Sáhó Eszter: alulról jöhet a megújulás az egyházakban

„Sokkolóan ért, hogy ennyire lecsökkent a katolikusok száma. Ilyen drasztikus csökkenésre nem számítottam” – mondta Sáhó Eszter azzal kapcsolatban, hogy nemrég napvilágra kerültek a 2021-es népszámlálás vallási hovatartozásának adatai. „Nulladik lépésben azonban onnan indítanék, hogy egyáltalán mennyire fontos a népszámlálás maga, mint intézmény. Mekkora jelentősége van annak hitünk szempontjából, hogy darabszámra összeszámoljuk magunkat” – vetette fel a jogász. Elmondta, hogy számára már a tavalyi kampány is furcsa volt. Mert bár az egyházak arra buzdítottak, hogy valljuk meg hovatartozásunkat, azt már nem közölték, hogy ezzel a megvallással, és az így nyert adatokkal mit akarnak majd kezdeni.

„Nagyon erős politikai felhangja volt az egész kampánynak” – fejtegette Sáhó Eszter, és ezt a kérdést valójában a politika fújta fel. „Soha nem az volt az egyház történetében a legnagyobb kérdés, hogy darabszámra hányan tartozunk hivatalosan az adott egyházhoz, mint intézményhez, ha a legnagyobb célunkat nézzük, ami az üdvösség. Ennek szempontjából, hogy ki tartozik a hivatalos egyházakhoz, és ki fog üdvözülni, ennek ugyan van metszete, de ez korántsem ugyanaz. Nincs akkora jelentősége, mint amekkorát mi adtunk ennek. Ebből a politika akart valamit kihozni, ami nagyon nem sikerült. A saját kardjukba dőltek” – fogalmazott a Szemlélek korábbi főszerkesztője.

Bár a népszámlálási adatok napvilágra kerülése után az egyházaknak krízis kommunikációba kellett volna kezdeni, azt a történelmi keresztény felekezetek közül egyedül az evangélikus egyház tette meg, míg a katolikus és a református egyház a struccpolitikát választotta – jegyezte meg Sáhó Eszter. „Egy nagyon egyszerű félmondattal intézték el, hogy a csökkenésnek a nemzetközi tendenciák az okai, részei vagyunk egy folyamatnak.” Mindkét felekezet ugyanis a saját drámai zsugorodását mutató számokat megpróbálta úgy keretezni, hogy pozitívan tüntethessék fel magukat. „Nem zajlott le ez a krízis kommunikáció. Ez azt üzeni, hogy ők kizárják annak a lehetőségét, hogy itt krízis van. Tagadják azt.”

Ráadásul az sem igaz, amire hivatkoznak, hogy a nemzetközi tendenciákba illeszkedően csökken (csak) a magukat vallásosoknak tartók száma. A Vatikán évről-évre megméri a katolikus számának alakulását a világon, amiből az derül ki, hogy folyamatosan növekszik az egyház. Az elmúlt években mindig valamivel több mint 15 millió fővel. A nyugat-európai országokra jellemző főleg a csökkenés, amely tendenciával kapcsolatban Sáhó Eszter megjegyezte, hogy ott a szexuális abúzusok napfényre kerülése okozott válságot az egyházak számára, illetve ahol van egy erős összefonódás az aktuális hatalommal. „A nemzetközi tendenciákra hivatkozni tehát nem igaz, ezzel csak le akarták rázni magukról a felelősséget. Ezt sajnálom a legjobban, mert innentől kezdve, megállt a belső kommunikáció is az egyházban.” 

Hazánkban ezzel szemben a katolikus egyház háza táján nem történt meg az átvilágítás a szexuális visszaéléssekkel kapcsolatban, ráadásul komoly állami hátszelet kapnak a történelmi keresztény felekezetek, mint intézmények, mégis drámai a csökkenés mértéke. „Nagyon nehéz ez a kérdés, mert nem történt meg egy átfogó vizsgálat a szexuális abúzusokkal kapcsolatban” – jelentette ki felvetésünkre Sáhó Eszter. Bár Pannonhalmán a bencés rend hozzálátott ehhez, amikor egy szerzetestagjukról kiderült, hogy visszaéléseket követett el. Ők pozitív lépésként transzparensen kiálltak, és bocsánatot kértek. Utána azonban ez nem söpört végig az egyházon. A mai napig tagadásban van az intézményes egyház. „Amikor kimegy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke (Veres András – a szerk.) nemzetközi fórumokra, akkor ott azt kommunikálja, hogy az egy nyugat-európai probléma, Magyarországon ez nem jellemző akkora mértékben” – idézte fel Sáhó Eszter. Majd megjegyezte azt is, hogy ezzel szemben egy, a szerzetesekből alakult vizsgáló bizottság, amelynek tagjai közül a Szemléleken Dobszay Benedek ferences szerzetessel készítettek korábban interjút, amint elkezdte a munkát, rögtön 30 olyan esettel kellett foglalkoznia, ami nagyon komolyan azt mutatta, hogy történtek abúzusok.

„Soha nem látott kommunikációs és anyagi támogatás van a keresztény egyházak mögött ma Magyarországon, mégsincs ennek eredménye” – jelentette ki a jogász. Meglátása szerint át kellene gondolni, hogy érdemes-e stratégiailag folytatni ezt a politikát, és az egyház részéről is ideje végre mérlegre tenni, hogy érdemes-e összefogni a politikával a támogatásokért cserébe, amikor az emberektől az az üzenet érkezik vissza, hogy elhagyják az egyházat – vetette fel a jogász.

Szemben a KSH intézményes vallási hovatartozásra vonatkozó adataival, nemzetközi kutatások és Sáhó Eszter személyes tapasztalatai is azt mutatják, hogy az elmúlt válságosabb években, tekintettel a koronavírus-járványra vagy a szomszédunkban kitört háborúra, megnövekedett az Istent és a hitet keresők száma. A hívők önkéntes szerepvállalásának jelentősége mindig megnövekszik válságos időszakokban. „Lehet, hogy hosszú távon nagyon jót fog nekünk tenni ez a krízis. Láttuk már a történelem folyamán, hogy éppen az ilyen időszakokban erősödnek meg a nagyon tiszta szívű hívők, önszerveződéshez látnak, és megújítják az egyházat. Én erre számítok, és látom már ennek a magvait. Nemhogy nincs semmi veszve, hanem egy nagy megtisztulás előtt állunk” – vélte Sáhó Eszter.

A Klikk TV Mélyvíz című műsorát itt nézhetik meg.