Rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal ne lehessen az államnál pályázni!

Komjáthi a rendeztlen munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező cégekről szólva, példaként a Suzukit hozta, amely kirúgott egy szakszervezeti vezetőt és nem engedi be a gyárba a szakszervezetet, s amelyet rendezetlen munkaügyi kapcsolatai miatt egyszer már két évre eltiltottak az állami pályázatoktól és támogatástól 2005-ben az akkor hatályos törvény alapján.

„Ezt szeretné az MSZP majd egy kormányváltás után visszahozni” – jelentette ki Komjáthi.

Elmondta: a tévéadás előtt négy szakszervezeti vezetővel is tárgyalt, mert nemcsak a Continental makói gumigyárában sztrájkoltak, de Gyöngyösön és „még jó néhány helyen” is erre készülnek a dolgozók, mert a vállalatok sorra rúgják fel a kollektív szerződéseket.

„Ugyanis a kormány üzenete átment a multik felé. Az üzenet pedig az, hogy nem kell a kollektív szerződést komolyan venni” – magyarázta.

Hangsúlyozta: a szakszervezeteknek nemcsak azért „szent tehene” a kollektív szerződés, mert fontos vívmányuk, hanem mert olyan védettséget tud adni a munkavállalóknak, amit a Munka Törvénykönyve már nem.

Rámutatott: a Gazdaságkutató Intézet szerint Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „1700 milliárd forintot szórt oda” tavaly a multinacionális cégeknek és néhány kivételezett magyar nagy cégnek, ami azt jelenti: egy-egy munkahely nagyjából 130 millió forintba kerül az adófizetőknek, és „átlagbérre vetítve egy munkahelyre, egy munkásnak 27 évre előre kifizették a munkabérét”.

„Közben a multi, az meg élesíti a rabszolgatörvényt, és agyontúlóráztatja az embereket, akik mínuszokat gyűjtöttek most (…) össze a járványhelyzet alatt?” – kérdezte indulatosan.

Elmondta: az MSZP 2019-ben már adott be a Parlamentbe olyan javaslatot, hogy a rendezetlen munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező cégekkel az állam ne köthessen stratégiai partnerségi megállapodást.

Azt is hangsúlyozta: a szocialistáknak fontos, hogy elmenjenek oda, ahol probléma merül fel, és az ottani embereket, munkásokat, szakszervezeti vezetőket, mindenkit, akit érintenek ezek a témák, megkérdezzenek, hogy „életszagú és valós” javaslatokat tudjanak tenni.

Így mentek a hétvégén Csokvaományba és a környező borsodi településekre is, ahol sajtóhírek szerint „a Rogán família” a tardonai önkormányzatnál kifüggesztett szerződés szerint földeket szeretett volna vásárolni.

Csokvaomány gyönyörű kis falu, a helyiek szerint „akár Szilvásvárad is lehetne, (…) hogyha a Fidesz nagyurai nem csak akkor vetnék arra fényes tekintetüket, amikor zsákmányt látnak, amikor zsíros földeket látnak” – mondta Komjáthi.

„Elmentünk megnézni, hogy (…) jártak-e ott fideszes nagyurak” és segítették-e a falut mással az elmúlt tíz évben, „kétharmaddal, uniós pénzeső mellett, sikerült-e ennek a kis falut kitörni valamilyen módon” – számolt be.

Elmondta: „úttalan utakon” jutottak oda és „elképesztő”, „gyalázatos” állapotokat tapasztaltak a Csokvaományhoz tartozó Tólápa lakótelepen, annak ellenére, hogy a település egy uniós pályázat keretében közel 30 millió forintot kapott ingatlan-újjáépítésre és felújításra.

Vízbevezetést, árambevezetést, normális illemhelyet ígértek, de a helyiek szerint „az ígéretek elszálltak, mint langyos rókaf..g az őszi szélben”; a villanyórába belefolyik a víz, a WC „még mindig budi”, csak „nyomokban fellelhető” a fejlesztés néhány műanyag nyílászáró révén.

Azt ígérte: a szocialisták ennek „kicsit bővebben is” utána fognak járni, főleg az uniós pénz felhasználásának, mert nem látták a pályázat teljesülését.

Elmondta: a helyiek erősködtek, hogy „Orbánék” valóban megvették a környező földeket.

A műsorvezető ellenvetésére, hogy a földhivatali bejegyzés és a kormányhivatal engedélyének hiánya és Rogán Antal nyilatkozata „elég egyértelműen mutatja, hogy a szándék az lehet, hogy megvolt, de a szerződés nem teljesült”, Komjáthi azt mondta, „Nagyon próbálunk nekik hinni. Nagyon.”