Semjén Zsolt pálfordulása
|
2016. július 31. 08:23
2016. júl. 31. 08:23
"Hiszen azzal kellett szembesülni, hogy a kormány antidemokratikus manipulációkkal el akarta szabotálni a népszavazás lehetőségét."
A fenti idézet nem a baloldali ellenzék valamely prominens alakjától, hanem Semjén Zsolttól származik, akit akkor még az általa vélt, népszavazást gátló módszerek rendkívül zavartak.
Vajon, mit mond Semjén Zsolt ma arról, hogy vagy kopaszokkal, vagy az aláírások negyedelésével akadályozzák a népszavazás lehetőségét?
Azt kell látnunk, hogy különösebben nem érdekli. Illetve érdekli, ha az nem Magyarországon történik, hanem például Szlovákiában, ha melegházasság - ellenes népszavazást tartanak, azt teljes mellszélességgel üdvözli, még ha az érvénytelen is volt.
Pedig érdekelhetné. A népszavazáshoz való jog ugyanis alapvető emberi jog, emellett a szuverenitásunk legfontosabb eleme. Az egyik legalapvetőbb eszköze annak, hogy a nép visszavegye a döntés jogát akkor, ha az uralkodó párt megszegi azokat az ígéreteket, amelyeket a kampány során tett, vélekedett még 2007-ben a vasárnapi boltzár messiása, Semjén Zsolt.
Azonban a régi hitüktől való ilyen szintű eltávolodástól az állam és annak polgárai járnak rosszul. Hiszen az alapvető jogok megsértése miatt Magyarországot rendszeresen elmarasztalják a Strasbourgi Emberi Jogi bíróságon. Ennek pedig ára van, amely komoly milliókban is mérhető.
Most pedig, függetlenül attól, hogy egyetértünk-e a népszavazás tárgyával, függetlenül attól, hogy szeretjük-e az MSZP-t, kérdezzük meg magunktól. Valóban megér több millió forintot a kormányzati dac? Nem lenne helyesebb inkább abból a pénzből, amit kártérítésnek kifizetne az állam, inkább kézfertőtlenítőt venni a kórházakba, hogy a kórházi fertőzések akár 70%-át megelőzzük ezzel?
A számla pedig egyre bővül, elég csak a ligetproject ellen tüntetőkkel szembeni atrocitásokra gondolni, de akár a vasárnapi boltzárral kapcsolatos több, mint egy évig húzódó, kopasz erőemberekkel betetőzött népszavazási balhékra gondolni. Ezek a balhék pedig potenciálisan sokkal többe kerülnek az államnak, mint amennyibe egy népszavazás kerülne.
Vajon, mit mond Semjén Zsolt ma arról, hogy vagy kopaszokkal, vagy az aláírások negyedelésével akadályozzák a népszavazás lehetőségét?
Azt kell látnunk, hogy különösebben nem érdekli. Illetve érdekli, ha az nem Magyarországon történik, hanem például Szlovákiában, ha melegházasság - ellenes népszavazást tartanak, azt teljes mellszélességgel üdvözli, még ha az érvénytelen is volt.
Pedig érdekelhetné. A népszavazáshoz való jog ugyanis alapvető emberi jog, emellett a szuverenitásunk legfontosabb eleme. Az egyik legalapvetőbb eszköze annak, hogy a nép visszavegye a döntés jogát akkor, ha az uralkodó párt megszegi azokat az ígéreteket, amelyeket a kampány során tett, vélekedett még 2007-ben a vasárnapi boltzár messiása, Semjén Zsolt.
Azonban a régi hitüktől való ilyen szintű eltávolodástól az állam és annak polgárai járnak rosszul. Hiszen az alapvető jogok megsértése miatt Magyarországot rendszeresen elmarasztalják a Strasbourgi Emberi Jogi bíróságon. Ennek pedig ára van, amely komoly milliókban is mérhető.
Most pedig, függetlenül attól, hogy egyetértünk-e a népszavazás tárgyával, függetlenül attól, hogy szeretjük-e az MSZP-t, kérdezzük meg magunktól. Valóban megér több millió forintot a kormányzati dac? Nem lenne helyesebb inkább abból a pénzből, amit kártérítésnek kifizetne az állam, inkább kézfertőtlenítőt venni a kórházakba, hogy a kórházi fertőzések akár 70%-át megelőzzük ezzel?
A számla pedig egyre bővül, elég csak a ligetproject ellen tüntetőkkel szembeni atrocitásokra gondolni, de akár a vasárnapi boltzárral kapcsolatos több, mint egy évig húzódó, kopasz erőemberekkel betetőzött népszavazási balhékra gondolni. Ezek a balhék pedig potenciálisan sokkal többe kerülnek az államnak, mint amennyibe egy népszavazás kerülne.
