Rendkívüli parlamenti csörte: egymásnak esett a Fidesz és a Tisza, kemény vádak záporoztak az Országházban

Rétvári Bence szerint önkény épül Magyarországon

A napirend előtti felszólalások sorát Rétvári Bence (KDNP) nyitotta meg, aki „Stop önkény” címmel bírálta az új kormány alkotmánymódosításait és személyi döntéseit.

A kormánypárti politikus szerint az elmúlt két hónap intézkedései nem erősítették, hanem gyengítették a magyar demokráciát. Úgy fogalmazott, hogy az új törvényekre nem lehet európai példákat találni, és szerinte a Tisza Párt javaslatai még a „demokratikus balkáni színvonalat” sem érik el.

Rétvári hosszasan sorolta azokat az eseteket, amikor szerinte indokolatlanul távolítottak el köztisztviselőket, diplomatákat, intézményvezetőket vagy önkormányzati szereplőket. Állítása szerint ezek a döntések politikai bosszút tükröznek, és azt a veszélyt hordozzák, hogy a jövőben bárkit el lehet mozdítani a pozíciójából.

Beszédében élesen bírálta az alkotmánymódosításokat is, amelyek szerinte a köztársasági elnöki intézmény, az Alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás függetlenségét is érintik.

A kormány visszautasította az önkény vádját

A kabinet nevében Velkey György kabinetfőnök válaszolt Rétvári felszólalására.

Szerinte különös önfegyelem szükséges ahhoz, hogy éppen azok beszéljenek önkényről, akik tizenhat éven keresztül kétharmados többséggel alakították át az állami intézményrendszert.

Velkey azt mondta, a korábbi kormány saját embereivel töltötte fel a kulcspozíciókat, miközben most hirtelen a jogállamiság lett a legfontosabb számukra.

Úgy fogalmazott, a Fidesz valójában nem az önkény miatt aggódik, hanem a hatalom elvesztésének következményeitől tart.

A kabinetfőnök szerint a választók azért adtak felhatalmazást a Tiszának, hogy lebontsák a korábbi, szerintük korrupt rendszert, és ezen az úton tovább kívánnak haladni.

Gulyás Gergely Áder János védelmében szólalt fel

A Fidesz részéről Gulyás Gergely szintén a „Stop önkény” címet választotta felszólalásához.

Beszédének középpontjába azonban nem elsősorban az alkotmánymódosítás került, hanem Áder János volt köztársasági elnök személye.

A politikus kifogásolta, hogy Magyar Péter korábban bizonyítékok nélkül fogalmazott meg súlyos állításokat a volt államfővel szemben.

Gulyás emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta valamennyi korábbi köztársasági elnök azonos törvényi juttatásokban részesült, függetlenül attól, hogy éppen melyik politikai oldal volt kormányon.

Szerinte Áder Jánost is ugyanazok a jogosultságok illetik meg, mint elődeit, ezért azt kérte a kormánytól, hogy amennyiben nem tudja bizonyítani állításait, kérjen nyilvánosan bocsánatot.

A Tisza szerint a korábbi rendszer lezárása zajlik

Gulyás felszólalására Csontos Bence parlamenti államtitkár reagált.

Személyes példával kezdte beszédét, majd arról beszélt, hogy parlamenti tapasztalatai alapján a Fidesz politikusai valóban úgy gondolják, hogy az elmúlt tizenhat év sikeres kormányzás volt.

Csontos szerint azonban sem Sulyok Tamás, sem Áder János nem emelte fel a szavát azokban az ügyekben, amikor szerinte sérült a jogállamiság vagy a közérdek.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az alkotmánymódosítás célja éppen az, hogy a jövőben egyetlen kormány se építhessen ki hasonló politikai rendszert.

Beszéde végén arra is utalt, hogy a Tisza támogatottsága továbbra is rendkívül magas, ezért a választók felhatalmazását kívánják végrehajtani.

Az energiaellátás is napirendre került

A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László ezúttal nem alkotmányos kérdésekről beszélt, hanem az energiaellátás problémáit vetette fel.

Elsősorban az okosmérők bevezetéséről, valamint a villamosenergia-fogyasztás csökkentésére vonatkozó kormányzati ajánlásokról kérdezte Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert.

Toroczkai kifogásolta, hogy miközben a lakosságot takarékosságra ösztönzik, Magyarország jelentős mennyiségű villamos energiát exportál Ukrajnába.

Kapitány István: uniós pénzből újulhat meg a villamosenergia-hálózat

A gazdasági és energetikai miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy a magyar villamosenergia-hálózat hosszú évek óta alulfejlesztett, ezért jelentős beruházásokra van szükség.

Elmondta, hogy az új kormány uniós forrásokat kíván felhasználni a hálózat korszerűsítésére, amelynek célja a rendszer stabilabb működése és az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekhez való alkalmazkodás.

A miniszter szerint egyszerre fejlesztik a napenergia- és a szélerőművi kapacitásokat is, utóbbi iránt pedig jelentős magánbefektetői érdeklődés mutatkozik.

Úgy véli, a beruházások befejezése után a villamosenergia-ellátás jóval rugalmasabbá válhat.

Aszály és mezőgazdaság is szóba került

A napirend előtti felszólalások végén Kovács Gyula tiszás képviselő az országot sújtó aszályhelyzetre hívta fel a figyelmet.

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter egyetértett azzal, hogy a kialakult helyzet komoly kihívást jelent a mezőgazdaság számára.

A napirend előtti viták ezzel kevesebb mint egy óra alatt lezárultak.

Több fontos törvényt is elfogadott az Országgyűlés

A parlament ezt követően szavazásokkal folytatta munkáját.

A képviselők elfogadták az ügynökakták megnyitásának előkészítéséről szóló törvényjavaslatot, amely széles parlamenti támogatást kapott.

Megszavazták a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének átalakításához szükséges jogszabályi módosításokat is. Ennél az előterjesztésnél ugyanakkor több mint ötven képviselő tartózkodott, ami jelezte, hogy ebben a kérdésben már jóval kisebb volt az egyetértés az Országgyűlésben.

Az új parlament negyedik rendkívüli ülésén így ugyan nem született olyan látványos politikai konfliktus, mint az előző hetekben, de a felszólalások ismét világosan megmutatták, hogy az alkotmánymódosítások, a korábbi közjogi vezetők szerepe és az állami intézmények átalakítása továbbra is a magyar belpolitika legélesebb vitáinak középpontjában áll.