Segítenek a barátok: négy éve Putyin, most Trump és Netanjahu adott muníciót Orbán kampányához

Négy éve Putyin mentette meg Orbánt a választáson, de legalábbis a kétharmadot ő szerezte meg neki az Ukrajna ellen indított háborúval. Most, négy évvel később Trump tette meg azt a szívességet Orbánnak, hogy – Netanjahuval közösen, aki szintén Orbán nagy barátja – elindította az Irán elleni támadást, amivel lángokba borították a Közel-Keletet. Hatása nem csak gazdasági lesz idehaza – olajárak emelkedése, infláció megugrása, befektetői bizonytalanságok stb. –, hanem biztonsági, biztonságpolitikai és pszichológiai is. Orbán pedig ezzel ismét lehetőséget kapott arra, hogy az aktív, tetterős államférfi, a védő parancsnok szerepében tetszelegjen, tovább gerjessze a félelmet az emberekben. Teszi ezt úgy, hogy a közel-keleti fejleményeket is az Ukrajna ellenes uszításra használja fel, részint az energiaköltségek egekbe emelkedésével riogatva, részint egybemosva a terrorizmust az ukrán háborúval. Sokat eláruló példája ennek a kormányzati törekvésnek Orbán Viktor minapi választási kampánybeszéde, amikor azt mondta, hogy „Az iráni háború miatt még nagyobb bűn, hogy Zelenszkij leállította a Barátság olajvezetéket. Nemcsak a cégeket, nemcsak az ipart, de minden magyar embert veszélyeztet. Ezért az ukrán olajblokádot le fogjuk törni!”. Amúgy ez annyira megtetszett a kampánycsapatának, hogy utóbb széles körben, más formákban is terjeszteni kezdték, például itt. 

Orbán üzenete ugyanaz, mint négy éve, a háború kitörésekor volt: én majd megvédelek benneteket, a rezsiárakat kordában tartom, én már ismerem a dörgést, tapasztalat vezető vagyok, s ilyen időkben az jobb („biztos”) választás, mint egy új erő.  Vajon most is ez történik?  Mire lehet számítani, hogyan hat a hazai választásra az, ami most történik a nemzetközi színtéren? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.

„Orbán nyilvánvalóan erre törekszik, de nem összevethető a két helyzet” – szögezte le a külpolitikai szakértő. Véleményét indokolta, hogy az ukrajnai háború közvetlenül a szomszédságunkban zajlik, ilyen módon pedig közvetlenül is érint minket, ugyanakkor az Irán ellen indított amerikai, izraeli támadás nyomán kialakult közel-keleti helyzet hatásai idehaza ellentmondásosak. Az energiahordozók nemzetközi ára felmegy, igaz, már most látjuk, hogy Orbán azt is az ukránokra fogja, azzal riogatva, hogy majd ezer forint lesz a hazai benzinár, merthogy nem indul be az orosz kőolaj a Barátság vezetéken. Azt pedig nem fogja meg sem említeni, hogy a nemzetközi árakat az oroszok is követik, azaz az onnan származó kőolaj éppúgy megdrágul, de tudjuk, hogy a Fidesz szavazóin ez az orbáni levezetés működni fog. „Az is az ellenzéki nyilvánosság feladata lenne, hogy világossá tegye: az orosz olaj ára is felmegy, ezt fontos terjeszteni, még akkor is, ha ki tudja, mikor férhetünk hozzá” – mondta, megjegyezve, hogy a jelek szerint a forgalom nem igazán áll helyre rövid időn belül. 

A kormány nem csak az energiaárak egekbe szökésének a rémével fenyeget, terrorveszéllyel, sőt, egy helyütt még iráni rakétatámadással is. Van-e ennek egyáltalán bármilyen esélye? – kérdeztük. Szent-Iványi szerint az egyértelmű, hogy Orbánt ez segítené, igyekezne úgy beállítani, hogy megint ő menti meg Magyarországot, ám ilyen nemigen történik. A közel-keleti térség vonzáskörzetében lévő ciprusi területet ért, brit katonai bázist célzó iráni támadás más kérdés, de európai országot nem fenyegeti ilyen veszély – vélekedett.

Ami pedig a terrorizmust illeti, a külpolitikai szakértő szerint hamis zászlós terrorista akció segíthet Orbánnak, hiszen azzal már elő lehet állítani konkrét félelmet, s az Iránihoz kapcsolódó terrormozgalmakra lehet „kenni” – reagált felvetésünkre. Mint tisztázta: az ugyan igaz, hogy a kilencvenes években „érdekes módon” már a Fidesz választási győzelmének a másnapján megszűntek a Horn-érában indult robbantgatások és halálos merényletek, de azok nem terrorcselekmények voltak. Akkor ugyanis a szervezett bűnözés hatalmasodott el. Persze Orbán már akkor is azzal kampányolt, hogy a (Horn-)kormány nem tudta megvédeni ettől az embereket. 

Szent-Iványi szerint ez a példa is mutatja, a hatás szintén lehet ilyen és olyan is. Hiszen lehet úgy interpretálni, hogy lám, lám a kormány nem tudta megvédeni az embereket ezektől a cselekményektől, no meg úgy is, hogy ilyenkor célravezetőbb a meglévő erő körül csoportosulni. „Van erre egy angol kifejezés, a ’rallying around the flag’, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy külső fenyegetés és/vagy válság esetén megnő a népesség támogatása a regnáló vezető iránt, merthogy a legbiztonságosabbnak a nemzeti összefogás tűnik a regnáló vezető/a kormány mögött”.  

Mennyire működhet ez most sikeresen? – kérdeztük. Szent-Iványi nem gondolja, hogy ugyanolyan mértékben, mint négy évvel ezelőtt. Az pedig az ellenzéken is múlik, hogy mit tud kezdeni ezzel a helyzettel, mennyire képes ébren tartani, hogy vannak sokkal súlyosabb belső problémák idehaza – mutatott rá. Az olyan témák ugyanis, mint például az akkumulátorgyárak, az ottani balesetek, vagy éppen a gyerekvédelem életveszélyesek a kormány számára. 

Szijjártó Péter – aki az elmúlt években többször is vezetett népes magyar gazdasági, kereskedelmi küldöttséget Teheránba – legutóbb például az iráni állami hírügynökségnek adott interjújában arról beszélt, hogy bár az amerikai szankciók kihívások elé állítják a két ország kapcsolatait, Magyarország Irán számára továbbra is „kereskedelmi kapu” Európa felé – idézte fel Szent-Iványi, hozzátéve: a magyar külügyminiszter a Hamasz 2023 októberi 7.-i terrortámadása után is tárgyalt iráni kollégájával. Hozzáfűzte, hogy a magyar kormány nagyon sáros iráni ügyekben. Nem szólva arról, hogy az a kormány, amely mást sem tesz, mint a szuverenitás fontosságát hangsúlyozza – „amivel nem lenne baj” –, ám eközben nem foglalkozik azzal, hogy az Egyesült Államok és Izrael most éppen egy szuverén országot támadott meg, ahol rezsimváltást is el akar érni. „Az a szuverenista álláspont, amit Robert Fico foglal el – a szlovák miniszterelnök az amerikai, izraeli támadás után úgy fogalmazott, hogy „a nagyok és az erősek azt tesznek, amit akarnak, az ENSZ tehetetlen, és mi, a kicsik, csak nézhetünk, és morgolódhatunk. Lehetnek erős diplomáciai nyilatkozataink, lehetünk elítélők, de az Irán elleni katonai támadást ez nem fogja megváltoztatni”.  Ezzel szemben, a magyar kormány lapít, jellemzően meg sem említik az Egyesült Államokat vagy Izraelt, csak arról beszélnek, hogy súlyos eszkaláció zajlik a Közel-Keleten. 

Interjú Szent-Iványi Istvánnal a KlikkTV Mélyvíz című műsorának 2026. január 30-i adásában: