Rövidül a szezon, Hajdúszoboszlón állami segítséget kérnek a fürdőknek
A Népszava hajdúszoboszlói körképe szerint a klímaváltozás, a rövidülő strandszezon és a megváltozott utazási szokások a belföldi turizmust is új helyzet elé állítják. A megszólaló helyi turisztikai szereplők szerint a gyógy- és termálvízkincsre épülő turizmus nagy lehetőség lenne, de a fürdőgyógyászat támogatása régóta elmarad.
A cikk szerint a Balatonon a belföldi és külföldi vendégek száma is ingadozik, miközben a kedvező euróárfolyam ismét külföldi utazásokra ösztönzi a magyarokat. Hajdúszoboszlón a város turisztikai szakemberei és vezetői arról beszéltek, hogy Magyarország gyógyvízkincse gazdasági és egészségügyi szempontból is fontos, mégsem kap kellő stratégiai figyelmet.
Czegle-Pinczés Enikő, a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. vezérigazgatója a Népszavának azt mondta: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő több mint 15 éve nem emelte érdemben a fürdőgyógyászati támogatásokat. Példaként említette, hogy egy orvosi gyógymasszázsra 210 forint, egy egyórás iszappakolásra pedig alig több mint 580 forint állami támogatás jut.
A vezérigazgató szerint emiatt a támogatott gyógykezelések száma 2007 óta országosan szinte megfeleződött, Hajdúszoboszlón ugyanakkor még 70 százalékon tartja magát. A cikkben az is szerepel, hogy a gyógyfürdők nem csupán turisztikai szolgáltatók, hanem az egészségügyi megelőzésben is szerepük van.
Czeglédi Gyula, Hajdúszoboszló polgármestere, a fürdő korábbi igazgatója és a Magyar Fürdővárosok Szövetségének volt elnöke arról beszélt, hogy a fürdők jelenleg 27 százalékos áfakulccsal működnek, miközben a szállodai szolgáltatásokat és a helyben fogyasztott vendéglátást 5 százalékos áfa terheli. Szerinte a turizmuspolitika egyik adóssága, hogy a fürdőket is kedvezményes áfakörbe sorolja.
A Népszava körképe szerint a vendégszokások is átalakultak. A mai vendégek közül sokan inkább négy éjszakát fizetnek ki egy félpanziós, saját medencés hotelben, mint egy hetet egy magánapartmanban. A cikk szerint két főnek egy hét magánszállás 300-400 ezer forintba kerülhet, ami bolti vásárlásokkal és alkalmi éttermi étkezésekkel együtt 500-600 ezer forintra nőhet.
Hajdúszoboszlón az aktív magánszállásadók száma 1300-ról 900-ra csökkent. A forrás szerint több szállásadó a Kisfaludy-pályázatok kötelező fenntartási idejének lejárta után adta vissza az ipart, jellemzően a csökkenő vendégforgalom és a növekvő adminisztráció miatt.
Márkus Sándor, a Hotel Aurum igazgatója és a Hajdúszoboszlói Vendéglátók Egyesületének elnöke szerint a szállodaipart a dinamikus árazás segítette, ugyanakkor a szezonon kívüli magánszálláshelyek hiánya az egész városnak gondot jelent. Azt mondta, az apartmanok megtérülési ideje a lakásárak emelkedése miatt 35 évre tolódott ki, miközben a szezon nyolc hét helyett lassan három hétre apad.
A cikk szerint Magyarországon a vendégéjszakák 70 százaléka a 11 turisztikai jelentőségű fürdőhöz kötődik. Hajdúszoboszlón a Hungarospa menedzsmentje 16 projektből álló hosszú távú attrakciófejlesztési koncepciót készített, ennek első lépése egy hárommilliárd forintos terv lenne a tradicionális fürdőrész fejlesztésére.
A helyi szakemberek szerint nem új gyógyfürdőkre vagy újabb állatkertekre, hanem a meglévő attrakciók fejlesztésére kellene költeni. A forrás szerint a fürdővárosok és más turisztikai célpontok megújításához 50 százalékos állami támogatást és kedvezményes hitelkonstrukciókat tartanának célszerűnek.
Sahin-Tóth Dezső, a Hajdúszoboszlói Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője úgy fogalmazott, hogy a gyógyturizmust az új nemzetközi trendekhez, a longevity koncepciójához kell igazítani. Szerinte a meglévő vendégkör megtartása mellett egy magasabb fizetőképességű, többet költő réteget is meg kellene célozni, amihez fejlesztésekre van szükség.
