Róna Péter: joggal kérik a helyreállítási alapot, de teljesíteni kellene az unió feltételeit

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter közölte, hogy a magyar kormány igényelni fogja az Európai Bizottságtól az uniós helyreállítási alap hitelrészét. Jogos a kérés?

A válasz erre két részre oszlik. Az egyik, hogy vannak technikai feltételek, amik arról szólnak, hogy mire kívánja az ország felhasználni ezt az összeget, milyen tervei vannak ezzel kapcsolatban. Ezt Navracsicsék jórészt letárgyalták, és ezzel kapcsolatban a megállapodás közelében vannak. A dolog másik része a jogállamiság körül forgó vita. Ennek a lényege, hogy amíg az Európai Unió nincs meggyőződve arról, hogy ezeket az összegeket a jogállamiság, és egyéb EU-s kritériumok szerint fogja az adott ország felhasználni, addig nem folyósítják. Ebben a második kérdéskörben nem tartunk sehol. 

De miért annyira fontos az utóbbi Brüsszelnek? 

Mint mondtam, a terv kérdésében, vagyis, hogy mire költenék a pénzt, viszonylag jól állnak. A tervre – például építünk lombkoronasétányt – arra azt mondja az unió, rendben van, erre adunk pénzt. Itt azonban még nem zártuk ki annak a veszélyét, hogy a projektet korrupt módon fogják odaítélni valakinek. Ahhoz, hogy ezt kizárják, az igazságszolgáltatás, és általában véve a jogbiztonság és a jogállamiság kérdése, az, hogy miként korrigálja a magyar igazságszolgáltatás, ügyészség stb. az esetleges korrupciógyanús ügyeket, terítéken van az uniónál. Mi az a jogi mechanizmus, ami garantálja, hogy ezt egy független bíróság a megfelelő törvények szerint fogja lezárni, és egyébként is, hol vannak a megfelelő törvények? Ennek a kérdéskörnek igen nagy a súlya. Ugyanis az EU hosszú-hosszú évek után rájött, itt nem arról van szó, hogy itt-ott vannak hiányosságok, vagy hibák, az egyik vagy a másik törvény kiigazításra szorul, hanem arról, hogy az egész magyar jogrendszer nem felel meg az EU-s jogrendszernek, nem kompatibilis azzal. Az EU azt mondta, amíg ez így van, addig nem folyósítanak. Az Európai Tanács határozata szerint ugyanis a jogállamiság előfeltétele bármiféle folyósításnak. 

Navracsics szerint az uniós testület kérte, hogy jelezzék, igénylik vagy sem az uniós helyreállítási alap hitelrészét. Ennyire fontos a bizottságnak tudni, hogy kell-e Magyarországnak 3300 milliárd forint, vagy sem?

Magyarország volt az, amelyik először bejelentette, hogy márpedig nekünk ez a hitel nem kell. Aztán azt mondták, hát, azért nem mondtunk le róla, mert lehet, hogy mégis kelleni fog. Közben pedig különböző kormánytagok különböző színezettel nyilatkoztak erről a kérdésről. Most az Európai Unió azt mondta – és ezt idézi Navracsics a kormány számára kedvezőbb körítéssel –, hogy döntsék már el, kell, vagy nem kell, hogy tudjuk. Mert, ha nem kell, akkor odaadjuk valaki másnak. Legyen végre egy világos, egyértelmű döntés, hogy kell, vagy nem kell. 

A magyar kormány úgy döntött, hogy mégis kell. Ekkora bajban van a magyar gazdaság? 

Igen. Kell a pénz. Mert nagyon magas a költségvetési hiány. Ha pedig az nagyon magas, akkor Magyarország nemzetközi adóbesorolása csorbul, romlik. Ha pedig az romlik, akkor Magyarország csak magasabb kamatfelárral jut hitelhez a nemzetközi piacokon. Ez a közvetlen eredménye. A közvetett eredménye pedig az – és ez bizonyos értelemben fontosabb –, hogy a kormány további megszorító intézkedésekre szorítkozik. Mert olyan magas a költségvetési hiány, ami nem tartható fenn. 

Ön szerint sikerül a helyreállítási alap részleteit letárgyalni az unióval, mert jogos a kérelem?

Persze, hogy jogos, ha az ország teljesíti az unió feltételeit. Csakhogy Magyarország nem teljesíti a feltételeket. És nem úgy tűnik, mintha a kormánynak szándékában lenne azokat igazán, őszintén teljesíteni. Az az igazságügyi reform, amit Varga Judit igazságügyi miniszter átvitt a törvényhozáson, elégtelen. Megszavazták, és elküldték az EU-nak a múlt héten. Az unió most ezt tanulmányozza, de már tudni lehet, hogy ez nem lesz elégséges. 

Meddig lehet az unióval játszani azt a játékot, hogy úgy csinálunk, mintha teljesítenénk a jogállami kritériumokat, aztán persze nem, és egy kicsit meg is próbáljuk becsapni…

Ameddig akarjuk. Ezt lehet játszani a következő tíz éven át is, csak éppenséggel egy fillért sem kapunk. 

Akkor muszáj lesz teljesíteni…

Ez egy nagyon nagy kérdés. Itt vannak igen mély kérdések, amelyekkel még az ellenzék sem akar foglalkozni. Az első kérdés, hogy mi ez a magyar Alaptörvény? Ez sok minden, csak nem Alkotmány. Egy valós Alkotmány arról szól, hogyan lehet legitim módon megszerezni a politikai hatalmat és azt hogyan, milyen keretek között lehet gyakorolni. Egy Alkotmány alapjában véve egy megbízás a társadalom részéről a hatalomnak, ami azt mondja: intézd az ország ügyeit az ebben a dokumentumban rögzített feltételek, és intézményes berendezkedés mentén. Az Alkotmány leírja, hogy a hatalom mire jogosult, és mire nem, milyen eszközök állnak a rendelkezésére, hogy intézze az ország ügyeit, és milyen eszközöket nem használhat. Arra nincs megbízása például, hogy gyerekeket verjen a Várban. Nagyon fontos alkotmányos kérdés az is, hogy egy érvényes bírósági ítélet kimondta, a kordonok ott léte törvényellenes. Erről van jogérvényes bírósági határozat. Egy alkotmányos kérdés az is, hogy milyen körülmények között – ha egyáltalán – van a rendőrségnek jogi alapja erőszakot alkalmazni egy olyan objektum védelmében, ami törvényellenes. A kordon jelenlétének nincs jogi alapja. Akkor milyen alapon avatkozik be, egyáltalán milyen alapon megy oda a rendőrség? Mi erre a jogi felhatalmazása? Az ilyen kérdésekkel az Alaptörvény egyáltalán nem foglalkozik. Az Alaptörvény azt mondja, hogy Magyarországnak a törvényei azok, amelyeket a kétharmad megszavaz. Egyszerűen kitiltja a társadalmat az Alkotmány módosításából, és expressis verbis kimondja, népszavazást nem lehet elrendelni az Alaptörvényre vonatkozóan. Pedig ez a modern alkotmányelmélet alapköve.

Ezek szerint a kormánynak lesz dolga, hogy megkapjuk a pénzt…

Igen. Mivel erre az Alaptörvényre építette az Orbán-kormány az egész rendszerét, így ez az egész rendszer inkompatibilis az európai joggal, az unió jogi követelményeivel. Ezért van az, hogy az EU szemében ez már egy rendszerszintű kérdés, és nem elég egy-egy törvénymódosítás.

Akkor először is újabb rendszerváltásra lenne szükség? 

Igen.