Repedezik a régi rendszer? Sulyok Tamás aláírt, az Alkotmánybíróságon pedig váratlan fordulat történt
Aláírta az első olyan alaptörvény-módosítást Sulyok Tamás köztársasági elnök, amelyet már a Tisza-kormány kezdeményezett. A döntés önmagában is fontos politikai üzenetet hordoz, hiszen hónapok óta találgatások övezték, milyen szerepet vállal majd a korábbi rendszer egyik utolsó megmaradt közjogi méltósága az új politikai korszakban.
A Fordulópont című műsorban megszólaló újságírók szerint az aláírás azt mutatja, hogy az államfő – legalábbis egyelőre – nem kíván nyílt konfrontációt vállalni a parlamenti többséggel. Többen arra számítottak, hogy a köztársasági elnök különböző alkotmányos eszközökkel próbálhatja lassítani vagy akadályozni a Tisza-kormány törvényhozási programját. Erre azonban most nem került sor.
A beszélgetés résztvevői ugyanakkor emlékeztettek arra, hogy Magyar Péter már hónapok óta felszólítja Sulyok Tamást a lemondásra. Véleményük szerint az államfő hivatalban maradása továbbra is nehezíti az új kormány mozgásterét, és egyfajta politikai biztosítékként szolgálhat a korábbi hatalmi elit számára.
A műsorban különösen nagy figyelmet kapott az Alkotmánybíróság körül kialakult helyzet. A testület elé került ugyanis egy olyan kezdeményezés, amely a köztársasági elnök alkotmányos szerepének értelmezését célozta volna. A folyamat azonban váratlan fordulatot vett: hét alkotmánybíró kizárta magát az eljárásból, így az ügy érdemben nem folytatódhatott.
A résztvevők szerint ez azért figyelemre méltó fejlemény, mert az Alkotmánybíróságot az elmúlt másfél évtizedben sokan a Fidesz által kialakított politikai rendszer egyik legstabilabb intézményének tekintették. Most azonban olyan jelek mutatkoznak, amelyek arra utalhatnak, hogy a korábban egységesnek látszó struktúrában komoly törések jelentek meg.
A vita során többen felvetették azt is: nehezen értelmezhető, hogy az Alkotmánybíróságnak egy olyan kérdésben kellett volna állást foglalnia, amelyhez nem kapcsolódott konkrét, már elfogadott jogszabály. Több megszólaló szerint a testület feladata nem elméleti politikai viták eldöntése, hanem a hatályos jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata.
A beszélgetés résztvevői ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a közjogi tisztségviselők leváltása és a korábbi rendszer szereplőinek elszámoltatása jogilag rendkívül összetett folyamat. Bár a választók jelentős része gyors eredményeket várna, a kormány számára jelenleg számos más sürgető feladat is napirenden van, köztük az uniós források felszabadítása, a Magyarországgal szembeni európai jogi eljárások rendezése és a nemzetközi kapcsolatok helyreállítása.
A műsor egyik visszatérő gondolata az volt, hogy miközben a politikai rendszer láthatóan átalakulóban van, egyre több jel utal arra: a korábbi hatalmi struktúrák már nem működnek olyan fegyelmezetten és egységesen, mint korábban. Hogy ez csupán átmeneti zavar vagy egy mélyebb átrendeződés kezdete, arra a következő hónapok adhatnak választ.
Annyi azonban már most látszik, hogy a köztársasági elnök körüli vita és az Alkotmánybíróságon történtek újabb bizonyítékai annak: a rendszerváltásként értelmezett politikai fordulat nem ért véget a választásokkal, hanem most lépett igazán nehéz és konfliktusokkal terhelt szakaszába.
