Segíti Putyint az ostromlott erőd képe

Sebes György 2021. április 19. 19:16 2021. ápr. 19. 19:16

Oroszország és Csehország bonyolult és régebben feszültté vált viszonyának is jelentős szerepe van napjaink eseményeiben. Így foglalta össze Sz. Bíró Zoltán történész, a jelenlegi orosz politika egyik legjobb ismerője a legfrissebb fejleményeket. Mint ismert, Oroszország kiutasított húsz cseh diplomatát. Ezt válasznak szánták arra, hogy előző nap viszont tizennyolc orosz diplomatát minősítettek nem kívánatos személynek Prágában. Az elemző a Hírklikk kérdésére szélesebb összefüggésekre is rávilágított.

Két múltbeli történet magyarázhatja ezeket a diplomáciában is szokatlanul erőteljes lépéseket. Az egyik éppen egy évre nyúlik vissza. Akkor bontották le Prágában Ivan Konyev marsall szobrát. Ezt azért állították fel egykor, mert elévülhetetlen szerepet tulajdonítottak neki Prága II. világháború végi felszabadításában. És azért kellett távoznia, mert Konyev marsall – csapatai élén – részt vett az 1968-as prágai tavasz leverésében. De ez még nem minden. Helyén ugyanis az egykori Vlaszov-hadsereg történelmi tetteit örökítették meg. Andrej Vlaszov a szovjet hadsereg egyik legfiatalabb tábornoka volt és 1942-ben német fogságba került. Aztán megbízott a nácik ígéreteiben és a németek által felszerelt Orosz Felszabadító Hadsereg élén harcba szállt korábbi küzdőtársai ellen. 1945-ben viszont – a prágai felkelés idején – megmentette a cseh fővárost az SS-alakulatoktól. 

Az egy éve emiatt feszült viszonyt most az rontotta tovább, hogy a cseh titkosszolgálat hét év után bizonyítani képes, miszerint az oroszok működtek volna  közre egy robbantásban. 2014-ben egy kelet-csehországi fegyverraktár repült a levegőbe, a merényletnek két halálos áldozata is volt. Mint megállapították, a háttérben a GRU, tehát az orosz katonai hírszerzés állt. Az is kiderült, hogy az akciót ugyanaz a két ember hajtotta végre, akik 2018 márciusában az angliai Salisburyben egy „Novicsok” nevű idegméreggel – amúgy sikertelenül – megpróbálták megölni a kiugrott orosz kémet, Szergej Szkripalt és lányát. Csehországban sokáig azt hitték, a véletlen műve volt a detonáció, ám a vizsgálatok végül feltárták, a salisbury merénylők, Anatolij Csepiga és Alekszandr Miskin a detonáció előtti napokban – mint ellenőrök – jártak a telepen.

A bonyolult történeteket felidézve Sz. Bíró Zoltán arra is emlékeztetett, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásában része lehet a koronavírus-járványnak is. Pontosabban a Szputnyik V. beszerzése körüli prágai vitáknak, amelyek végül az eddigi külügyminiszter távozásához és a koalíción belüli feszültséghez vezettek. A csehek a jelek szerint példát akartak statuálni, hiszen mégsem hagyhatták, hogy egy szuverén ország elleni akció megtorlatlanul maradjon. Az oroszok pedig azért adtak a szokásos szimmetrián is túlmutató választ, hogy jelezzék, ők aztán soha sehol nincsenek ott és minden ellenkező állítás csak rágalom.

Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a történet természetesen nem választható el a jelenlegi nemzetközi fejleményektől és az orosz belpolitikától sem. Moszkvának az utóbbi időben kiéleződött a viszonya az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal is. Amerikai részről a múlt héten már a második büntetőszankciós csomagot jelentették be. Az elsőt még március elején rendelték el, az reagálást jelentett arra, hogy Washingtonban bizonyítottnak találták, tavaly augusztusban valóban meg akarták mérgezni az orosz elnök jelenlegi legnagyobb ellenfelének számító ellenzéki politikust, Alekszej Navalnijt. Az új amerikai adminisztráció jelezte, hogy vége a Trump-korszak megengedő politikájának, Joe Biden és csapata komolyan veszi az emberi jogok megsértését. Ráadásul ennek június elején folytatása is lehet, újabb büntetőintézkedések jöhetnek, amennyiben Oroszország nem reagál a tiltott vegyifegyver-használat miatt elrendelt márciusi szankciókra. 

A múlt héten közölt további szankciók újdonsága, hogy amerikai részről először nyúltak Oroszország szuverén adósságához – folytatta a történész. Megtiltották, hogy amerikai bankok ezentúl orosz kötvényeket vásárolhassanak. A kötvények másodlagos piacát még nem korlátozták, de az lehet a következő lépés. Eközben tíz diplomatát ők is kiutasítottak, hat orosz céget, amelyek az internetes világban dolgoznak, szintén szankció alá vontak, 16 természetes és 16 jogi személy ellen léptek fel. Több ponton is megvádolták Moszkvát, mondván, beavatkoztak a legutóbbi elnökválasztásba, dezinformációkat terjesztettek, s kíbertámadásokat hajtottak végre különböző amerikai állami és magáncégek ellen. Az sem mellékes, hogy március eleje óta rendkívül kiéleződött az ukrán-orosz viszony, miután az ukrán határnál nagyon erős orosz erők jelentek meg. Washington emiatt is kifejezte már neheztelését és ez is ok lehet további büntető-intézkedésekre. 

Ami viszont az orosz belpolitikát illeti, az utóbbi hetekben az is világossá vált, hogy az elnököt és környezetét egyre kevésbé érdekli a külvilág véleménye. Sz. Bíró Zoltán szerint ez tudatos választás eredménye lehet. Arra játszanak, hogy az ostromlott erőd állapotában és hangulatában sokkal több mindent el lehet fogadtatni a közvéleménnyel. Ez magyarázza azt is, hogy a társadalom jelentős része továbbra is támogatja Vlagyimir Putyin hatalmát, így az elnök helyzete változatlanul stabil. Igaz, az évekkel korábbi népszerűsége már a múlté, 2017 novembere óta jól láthatóan csökken. Ahogy általában az autokráciákat, úgy az ő rendszerét is az jellemzi, hogy minden lehetséges kihívót, vagy ellenjelöltet ellehetetlenítenek, amint kockázatot jelentenek. Vagyis nem a munkáját, vagy eredményeit díjaznák, ha újra őt választanák. Miután pedig Navalnijék tavaly elkészítették és a be is mutatták filmjüket az elnök Fekete-tengeri palotájáról, az is nyilvánvalóvá vált, hogy Putyin életében a haza üdve és szolgálata fontos ugyan, de messze nem az aszkéta élet jellemzi, mint amit terjesztettek róla. Mindez ingerültté tette, s ezt az állapotát csak fokozták a január végi, február eleji tüntetések is. Így már nehezebb mindenkivel lenyeletni, hogy nyolcadik éve egyfolytában csökken a lakosság reáljövedelme és az elnök az ukrajnai agresszió óta nem tud sem biztató jövőképet adni, sem szociális ígéreteket tenni. Bár a parlamentben kedden elhangzó elnöki üzenetben állítólag 500-550 milliárd rubeles szociálpolitikai csomagot jelenthet be – amint már hetekkel ezelőtt kiszivárogtatták –, ez azonban az utóbbi nyolc évet nem teszi meg nem történtté. Az ostromlott erőd jelszava arra jó, hogy az emberek egy részével elhitesse, minden baj a nyugat ármánykodásának és a konfrontációnak a következménye. Csakhogy ez a propaganda a városi lakosság és a fiatalok között egyre kevésbé működik. Ők mind világosabban látják, hogy Oroszország lemaradása csak nőni fog, ha ezen a pályán marad. Nem véletlenül követelnek mind többen egy olyan országot, amely együttműködik a fejlett nyugattal. Egyelőre azonban ennek hívei még kisebbségben vannak. 

A jelen állás szerint Putyin 2024-ben meghosszabbíthatja elnöki mandátumát, miután most már az alkotmány is lehetővé teszi számára ezt. A történész úgy látja, ebbe csak az elnök egészségi állapota zavarhat be. Erről ugyanis semmit sem tudunk, de meglehet, nem teljesen alaptalanok azok a híresztelések, amelyek egészsége megromlásáról szólnak. Csakhogy az egykori Szovjetunióból megőrizték azt a hagyományt, hogy az elnök egészsége hétpecsétes titoknak számít. Lenin halála óta – Jelcin kivételével, aki hírt adott szívproblémáiról – egyetlen orosz vezetőről sem lehetett tudni, milyen állapotban van. Ez érvényes Putyinra is. 

A nép csak figyeljen az ostromlott erődre, vagy éppen a csehekre…