Róna Péter figyelmeztet: Magyar Péter ugyanabba a csapdába eshet, mint Orbán Viktor
"A tisztítótűz jó irány, de az alkotmányozást nem lett volna szabad halogatni" hangzott el a KlikkTV elemző műsorában!
Támogatja a Tisza-kormány által megkezdett elszámoltatási folyamatot Róna Péter, ugyanakkor komoly hiányosságnak tartja, hogy az új alkotmány kidolgozását szeptemberre halasztották. A jogász-közgazdász professzor szerint a két folyamatnak egyszerre kellene zajlania, különben fennáll a veszélye annak, hogy ismét egy túlzottan központosított hatalmi rendszer alakul ki.
Róna úgy fogalmazott: az olyan lépések, mint Sulyok Tamás lemondatása, Polt Péter eltávolítása vagy az Alkotmánybíróság átalakítása szükségesek lehetnek a kormány működéséhez. Szerinte azonban a miniszterelnöki ciklusok és a parlamenti képviselők mandátumának korlátozásáról már nem kellene külön, gyorsított eljárásban dönteni, hanem egy új alkotmány részeként kellene megvitatni.
A professzor emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás idején is új alkotmányt ígértek, végül azonban ez elmaradt. Véleménye szerint ennek következménye volt, hogy a magyar államszervezet alapvetően megőrizte a központosított hatalmi logikát, amely később a NER kiépítését is lehetővé tette.
Róna Péter vitatta azt a széles körben elterjedt felfogást is, hogy egy parlamenti kétharmad automatikusan alkotmányozó felhatalmazást jelentene. Álláspontja szerint az alkotmányozás joga nem a politikai többséget, hanem magát a nemzetet illeti meg.
Javaslata szerint az Országgyűlésnek egy független, szakértőkből és társadalmi szervezetek képviselőiből álló testületet kellene megbíznia az új alaptörvény kidolgozásával. A folyamat során széles körű társadalmi egyeztetésre lenne szükség, akár digitális platformokon keresztül is, ahol az állampolgárok véleményt mondhatnának az alkotmányos berendezkedés alapvető kérdéseiről.
A professzor tartalmilag egyetért azzal az elképzeléssel, hogy korlátozzák a közjogi tisztségekben eltölthető időt. Szerinte a történelem azt bizonyítja, hogy a hatalom idővel korrumpál, ezért indokoltak az intézményes korlátok. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a Tisza-kormány mindössze néhány napot adott a társadalmi vitára egy ilyen jelentőségű kérdésben.
Róna Péter szerint a jelenlegi folyamat legnagyobb veszélye nem Orbán Viktor esetleges visszatérése, hanem az, hogy az új politikai vezetés is megszereti a korlátlan hatalom lehetőségét. Attól tart, hogy ha nem születik valóban új alkotmány, akkor csak szereplőcsere történik, miközben a rendszer logikája változatlan marad.
A professzor ugyanakkor történelmi jelentőségűnek nevezte az áprilisi választásokat. Úgy látja, Magyarország történetében először fordult elő, hogy egy politikai rendszert külső kényszer nélkül, a választók döntése váltott le. Ez szerinte esélyt teremt arra, hogy az ország végre saját erejéből építsen ki stabil alkotmányos jogállamot.
Róna Péter hangsúlyozta: továbbra is támogatja a változásokat, de kötelességének érzi figyelmeztetni a döntéshozókat minden olyan lépésre, amely szerinte eltérhet ettől az iránytól.
