Setét Jenőnek nem kell a kormány pénze, inkább egy roma iskolának adja
A miniszterelnök a Karmelita kolostorban tartott évindító tájékoztatóján a szegregáció miatt a gyöngyöspatai romáknak jogerősen megítélt kárpótlás kapcsán, azt mondta, sérti az emberek igazságérzetét, hogy a helyi romák munkavégzés nélkül kapnak 100 milliós összeget. Ők meg (ott fenn a várban) „keccsölnek”. Ezzel kapcsolatban Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott, hogy inkább természetben váltaná ki a kormány a jogerősen megítélt összeget. „Olyan megállapodást szeretnénk tető alá hozni a felek között, amely nem készpénzt ad a cigány családoknak, hanem a bíróság által jogerősen megítélt kártérítési összeg erejéig oktatást és képzést nyújt”.
Setét Jenő civil polgárjogi aktivista szerint, ami történt, az közelít a hajdani dél-afrikai apartheid-szemlélethez. Felháborodva válaszolt a Hírklikk megkeresésére, hogy honnan veszi magának a bátorságot a fideszes elit, hogy folyamatban lévő bírósági ügyekbe beleszóljon és ezzel befolyásolja az igazságszolgáltatást:
– Egy egészen új helyzetnek lehettünk tanúi. 48 éves leszek januárban, de én még nem láttam ilyet, hogy azt merje mondani egy politikus, hogy a bíróság által megítélt összeg helyett, természetbeni juttatást kapjanak a az érintettek. Ez elképesztő, felháborító, végtelenül aljas hozzáállás, példátlan az elmúlt 30 évben és kizárólag a cigányokkal merik ezt megtenni. Amennyiben Horváth László, aki Heves megyei kormánymegbízott volt, ennyire aggódik Gyöngyöspatáért, elintézhetné, hogy a kormány azonnal adjon 100 millió forintot a gyöngyöspatai cigányoknak. Arról nem beszélve, hogy nem tudok róla, hogy a képviselő úr tett-e bármilyen lépést, felszólalást a hasonló helyzetben lévő megyei iskolák bármelyikének védelmében.
Setét Jenő elképesztőnek tartja, hogy képes a kormány hat-nyolc éves gyerekek ellen politikai háborút indítani és egy cseppet sem zavarja, hogy ők azok a jogalkotók, akik elfogadták azon törvényeket, amelyekkel szemben, most „alternatív megoldást” keresnek – csak ne kelljen betartani a bíróság rájuk nézve elmarasztaló ítéletét.
Bár a Kúria végső döntése még hátra van, az eddigi jogtipró gyakorlatot a dél-afrikai apartheid elnyomási technikájához érzi hasonlatosnak: „még akkor sem lehet igazunk, amikor a bíróság mondja ki, hogy igazunk van”. Véleménye szerint, elmossa a kormány azokat a határokat, amelyek a jogállamról szólnak és tudatosan etnikai kérdést kreál a témából.
Felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a kormány már elég régen átvette az oktatás és az iskolák működtetését és eddig egyetlen szegregált osztályt nem szüntetett meg az elmúlt hat-hét évben. Véleménye szerint, a Fidesz teljes mellszélességgel finanszírozza továbbra is közpénzen az elkülönítés gyakorlatát és teszi tönkre ezzel gyerekek tízezreinek életét.
Arra pedig, hogy ki és mennyiért keccsöl – ahogy a miniszterelnök említette –, példaként hozta fel a közmunkásokat, akik a létminimumért vagy annak töredékéért végeznek napi nyolc-tíz órás munkát:
– Hát havi ötmillióért, meg néhány százmilliárdért én is keccsölnék – jegyezte meg –, de jobbnak látom, ha az elnyert Raoul Wallenberg-díjammal járó pénzösszeget inkább a gyöngyöspatai Roma Tanodának adományozom. Ugyanis az elismeréssel és az oklevéllel a munkámat ismeri el a Raoul Wallenberg Egyesület. Az ezzel járó pénzdíjat viszont az EMMI biztosítja s én egyetlen fillérre sem tartok igényt a magyar kormánytól, amíg nem változtat a jelen álláspontján és politikai gyakorlatán – nyilatkozott Setét Jenő polgárjogi aktivista a Hírklikknek.
