Róna Péter: egy nyugati demokráciában a társadalom diktál a hatalomnak, és nem fordítva
Magyarországnak nincs a szó valódi értelmében elfogadott alkotmánya, hozzáteszem sosem volt, még a ’49-es sem – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Róna Péter közgazdász, az oxfordi egyetem tanára. Egy alkotmány megbízást jelent a társadalom részéről a hatalomnak, és arról szól, hogy a hatalmat hogyan lehet a társadalom jóváhagyásával, beleegyezésével megszerezni, miként lehet gyakorolni, milyen intézményrendszert lehet építeni, milyen hatáskörökkel, és mi az, amivel a hatalom nem foglalkozhat. Mint mondta, az Alkotmányt nem véletlenül nevezte át Alapörvénynek a Fidesz. A ’49-es Alkotmány és most az Alaptörvény is a társadalom bevonása nélkül jött létre. Ennek az érvényesítéséhez pedig szükség van társadalmi megállapodásra, ezt nem lehet hatalmi eszközzel ráoktrojálni a társadalomra.
Azzal nem érdemes foglalkozni, mit mond a Fidesz, mert folyamatosan hazudik, Magyarországon nem zajlott le semmiféle társadalmi folyamat az alkotmányozással kapcsolatban és az Alkotmány ide vonatkozó bejegyzése is kimondja, hogy az alkotmányozásról népszavazást nem lehet rendezni – mutatott rá Róna Péter. „Tehát a társadalomnak nincs joga beleszólni, hogy mit tartalmaz. Ez az Alaptörvény éppen olyan törvény, mint a többi 42 kétharmados törvény, amelyet be kell tartani, de ez nem Alkotmány. Az Alkotmány attól válik Alkotmánnyá, hogy társadalmi konszenzuson alapul.”
Igaz, a Fidesz kétharmados felhatalmazást kapott arra, hogy kormányozzon, és igaza van abban, hogy a döntései legitimek, de attól még ez a dokumentum nem Alkotmány. „Joga van meghozni 43 kétharmados törvényt, beleértve az Alaptörvényt, és ezzel kormányozni, de ez életveszélyes helyzet. Az, hogy van politikai felhatalmazás a kormányzásra, nem jelenti azt, hogy a kormányzás alkotmányszerű.”
Róna Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy az újabb választás közeledtével az ellenzéki – a demokratikus – erők képtelenek felfogni azt a nyilvánvaló, alapvető tételt, hogy addig nem lehet egyről a kettőre jutni, amíg ennek az országnak nincs egy Alkotmánya. Hozzátette, a hitelt érdemlő Alkotmány kidolgozáshoz azonnal hozzá kell fogni. „Megrekedt az alkotmányozásról a vélemény, mert a magyar politikai szerkezet, a gondolkodás hatalomcentrikus. A rendszerváltás hajnalán az összes többi, volt szocialista állam kidobta a buharinista alkotmányt.” (Nyikolaj Buharin, jelentős részt vállalt az 1936-os szovjet alkotmány kidolgozásában, amely a Magyar Népköztársaság Alkotmányának (1949. évi XX. törvény) kidolgozásához is mintául szolgált – szerk.)
Magyarország a posztszocialista országok egyike, amelyik nem kidobta az Alkotmányt, hanem elkezdett barkácsolni a ’49-es Alkotmányon. „Ezt el kell utasítani, ezt nem lehet megreformálni, kiigazítani. Az Alkotmány a hatalom gyakorlásának a korlátait, minőségét, a mibenlétét, az eszköztárát fogalmazza meg.”
Róna Péter úgy vélte, ha társadalmi vitára bocsátanának egy alkotmányt, akkor jönne rá a magyar társadalom nagy része, hogy vannak jogaik, amelyeket most nem ismernek. „Ennek a társadalomnak az alapvető jellegzetessége az, hogy radikálisan felülről irányított. Jogfolytonosan. Ferenc József, Horthy Miklós, Kádár János, Orbán Viktor között nincs semmiféle igazi szellemi törés. Ebben a felülről irányított társadalomban az alulról jövő kezdeményezéseknek nincs helyük. A magyar emberekben nincs igény sem rá, és ezért rohanunk egy olyan tragédiába, amelynek az a következménye, hogy kisodródunk teljes mértékben Európából és belesodródunk egy olyan balkáni iszapba, amely vergődéshez, elszegényedéshez vezet.”
A közgazdász szerint egy mélyen gyökerező kulturális hiányosságról van szó. Nem jellemző ránk az Európát meghatározó keresztény értékrend, amely szerint az embernek van lelkiismerete és szabad akarata. Ezt az akaratot Istentől kapta, joga van a lelkiismerete szerint gyakorolni és nem lehet tőle elvenni. Ezért és ettől van, hogy Magyarország egyre inkább nem hasonlít Európához.”
Orbán felismerte, hogy a magyar társadalomnak ez a jellegzetessége, a genetikai összetétele, erre épített egy politikai kultúrát és a végsőkig kihasználja – tette hozzá. „Az ellenkező oldalon nem érdemes az ellenzéket bántani, hogy béna és ügyetlen. Az ellenzék azért került abba a helyzetbe, amiben van, azért nem tud sikeres alternatívát kidolgozni Orbánnal szemben, mert ennek nincs meg a kulturális talaja.”
Nyugaton a demokrácia fejlődésének alaptétele az, hogy a társadalom leválik a hatalomról, éli a saját életét és képes diktálni a hatalomnak, nem pedig fordítva. Róna Péter nem lát más megoldást a magyar helyzetre, mint hogy ki kell alakítani azt a politikai kultúrát, amelyik a társadalmi megegyezésen alapul, mert, „ha nem tudjuk kitermelni a társadalmi megegyezést, akkor megette a fene.”
A Klikk TV műsora itt tekinthető meg.
