Rendes magyar emberek kifoszthatják a magyarokat, de idegeneknek tilos
Orbán Viktor és kormánya évek óta harcol az uniós viszonylatban rendre éllovasnak számító magas magyarországi infláció ellen. Szinte nincs olyan hónap. amikor valamelyik kormányzati szereplő ne jelentené be, hogy megállították a pénzromlást, letörték az inflációt. Kár, hogy a vásárlók pénztárcáját megcsapoló szörny ezekről a diadalmas jelentésekről nem szerez tudomást, s a magyar vásárlók nagy bánatára újból és újból visszatér. Szerencsére Orbán Viktor ezúttal is megtalálta a pénzromlás felelőseit: szerinte a külföldi áruházláncok árai miatt drágulnak az árucikkek, ezért közölte velük, hogy nem foszthatják ki a magyar embereket.
A miniszterelnök 2023 májusában a Facebookon jelentette be: „a mai kormányülésen azon dolgozunk, hogy háborús időkben is megvédjük a magyar családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket, és hogy drasztikusan letörjük az inflációt!” Kovács Zoltán 2024 februárban, ugyancsak a közösségi oldalán, egy magyar zászlós emojival már végeredményt hirdetett „Egy év leforgása alatt az infláció gyakorlatilag összeomlott, így az már nem jelent érdemi problémát a magyar gazdaság szempontjából”. Mindehhez az akkoriban kormányszóvivőként működő Szentkirályi Alexandra is csatlakozott, aki azt írta, hogy „letörtük: 3,8 százalék a januári infláció”. Tavaly decemberben, miniszteri meghallgatásán, Nagy Márton ugyancsak jó hírekről számolt be.: „Az inflációt, én azt gondolom, hogy letörtük, ott is maradt. A mai (aznap jelentek meg a novemberi számok – a szerk.) 3,7-es inflációs adat és az őszi infláció jobb, mint amit vártunk, és várt a piac. … Az infláció továbbra sem kockázat. Nem azt mondom, hogy nem kell odafigyelni rá, de azt gondolom, hogy itt lehet győzelmet hirdetni.”
Lehet, hogy a kormány szerint az infláció nem kockázat, ám a legújabb, februári adatok nem támasztják alá a kormányzati megszólalók optimizmusát. Az előzetes elemzői várakozásokkal ellentétben, egy hónap alatt 0,8 százalékkal, az egy évvel ezelőttihez képest pedig 5,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az élelmiszerinfláció, amely elsősorban a nyugdíjasokat, a nagycsaládosokat és úgy általában a szegényebbeket sújtja, 7,1 százalék volt.
„A külföldiek értsék meg, hogy nem lehet a magyarokat kifosztani,” – így reagálta le a helyzetet Orbán az EU-csúcs után, a Kossuth Rádió „Jó reggelt, Magyarország!" című műsorában. Lefordítjuk magyarra, egyben kiegészítenénk a miniszterelnök mondandóját: a magyarokat csak rendes magyar emberek foszthatják ki. Például úgy, hogy több százmilliárd forint tűnt el a Magyar Nemzeti Bank alapítványain keresztül és a kormány csak mossa kezeit. Vagy vegyünk egy másik példát: Szijjártó Péter nemrégiben vonaton utazott New Yorkból Washingtonba, ami nagyon dicsérendő, ám eközben egy bérelt luxusrepülőgép kísérte, a külügyminisztérium hivatalos válasza szerint a hatékony munkavégzés érdekében.
Visszatérve a kereskedelemhez: a miniszterelnök által említett külföldi tulajdonban lévő áruházláncok boltjaiban valóban jelentősen megemelkedtek az árak. Náluk drágábban csak a magyar tulajdonú üzletekben – CBA, COOP, Real és újabban az Auchan – lehet vásárolni. Ez utóbbi boltokat nem fenyegeti a miniszterelnök, nem üzeni nekik, hogy ne fosztogassák a magyar embereket. Arról nem is szólva, hogy a sokak által vitatott árrésstop révén a magyar vásárlók kerülnek még a mostaninál is nehezebb helyzetbe. Azok, akik tehették, már eddig is a külföldi tulajdonban lévő boltokban vásároltak, mert azokban még mindig olcsóbb (kevésbé drágább) volt az áruk döntő többsége. Most, az árrésstop kötelezővé tételével a vásárlóerő még inkább feléjük fordul – kivéve a kisebb településeken, ahol az ott élők nemigen válogathatják meg, hogy hol vásároljanak.
Csak nagyon zárójelben jegyeznénk meg, és tényleg csupán a teljesség kedvéért: a Magyarországon működő külföldi áruházláncok sok tízezer magyar dolgozónak biztosítanak munkát és megélhetést. A Lidl, a Spar, a Penny, az Aldi és a Tesco áruházaiban ugyanis kivétel nélkül magyarok dolgoznak. Magyarok a pénztárosok, az árufeltöltők, az üzletvezetők és helyetteseik, a biztonsági őrök, a bérszámfejtők és a munkaügyisek. A haszon – már amennyiben marad valamennyi, mert például a Spar Magyarország évek óta veszteséges – valóban külföldre megy. Ennek azonban nem kellene zavarnia a kormányzatot, mert minden évben sok milliárd forint adót fizetnek be a magyar államkasszába.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. november 16.-i adása itt nézhető meg:
