Romaprogram készült a következő kormánynak
82 társszervezet ajánlásával megfogalmazott, Roma Politikai Minimum programot állítottak össze az Idetartozunk Egyesület kezdeményezésére, amit eljuttatnak valamennyi pártnak – erről tartott sajtótájékoztatót pénteken délután az egyesület szervezésében Daróczi Ágnes, dr. Muhi Erika, Orsós János, Oláh József és a vendéglátó Setét Jenő.
Roma Politikai Minimum
„A cigányok élete is számít!” címmel megtartott sajtótájékoztatón az Idetartozunk Egyesület vezetője hangsúlyozta: „fontosnak gondoljuk, hogy a roma közélet egymással konszenzusra jutott, több mint 80 szerveződésének minimális elvárásairól és véleményéről a magyar nyilvánosságot, a magyar politikai élet pártjait tájékoztassuk, üzenetünket eljuttassuk hozzájuk.”
Setét Jenő bevezetőjében hozzátette, hogy hétfőtől kinyitják a csatlakozás lehetőségét további roma és nem roma szervezetek számára is. Mint fogalmazott, a Roma Politikai Minimum kidolgozását az motiválta, hogy megítélésük szerint az elmúlt 30 évben a magyar politikai elit kipipálandó feladatként tekintett a romák társadalmi ügyeire. Most viszont úgy gondolják: fél évvel a választások előtt, tovább már nem halogatható, hogy a romák ügyét az egyenlőség szem előtt tartásával, a valódi integráció felé mutató, bátor politikai kiállásként kezeljék a pártok. Alapvetésük az egyenlőség és a romák biztonságára való törekvés, mind a verbális, mind a fizikai támadásokkal szemben. „Ha valaminek változnia kell, akkor az a magyar politikai elit magatartása” – hangsúlyozta Setét Jenő.
Önálló mandátumot, független kisebbségi ombudsmant
Dr. Muhi Erika a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda Alapítvány igazgatója, jogász, kiemelte, hogy részvételt akarnak a helyi döntéshozatalban, amely elvárás három részre tagolható. Egyrészt vissza akarják kapni a 2006-ban elvett mintegy ezer önkormányzati mandátumot, másrészt független kisebbségi ombudsmant, harmadrészt pedig független és egyenlő bánásmód hatóságot szeretnének. A jogásznő úgy vélte, fontolóra kellene venni a 1990-től 2006-ig létezett, kedvezményes nemzetiségi mandátum újbóli bevezetését is. Ennek köszönhetően, a nemzetiségekhez tartozó jelöltek bekerülhettek a helyi önkormányzatokba. Ezt azonban eltörölte egy 2011-es törvény-módosítás és az új szabályozásnak köszönhetően, már nem lehet bekerülni kedvezményes nemzetiségi mandátummal a helyi önkormányzatokba. A Választási Irodát megkeresve kapták a választ, hogy sem 2014-ben, sem 2019-ben nem osztottak ki egyetlen ilyen mandátumot sem – nem csak a romáknak, de más nemzetiségeknek sem.
A roma negyedeknél megszűnik a közszolgáltatás
Oláh József,a Pest Megyei Roma Szervezet vezetője, szociális munkás, megvalósítandó elvárásként beszélt arról, hogy a cigánytelepeken és a szegregátumokban is legyenek elérhetőek a közművek. Felhívta a figyelmet, hogy bő 30 évvel a rendszerváltást után, rengeteg uniós milliárd és hazai forrás elköltése ellenére is, a települések szélén, a romák lakta területeknél megszűnik a közmű. Nincs aszfaltos út, nincs közvilágítás, járda, hulladékszállítás. „Nincsenek meg az élethez szükséges alapvető szolgáltatások, holott a településközpontok viakoloros szökőkutakkal díszítettek.” Oláh József szerint az alapvető szolgáltatások hiánya diszkrimináció és sérti az alapvető emberi jogokat. Halaszthatatlan feladatnak tartja a közszolgáltatások kiépítését a jelzett területeken is, „hiszen a szociális jelzőrendszer, a gyerekorvosi, háziorvosi szolgálat alig jelenik meg ezeken a helyszíneken.” Fontosnak tartják, hogy azok a politikai erők, amelyek hatalomra kerülnek tavasszal, a kormányprogramjukba emeljék be ezeket az elemeket is, mert több évtizedes, több nemzedéket érintő adósságról van szó.
Közmunka helyett ösztöndíjat a tanuláshoz
Orsós János a Dzsaj Bhim Közösség vezetője, Waldorf pedagógus, a közoktatást érintő feladatokról beszélt. „Tanulni akarunk!” – kezdte. Majd rögtön hozzátette: kiemelt feladatként elvárják a tankötelezettségi korhatár visszaemelését 18 éves korra. A korhatár 16 éves korra történő leszállításával véleménye szerint merényletet követtek el egy jól körülhatárolható réteg ellen. Erről a szabályozásról ugyanis a gyakorlatban pontosan tudható, hogy kikre irányult: a legszegényebbekre. Önkritikusan hozzátette, hogy a pedagógusok is jóváhagyták a döntést, „mert nem tekintjük egyenlőnek magunkat egymással.” Az idézett szociális, társadalmi réteget viszont ezzel a döntéssel kivezették a közoktatásból és ha a 16-ik születésnapján a fiatal bemegy a munkaügyi központba s jelzi, hogy nincs tanulói jogviszonya, akkor jogosulttá válik mindenféle közmunkára vagy közfoglalkoztatásra, illetve az ezekhez köthető programokra. Amennyiben pedig elvégez egy ilyen négy-öt hónapos tanfolyamot keresetpótló támogatással, akkor már mehet is közmunkára – egy életen át. Véleménye szerint egy kidolgozandó ösztöndíjprogrammal kellene motiválni a tanulni vágyó fiatalokat, akik érettségit vagy diplomát akarnak szerezni. Azt javasolja, hogy azt az összeget, amit munkanélküliként megkapnak az oktatásból kiesett fiatalok, adják oda azoknak, akik érettségit vagy diplomát akarnak szerezni. Ez lenne az egyik legfontosabb feladat – hangoztatta Orsós János. Azt is hozzátette: nem megengedhető, hogy egy 18 évesen a tanulmányait befejező gyereknek ne legyen valamilyen, jól fizető szakmája. Ez az a minimum, amit a közoktatásban elvárnak – jelentette ki a roma pedagógus.
„Dolgozni akarunk”
„Tűrhetetlen, hogy a romákra nehezedő munkaerő-piaci diszkriminációk bemerevedtek és a roma emberek tömegei több évtizede küzdenek azért, hogy tisztességes jövedelmet biztosító, tisztességes munkához juthassanak” – fogalmazta meg az alapvető elvárásukat Setét Jenő. Tarthatatlan gyakorlatként jellemzi, hogy roma fiatalok tömegei ragadhatnak akár több diplomával is a munkanélküliség zsákutcájába, amit nagyban meghatároz a diszkrimináció. Olyan Magyarországot akarnak – fogalmazott –, ahol minden közpénzből működő közintézményben dolgoznak roma munkavállalók is, a takarítónőtől kezdve az ügyfélszolgálatoson át, az orvosig. Álláspontjuk szerint a roma munkaerő piaci esélyei célzott adó- és bérkedvezményekkel jelentősen javíthatóak, akárcsak a roma vállalkozások esélyei is. Azt kérik az eljövendő politikai elittől, hogy ne zárják be azt a két ajtót, ami az oktatás és a munkavállalás útját nyitja – avagy zárja. A roma emberek is egyszer élnek, és ebben az egy életben szeretnének lehetőséget kapni a tisztességes létfenntartásra: „tehát dolgozni akarunk”.
Állami költségvetésből kell támogatni a roma kultúrát is
Daróczi Ágnes a Romano Instituto vezetője, népművelő, hozzászólásában kiemelte, hogy akár az iskolában, akár a munkában az igazán sikeres ember az önazonos ember, aki számára olyan társadalmi környezetet sikerül teremteni, amiben nem kell szégyellnie a származását, tehát a levegővétel természetességével tudja vállalni önmagát. Ehhez viszont nagyon sok változásra van szükség a 600 éves közös történelmünk ellenére is – tette hozzá. Figyelmeztetett arra, hogy „a magyar parlament alkotmányos mulasztásban leledzik immár évtizedek óta, ugyanis elfelejtették megteremteni a legnagyobb hazai kisebbség kisebbségi intézményeit.” Az oktatás, a kultúra területén túlnyomó részben azokból a civil összefogásokból létrejött intézményeket követelik vissza, mint amilyen például a Gandhi Gimnázium, a 100 tagú cigányzenekar, vagy akár a Rajkó zenekar volt. Véleménye szerint az államnak ezeket kötelessége volna támogatni a központi költségvetésből. Amint a régóta tervezett roma múzeum, a kutatási lehetőségek, kulturális központ is beváltatlan ígéret a mai napig, pedig ezek alapján becsülhetnénk egymást kölcsönösen, megismertetve a közös és egyedi kultúrtörténetet.
Zárszavában Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület vezetője Cziffra György születésének 100. évfordulójának alkalmából rámutatott, hogy a magyar politikai elit adósságainak egyik fontos eleme, hogy hat évtizede megígérték a roma múzeum és roma kulturális intézet létrehozását de ez mind a mai napig nem valósult meg. „Azt gondolom, hogy nekünk a Roma Politika Minimummal az a dolgunk, hogy a politikai elitet alkotó és a választásokon induló valamennyi párt felé ajánlásokat tegyünk a megfogalmazott programunkon keresztül. Egyúttal az eddigi hazug önmeggyőzésükkel ellentétben, a roma emberekre, közösségekre tekintsenek potenciális választóként, mert a meggyőződésünk és ezt az elemzések is alátámasztják, hogy a romák igenis választók. Azt várjuk, hogy ennek érdekében a pártok mindegyike komoly és bátor ajánlásokat tegyen a programjaiban, mert a romák felemelkedése, integrációja az valójában a magyar közjót szolgálja. Ennek tudatában és ismeretében bocsátjuk útjára a Roma Minimum Programot, amit a delegációink eljuttatnak minden politikai párthoz és amihez hétfőtől várjuk minden roma és nem roma szervezet csatlakozását. Egyúttal arra biztatjuk roma honfitársainkat – amint ezt hangsúlyoztuk az elmúlt évtizedben is –, hogy nem egy konkrét párt vagy pártok mellett álljunk ki, hanem a választás, mint demokratikus érték fontossága mellett. A romák éljenek a választójogukkal és ennek tudatában menjenek el szavazni, meggyőződésük és ízlésük vagy aszerint, hogy melyik politikai párt érinti meg őket a programjával, és tesz később számon kérhető vállalásokat.”