Semmi sem változik: Orbán ismét megkezdte a civilek elleni boszorkányüldözést

A pénteki fordulat után az Amnesty International Magyarország ezt írta a Facebook oldalán: „Fontos sikert értünk el: jogsértőek voltak a bírságok, lehet érvénytelen népszavazásra buzdítani. A Kúria különböző tanácsai öt ügyből háromban úgy döntöttek, jogsértőek voltak a Nemzeti Választási Bizottság határozatai illetve az általuk kiszabott bírságok, amelyekkel összesen 9 millió forintra büntették az érvénytelen népszavazásra buzdító civileket. Az összesen öt ügyből háromban a Kúria megállapította, hogy a civil szervezetek nem követtek el jogsértést, teljesen legitim és jogszerű volt a kampányuk.”

Hozzátették, hogy a Háttér büntetését továbbra is jogsértőnek és abszurdnak tartják. „Biztosak vagyunk benne, hogy az igazságtalan bírság el fog bukni, ezért minden hazai és nemzetközi jogorvoslati fórumot igénybe veszünk."

A fura helyzet előzménye, hogy négy különböző NVB határozat is született. Az egyik megállapította a jogsértést, de nem szabott ki bírságot, egy a Háttérre szabott ki hárommilliót, egy másik az Amnestyre hasonló összegben, a negyedik pedig 15 civilszervezetet sújtott 176 400 forint bírság megfizetésével.

Tekintve, hogy a gyermekvédelminek nevezett népszavazás érvénytelen lett, ráadásul kérdésenként 20-21 százaléknyi érvénytelen szavazat érkezett, felmerül a kérdés, hogy miért büntetendő az erre való buzdítás?

„Bár az összes határozatot megtámadtuk, a Háttér hárommilliós bírságát továbbra is fenntartotta a Kúria. Arcpirító döntés született, ráadásul érdemben nem is vizsgálták a beadványunkat” – nyilatkozta portálunknak Dudits Luca. Véleménye szerint az egész helyzet a 22-es csapdája, mivel a Kúria azzal érvelt, hogy nem indokolták meg, miért jogsértő az NVB által kiszabott bírság, ezért ezt nem tudják érdemben felülvizsgálni. „Viszont nincs Magyarországon olyan jogszabály, ami tiltaná, hogy érvénytelen szavazásra buzdítson bárki. Ezért nem is volt olyan jogszabály, amire hivatkozni tudtunk volna.”

A hivatkozott „bűnük” annyi, hogy a választáson jóhiszeműen kell kampányolni és állítólag ezt sértették meg az érvénytelen szavazásra ösztökéléssel, mivel így nem lehet megismerni a szavazók valódi akaratát.

„Szerintem pedig kristálytisztán meg lehetett ismerni a szavazók akaratát, amit az is a bizonyít, hogy 1,7 millió ember kinyilvánította, nem kér ezekből az értelmetlen, manipulatív kérdésekből, nem kér ebből a gyűlöletkeltő politikából. Ez teljesen egyértelmű válasz és vélemény.” Ráadásul még a bíróság is azt írta az indoklásában, hogy „érvénytelen szavazat leadása nem valósít meg jogsértést, kifejezi a választópolgár azon akaratát, hogy a feltett kérdésekkel kapcsolatban ily módon az érdemi döntéstől tartózkodik".

Kívülállóként mindez azt a képzetet kelti, hogy olyasmit büntetnek, ami nincs jogszabályban meghatározva. „Most egy mondvacsinált okkal próbálták büntetni azokat a civilszervezeteket, amelyek egy nagyon sikeres és ismert kampányt folytattak azért, hogy megbuktassák a kormány propaganda-népszavazását” – közölte a Háttér Társaság képviselője.

Nem mellékes, hogy a választáson résztvevő EBESZ-megfigyelők is jelezték és jegyezték a magyar kormány homofób, kirekesztő gesztusait a választási kampányban, aminek elemei voltak a népszavazási álkérdések. „Nekik semmilyen fenntartásuk nem volt a mi kampányunkkal, ellenben erős kijelentéseket fogalmaztak meg a népszavazással kapcsolatban.”

Arra a kérdésre, hogy kívánnak-e továbblépni jogorvoslatért, a válasz határozott igen volt.

„Mindenképpen továbblépünk szolidárisan, amint a kampányunkban is közösen működtünk. A következő lépés az Alkotmánybíróság, ahol rövid határidőn belül döntés kell, hogy szülessen. Amennyiben itt sem ítélik meg az igazunkat, akkor nemzetközi fórumokra visszük az ügyünket. Semmiképpen nem adjuk fel, tudjuk, hogy igazunk van” – nyilatkozta a Hírklikknek Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője.