Róna Péter leváltaná Varga Mihályt

Róna szerint az MNB-vizsgálat kulcsa a felelősség

Róna Péter szerint biztató jel, hogy a Magyar Nemzeti Bank ügyében megindultak bizonyos vizsgálatok, de szerinte még korai lenne kijelenteni, hogy valóban fordulat történt. A közgazdász úgy látja, az ügy lényegi kérdése nem feltétlenül olyan bonyolult, mint ahogyan azt egyesek beállítják: azt kell kideríteni, ki engedélyezte a hatalmas összeg kiutalását a jegybankból. Hangsúlyozta, hogy az, mi történt a pénzzel azután, hogy kikerült az MNB-ből, már egy másik kérdés, először azt kell feltárni, hogyan történhetett meg a pénz kivonása a jegybankon belül.

Ebben Róna szerint kulcsszerepe lehet a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának. A testületnek az új kormány felállásakor újra kell alakulnia, és a közgazdász szerint ennek minél előbb meg kellene történnie, mert a felügyelő bizottság közvetlenül hozzáférhet a jegybank belső működéséhez, így érdemben segítheti a vizsgálatot. A testület feladata ugyanis annak ellenőrzése, hogy a jegybank döntései és működése megfelelnek-e a törvényeknek. Róna szerint a korábbi felügyelő bizottság felelőssége is felmerülhet, hiszen hivatalba lépése után nem állította le azt a folyamatot, amelynek következményei most vizsgálat tárgyát képezik.

Több mint 3000 milliárdos negatív tőke az MNB-nél

A beszélgetés egyik legsúlyosabb része az MNB jelenlegi pénzügyi helyzete volt. Róna Péter szerint a jegybanknak ma több mint 3000 milliárd forintos negatív tőkéje van, amelynek jelentős része a Matolcsy György vezette monetáris politika következménye. Állítása szerint legalább 800 milliárd forintnyi olyan művelet történt, amellyel a költségvetési hiány egy részét a jegybankra terhelték. A közgazdász szerint ugyanakkor a jegybank működőképességéért a tulajdonos, vagyis a pénzügyminisztérium felelős, a jelenlegi költségvetési helyzet azonban nem teszi lehetővé egy ekkora tőkehiány egyszerű pótlását.

Róna szerint ezért Varga Mihály helyzetét sem lehet kizárólag személyi kérdésként kezelni. A jegybank új elnökének leváltását csak akkor tartaná indokoltnak, ha lenne olyan utódjelölt, aki képes gyorsan megszerezni a nemzetközi tőkepiacok bizalmát. „Jelenleg Varga Mihály körülbelül élvezi a nemzetközi piacok bizalmát” – mondta, vagyis szerinte egy rosszul időzített személyi változás önmagában is pénzügyi kockázatot jelenthet.

A közgazdász részletesen beszélt arról is, hogyan alakult ki szerinte az MNB vesztesége. Matolcsy György monetáris politikája több ezer milliárd forintnyi likviditást juttatott a bankrendszerbe alacsony kamat mellett, az infláció megjelenése után azonban a jegybank magasabb kamattal próbálta visszaszívni a pénzt. Róna ezt úgy érzékeltette, mintha valaki egy összeget olcsón adna oda, majd ugyanazt a pénzt drágábban vásárolná vissza. Szerinte a két kamatszint közötti különbségből óriási veszteség keletkezett.

A forint is támadhatóvá válhat

Róna Péter szerint az MNB negatív tőkéje nem pusztán könyvelési vagy elméleti probléma. Úgy látja, hogy az ekkora veszteség hozzájárulhat a gazdaságban meglévő inflációs nyomás fenntartásához, miközben egy negatív tőkéjű jegybank kiszolgáltatottabb lehet egy esetleges spekulatív támadásnak. Szerinte Magyarországon az inflációs nyomás tartósan magasabb az uniós átlagnál, és ennek egyik tényezője lehet a jegybank torz mérlege.

A forint helyzetét különösen érzékennyé teheti, ha a piacok úgy ítélik meg, hogy az árfolyam erősebb, mint amit a magyar gazdaság teljesítménye indokolna. Róna szerint jelenleg a GDP-növekedés nagyjából nulla körül van, miközben a jegybank hatalmas veszteséget görget maga előtt. Ezt a helyzetet a közgazdász a brit font elleni, Soros György nevéhez kötött 1992-es spekulációval állította párhuzamba, amelynek idején személyesen is egy brit bank vezetőjeként vett részt a folyamatokban.

Róna szerint ugyanakkor jelenleg nem valószínű egy újabb spekulatív hullám kialakulása. Ennek egyik oka, hogy a nemzetközi piacok bizalma Magyar Péter és a Tisza iránt egyelőre kedvezően hat a pénzügyi megítélésre. A közgazdász szerint a piacok úgy látják, hogy az új politikai irány jó irányba halad, ezért időt adnak neki. Ugyanakkor szerinte az objektív gazdasági alapok továbbra sem kedvezőek, így egy komolyabb politikai vagy gazdasági hiba ezt a bizalmat gyorsan megfordíthatná.

A Fidesz ellenzéki politikájáról Róna meglehetősen keményen fogalmazott. Szerinte a párt nemzetközi megítélése már nem olyan tényező, amely érdemben befolyásolná a piacokat, és úgy látja, hogy jelenleg nincs releváns, koherens ellenzéki mondanivaló. Ugyanakkor azt sem tartja egészségesnek, ha Magyarországon tartósan ellenzék nélküli politikai helyzet alakul ki.

A Fidesz előtt szerinte két út áll. Az egyik, hogy továbbra is mindent megpróbál akadályozni és rombolni, amit a Tisza vezette kormány tesz. A másik, hogy tudomásul veszi: a NER-nek vége, és egy új, jobboldali, nemzeti elkötelezettségű politikát kezd kialakítani. Ehhez azonban Róna szerint külpolitikai fordulatra is szükség lenne, mert a Szijjártó Péter nevével fémjelzett külpolitikai irány szerinte teljesen tönkretette a korábbi szerkezetet. Úgy látja, újra kellene gondolni Magyarország viszonyát Európához, Oroszországhoz, a szomszédos országokhoz és a határon túli magyar közösségekhez is.