Rutte: Ukrajna közelebb van a NATO-hoz, mint valaha

Mark Rutte, a NATO új vezetője előre be nem jelentett látogatást tett az ukrán fővárosban csütörtökön. Ez volt első hivatalos útja hivatalba lépése óta, és elődjénél határozottabban foglamazott, amikor Ukrajna NATO-tagságáról volt szó – írja az Euronews.

Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott tárgyalása után közös sajtótájékoztatót tartottak, és ott azt mondta, miközben kétszer is megszólaltak a légvédelmi szirénák, hogy a NATO „megingathatatlanul" támogatja Ukrajnát, amely „közelebb áll a NATO-hoz, mint valaha". (Ukrajna felvételének legfőbb akadálya, hogy a védelmi szövetség nem vehet fel tagjai sorába olyan államot, amely hadban áll.)

„Az Önök szabadságharca tükrözi Európa értékeit" – mondta Rutte, hozzátéve, hogy „prioritás és kiváltság Ukrajna támogatásának továbbvitele".

A szövetség frissen beiktatott vezetője keddi brüsszeli hivatalba lépésekor fogadkozott, hogy segít megerősíteni Ukrajna nyugati támogatását, ami létfontosságú most, hogy az ukrán csapatok egyre nehezebben tartják a frontot az előre nyomuló orosz hadsereggel szemben.

Rutte bizakodását fejezte ki Kijevben, hogy képes lesz majd együtt dolgozni azzal, akit az Egyesült Államok elnökévé választanak novemberben. Ez is kulcskérdés Ukrajna katonai támogatását illetően.

Mark Rutte már korábban, holland kormányfőként is többször – szám szerint négyszer – járt Kijevben az orosz invázió kezdete óta.

A „győzelmi terv" is napirenden volt

Zelenszkij elmondta a NATO főtitkárával együtt tartott sajtótájékoztatón Kijevben, hogy vázlatosan ismertette „győzelmi tervét" Mark Ruttéval, de a részleteket majd a jövő heti ramsteini NATO-értekezleten vitatják meg.

A fronton kialakult helyzetről és az ukrán hadsereg konkrét szükségleteiről is tárgyaltak. Zelenszkij megismételte, hogy Ukrajnának több fegyverre, köztük nagy hatótávolságú fegyverekre van szüksége.

Amikor Ukrajna NATO-tagságának kilátásairól kérdezték, Rutte azt mondta, hogy a NATO által a közelmúltban tett lépések együttesen „hidat építenek a NATO-tagság felé", beleértve a 40 milliárd eurós finanszírozási támogatást, a szövetségesek közötti kétoldalú biztonsági megállapodásokat, valamint a segítségnyújtás és a kiképzés koordinálására szolgáló új NATO-parancsnokság megalakítását.

Mi legyen a siklóbombákkal?

Rutte azután érkezett, hogy Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban egy orosz siklóbomba csapódott be egy ötemeletes lakóházba, és legalább 12 embert, köztük egy 3 éves kislányt megsebesített – közölték csütörtökön helyi tisztviselők.

Az orosz határtól mintegy 30 kilométerre fekvő Harkiv városát az invázió kezdete óta lövi az orosz hadsereg, de siklóbombát csak idén kezdett bevetni az orosz vezérkar a Kelet-Ukrajnában harcoló, nyugat felé nyomuló csapatai támogatására. Ennek is köszönhető, hogy sikerült megtörniük az ukrán védvonalat, és az orosz egységek az elmúlt hetekben egymás után foglalták el a kistelepüléseket a Donyecki Területen. Legutóbb a stratégiai jelentőségű Vuhledar elfoglalásában játszottak fontos szerepet a siklóbombák. A város szerdán (október 2-án) esett el.

Az orosz hadsereg tavaly év végén került fölénybe az ukrán fronton, miután végképp kifulladt a fél évvel korábban indult ellenoffenzíva. Az ukrán hadsereg a végsőkig kimerült, nincs elég embere és nincs elég lőszere, miközben a nyugati hadiipar nem tud lépést tartani a szükséglettel, ezért Zelenszkij elsősorban ígéreteket kap, a szállítmányok késnek.

Az ukrán elnök újra és újra arra kéri Ukrajna nyugati szövetségeseit, adjanak légvédelmi rendszereket, hogy meg tudják védeni az ország légterét a folyamatos orosz rakéta- és dróntámadásoktól, illetve, hogy engedjék bevetni az adományozott ballisztikus rakétákat és az F16-os vadászbombázókat távoli orosz célpontok ellen is. Légvédelmi rendszerből érkezett több is Ukrajnába az elmúlt fél évben, habár töredéke annak, amennyire szükség volna, utóbbihoz azonban eddig még egyetlen érintett állam sem járult hozzá. Az orosz elnök ugyanis közölte, hogy ezt nyílt hadüzenetnek tekintené az illető kormányzat részéről.