk a köznevelés jövőjéről”. Azt nem tudta megmondani, hogy csak a felsorolt gimnáziumok, vagy valamennyi gimnázium igazgatóját hívták-e erre a beszélgetésre, mert nincs velük kapcsolatban. Szerinte elképzelhető, hogy mindegyiket, ahogy az is, hogy a neveket kihúzták egy kalapból, de ennek nincs is nagy jelentősége, mert nagyon hasonlóak a problémáik. Persze vannak különböző intézménytípusok, a Karinthy épp a két tannyelvűség miatt extra, ő az előterjesztésében nyilván megpróbál majd erre az irányra fókuszálni. Ugyanakkor egy csomó olyan dolog is van, amit valószínűleg közösen vet fel az összes középiskola. Hutai László azt sem tudja, hogy csak középiskolai igazgatók lesznek-e ott, hiszen a meghívón az eseménynek „intézményvezetői fórum” a neve, márpedig az általános iskolák igazgatói is intézményvezetők.

Kérdésünkre, hogy szóba fogja-e hozni a hat elbocsátott pedagógusának az esetét azt válaszolta, „Ez valószínűleg elkerülhetetlen lesz, nem a hat pedagógus, hanem nyilván a gyerekek szempontjából. Azért az egy súlyos csapás egy iskolának, ha hat tanárát egyik napról a másikra „kivonják a forgalomból.” A döntéshozóknak szeretné elmondani, hogy ez milyen következményekkel járt. Hutai László szerint ez is egy szakmai dolog, ezt is ilyen szempontból fogják megközelíteni, nem jogilag. Meg kell oldani egy feladatot. Az a lényeg, hogy az iskolában tudjanak tanítani. Az elbocsátott pedagógusok hiánya sem lelkileg, sem szervezésileg nem könnyű feladat, de megoldják. Merthogy a gyerekek érdeke az első. Ilyen járványos időszakban gyakran előfordul, hogy több tanár is hiányzik, azt is meg tudják oldani helyettesítésekkel, összevonásokkal, illetve ebben az esetben új kollégák keresésével és alkalmazásával. Hutai László leszögezte, ő nyitott szívvel és lélekkel megy el erre a fórumra, nem gondolja azt, hogy bármiért meg kellene fenyegetni őket, ahogy azt sem, hogy az iskolában „rendet kéne teremteni”. „Azt gondolom, hogy az iskolán belül alapvetően rend van. Az, hogy néhány kolléga engedetlenkedik, vagy sztrájkol, az az országban máshol is előfordul. Ettől még az intézmény működik, nem lehet azt mondani, hogy rendet kell teremteni. Ez egy 36 éve működő, nagyon színvonalas és jól működő szellemi műhely, szeretnénk ennek megmaradni, és nem úgy feltűnni, mint egy renitens fészek, merthogy nem azok vagyunk.”

Megkérdeztük Horváth Pétert, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökét, ő is ott lesz-e ezen a köznevelési államtitkárság által rendezett intézményvezetői fórumon. Az NPK elnöke azt mondta, ő semmit sem tud erről a fórumról, nem hívták meg rá. Az NPK nevében nem is beszélt az államtitkársággal az elégedetlenkedő, vagy épp az elküldött pedagógusok ügyéről, de leszögezte, nem is tud mást mondani, mint amit számtalanszor elmondott már: „ez egy olyan csapdahelyzet, amiből senki sem tud nagyon jól kijönni. Az, ha valaki elhagyja az órái felét, nem megy be, következményeket von maga után. Azt én nem fogom tudni megállapítani, hogy mi a következmény és mi az arányosság, erről majd bíróság dönt. Nyilván kettős a dolog, akik tiltakoznak, azt mondják, hogy ők az oktatás jobbításáért polgári engedetlenkedtek, a munkáltató meg azt mondja, hogy szándékosan tagadták meg a munkavégzést, ami következményt von maga után. Azt gondolom, mindig kettőn áll a dolog. A polgári engedetlenségben magában – ha definícióját olvassa valaki –, benne van az, hogy jogkövetkezménnyel jár.”  Horváth Péter úgy gondolja, Magyarországon a pedagógusok korábbi sztrájkjai sem vezettek eredményre. Legfeljebb csak a problémákra hívták fel a figyelmet, kikényszeríteni soha nem sikerült velük semmit sem. A megváltoztatott sztrájk valóban még ennél is sokkal kevesebb lehetőséget teremt, csak azt tudja megmutatni, hogy mennyi az elégedetlenkedő. Pontosabban még azt sem, mert nyilván nem mindenki vesz részt sztrájkban, aki elégedetlen, és az sem biztos, hogy a kérdések egy részében minden pedagógus egyet is ért. 

Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a „berendelős” hír hallatán kijelentette: „csak reménykedni tudunk, hogy nem megfenyegetik őket, hanem végre korrekt tárgyalásokat indítanak. Azt azonban szeretnénk jelezni, hogy érdekképviseleti szervként a szakszervezetnek is ott kellene lennie egy ilyen találkozón.” Arról, hogy mi lesz a fórumon, csak sejtéseik vannak: valószínűleg nem dicséretet kapnak, és nem jutalmakat osztogatnak nekik. Még azt is el lehet képzelni, hogy adott esetben beszántással fenyegetik meg ezeket a nagy múltú iskolákat, vagy az igazgatókon keresztül nem csak a pedagógusokat, hanem a diákokat is megpróbálják visszafogni. Csakhogy ez az elmúlt egy év tapasztalatai alapján újabb olaj lenne a tűzre. Egyelőre persze, senki nem tudja, hogy mi lesz, és az iskolaigazgatók a történtekről mit fognak kifelé kommunikálni. Az iskolaigazgatóknak – ha kérik – a Pedagógusok Szakszervezete akár jogi, akár szakmai segítséget szívesen ad – tette hozzá Gosztonyi.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője annyit tudott előzetesen a megbeszélésről, hogy azok az igazgatók, akiket behívtak, péntekig kérdéseket tehettek fel az államtitkárságnak, illetve Pintér Sándornak. Mint közölték, ezt pénteken 13 óráig írásban tehették meg. A találkozó helyét és az időpontját pedig később jelölik meg. Nyilván azért, hogy legyen idő felkészülni a kérdésekre – tette hozzá az ügyvivő. Mivel azonban azt is lehetett hallani, hogy csak az Eötvös József, a Vörösmarty, a Karinthy, a Kölcsey, valamint a Madách Gimnázium igazgatóját hívták meg a beszélgetésre, úgy tűnt, pusztán a „renitensek” iskoláinak vezetői lesznek ott. Ebből gondolták azt, ez a beszélgetés inkább eligazítás lesz, mint párbeszéd. Nagy Erzsébet szerint egyébként az eddigi kontextusból kiindulva, ugyan mi egyéb is lenne a cél, mint az, hogy „rendnek kell lenni”. Mint mondta, azért pont ezeket az igazgatókat hívják be, hogy megfenyegessék, megregulázzák őket, tegyenek rendet az iskolájukban. Legalább is a kiválasztásuk erre utal, hiszen arról, hogy más intézmények igazgatói is ott lennének, nem hallott a szakszervezet. Mindenesetre azt ajánlja az igazgatóknak, mindent tegyenek nyilvánossá, ne maradjanak egyedül a küzdelmükkel, az esetleges fenyegetésükkel. Mert a nyilvánosság most már védi őket is. A PDSZ jogsegélyszolgálata egyébként munkavállalóként a rendelkezésükre áll, ha kérik a segítséget. 

Megkérdeztük Kunhalmi Ágnest, mint annak a körzetnek az országgyűlési képviselőjét, ahol a Karinthy Frigyes Gimnázium van, mi a véleménye minderről. Az MSZP társelnöke reményét fejezte ki, hogy elsősorban a kirúgott pedagógusok visszahelyezéséről lesz szó, és belátják, milyen károkat okozott az elbocsátásuk egy-egy iskola közösségében. Ahogy azt is reméli, talán felismerték, hogy olyan nagy múltú, több mint 30 éve működő iskolai közösségeket vernek szét szisztematikusan, amelyek hatalmas eredményeket értek el az elmúlt évtizedekben. Ennek következtében pedig még több pedagógus hagyja el a pályát, illetve még kevesebben fognak jelentkezni pedagógusnak.