Saját Alaptörvényében esett hasra a kormány – nem lesz 35 éves autópálya-koncesszió
Újabb, maffiaállamra emlékeztető tervétől esett el váratlanul a kormány. A Transparency International Magyarország beadványáról már az első tárgyalási napon ítélet született és a Fővárosi Törvényszék első fokon közérdekű adatnak minősítette, hogy milyen számítások alapozták meg azt, hogy 35 évre hirdetne autópálya-koncessziót a magyar állam. A közérdekű adathoz való hozzáférés jogát pedig az Alaptörvény is előírja.
Nehéztüzérségre kapcsolt a civil, tehát független jogvédő szervezet, miután a miniszterelnök Spanyolországba költözött vejét érintő Elios-ügyben pert nyertek a gyáli önkormányzattal szemben. A Budakörnyéki Járásbíróság elsőfokú ítéletét követően, Gyál önkormányzata kénytelen volt kiadni az addig titkolt adatokat, és így kiderült, hogy az akkor még Tiborcz-érdekeltség csaknem 200 millió forintot kapott a megbízásért.Az Elios-ügyet vizsgáló, nemrég született OLAF-jelentést is ki kell adni a nyilvánosságnak, aminek következtében sebesen megkezdődött a cég felszámolása.
Hasonló lépést tettek a túlárazott, 517 milliárd forintos lélegeztetőgépek ügyében is. Mivel az adatkérésükre a határidő lejártát követően sem érkezett válasz a külügyi tárcától, az igazság kiderítése érdekében a Transparency International a napokban a kereset benyújtásával hivatalosan is pert indított a minisztériummal szemben.
Kedden pedig nem kis meglepetésre – bár első fokon –, de már az első tárgyaláson a Trancparency javára ítélt a bíróság a 35 évre koncesszióba tervezett autópálya-építések ügyében. Ez utóbbi már csak azért is áttörés, mert a kormány alperesi képviselete magabiztos fölénnyel próbált terelni a maffiaszagú ügyben. Nagy Gabriella, a Transparency munkatársa portálunknak elmondta: az ítélet egy alapvető, mégpedig a kiemelt közérdekhez való jogot részesített előnyben egy homályos jövőjű financiális érdekkel szemben.
Az eset előzménye: ők is a nyáron értesültek arról, hogy a kormány által újonnan felállított Koncessziós Iroda szándéka szerint 35 évre koncesszióba szerveznék az ország összes gyorsforgalmi útjának és úthálózatának fejlesztését, karbantartását, építését stb. A Transparencynek több aggálya is volt a tervvel. Alapvetően a 35 év irreálisan hosszú. Egy ilyen időfaktor beláthatatlan időre lezárná a versenyt, kizárja a közbeszerzést. Erre talán nem is volt példa az elmúlt 35 évben. Ez az időhatározó pedig kizárólag onnan ered a kormány részéről, hogy 1991-ben elfogadott egy koncessziós törvényt, amiben valóban szerepelt ez a maximált lehetőség, de egyrészt sosem alkalmazták, másrészt 2014-ben elfogadtak egy uniós irányevet a koncessziók megkötéséről. Azt átültették a magyar közbeszerzési törvénybe, így ezt a ’91-es törvényt nem lehetne alkalmazni – derítette ki a Transparency.
A 2015-ös közbeszerzési törvénybe átültetett új irányelv lényege, hogy ha öt évnél hosszabbra terveznek egy koncessziót, akkor nagyon alapos számításokkal és érvekkel kell alátámasztani annak igénylését és azt, hogy a kért idő alatt megtérülnek a befektetések. „Az 5 és a 35 év között azért már eleve elég nagy a különbség”. A koncessziós hirdetményben pedig az is szerepel, hogy egy koncesszió nyertesétől tíz éves beruházást várnak el, ez idő alatt kap kompenzációt és nem tűnik reálisnak, hogy egy tíz éves beruházás 35 év alatt térüljön meg, amíg titkosítani kellene a gazdasági paramétereket, ahogy ezt most a kormányzati próbálta elérni.
A Transparency még a nyáron azt kérte a Nemzeti Koncessziós Irodától, hogy a fent említett gazdasági számítást, amivel a 35 éves titkosítást alátámasztanák, közérdekű adatigénylés keretében adják ki, ha egyáltalán rendelkeznek hasonlóval. Ezt az iroda megtagadta arra hivatkozva, hogy még folyamatban van a koncessziós eljárás. „Ezt követően bírósághoz fordultunk, mert álláspontunk szerint az még elfogadható, hogy folyamatban van a nyertes kiválasztásához szükséges koncessziós eljárás, de a nevezett számítás ahhoz a döntéshez kellett, hogy hány évre írják ki a koncessziós eljárást. Ezt a döntést pedig már meghozták, tehát a hivatkozásuk a kérelmünk megtagadására nem volt jogszerű” – mondta Nagy Gabriella
Ennek az első tárgyalását tartották meg kedden, ahol ellenkérelmet próbált az alperes benyújtani és a közbeszerzési kötelmek, a versenytisztaság védelmének irányába és az elnapolás reményével terelni a bíróságot, de sikertelenül. „Azt hiszem mindannyian meglepődtünk, amikor a bírónő megkérte a jelenlévőket, hogy fáradjanak ki, mert ítéletet kíván hozni. Teljes mértékben nekünk adott igazat és jelezte, hogy a kért iratokat 15 napon belül ki kell adni”.
Bár a fellebbezés jogával természetesen még élhet a Nemzeti Koncessziós Iroda képviselete, a bírónő az indoklásban részletesen kifejtette, hogy az alperes semmilyen ellene felhozott érvre nem tudott meggyőző bizonyítékkal szolgálni. A döntés egyik legfontosabb érveként kiemelte, ez az egész egy kiemelten közérdekű ügy és kiemelt közérdek fűződik ahhoz, hogy megtudhassuk, miért indokolt a tervezett 35 éves koncesszió. Ezt pedig nem tudta megindokolni a kormány által működtetett alperes Koncessziós Iroda.
„A közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát az Alaptörvény is biztosítja, ez tehát alkotmányos jog, jegyezte meg a bírónő” – tette hozzá Nagy Gabriella. Az alperes pedig, minden kezdeti magabiztossága ellenére sem tudott olyan érvet felhozni, ami ezt felülírná. „Üdvözlendő volt a tapasztalat, hogy a bírónő láthatóan átérezte és megérteni akarta az ügy jelentőségét és mérlegelte az ehhez mért érveléseket, indokokat és azok valódi súlyát. Hatalmas jelentősége van annak, hogy kimondta, a közérdekű adatok megismeréséhez való jog az Alaptörvény által előírt kötelezettség, ami mindenkire, még a magyar államra nézve is kötelező. Ezt pedig homályos gazdasági érdekek sem írhatják felül” – nyilatkozta a Hírklikknek Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország képviselője.
