Sikkasztó osztrák fogtechnikus-politikus a Karmelitában

Az osztrák parlament vizsgálatainak kiszivárgott, szigorúan titkos anyagai alapján az oknyomozó újságírók kiderítették: Strache 2019-ben (röviddel lebukása, a pártjából kizárása előtt) Gulyás Gergely miniszternél egyengette az OBI barkácsáruház tiroli tulajdonosa, Alois Wegschneider útját. A nyomozás dokumentumaiból kiderül, hogy Wegschneider hálálkodó köszönőlevelet küldött Strachénak és nyugtázta, hogy egy másik prominens Fidesz–politikus, Szalay-Bobrovniczky Vince, korábbi bécsi nagykövet segítségével is sikerült kapcsolatot teremtenie a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel. Amint Strache írta, a nagykövet igen jó véleménnyel van Gulyás Gergelyről, így az ügyben siker remélhető. Annál is inkább, mert Gulyás abban az évben, néhány hónappal korábban, Strache díszvendége volt a patinás bécsi Operabálon és így jó személyes kapcsolat alakult ki közöttük.

Az OBI szeretett volna további barkácsáruházakat nyitni Magyarországon, de ezt nehezítette a plázaépítések tilalma. A terv, hogy Debrecenben is legyen OBI, végül (bár Barcsa Lajos, a város fideszes alpolgármestere is támogatta az ügyet) nem valósult meg, – ezzel védekezik most a botrányos ügyben mind Gulyás, mind az osztrák vállalkozó. A védekezés nem annyira meggyőző, ha tudjuk, hogy az OBI 2019-ben Debrecenben bemutatótermet nyitott, 2022-ben pedig Pécsett nagy áruházat. 

Volt Strache lobbizásának másik ága is. Főszereplő: Erwin Müller, ismert német üzletember, aki Magyarországra is bevezette drogéria hálózatát, sőt: megszerezte annak idején a Gerbeaud-palotát a Vörösmarty téren, benne a patinás cukrászdával. Majd tovább akart lépni, de nehézségei támadtak másik nagy belvárosi ingatlan-beruházásával. A Váci utcai Fontana üzletház telkére akart építkezni, de a Fontana lebontásánál nehézségekbe ütközött. A Müller-konszern embere, bizonyos Walter Schiefer, örömmel jelezte Strachének, hogy az alkancellár segítségével sikerült már beszélnie a budapesti főpolgármesterrel (2019 elején még Tarlós István volt), aki megígérte neki, hogy az őszi választások után rendezi az ügyet. Schiefert, aki később kivált a Müller-konszernből, az oknyomozóknak nem sikerült elérniük, megkeresésekre nem válaszol, tartózkodási helye ismeretlen.

Nem meglepően mind Gulyás Gergely, mind Wegschneider kapásból cáfolni próbálta a leleplezéseket. Közös, de kevéssé meggyőző érvük: végül is nem épített az OBI áruházat Debrecenben. Arról, miért és hogyan érintkeztek magyar politikusok ezzel a figurával, nem esett a cáfolatokban szó. Ami persze természetes: Heinz-Christian Strache akkoriban befolyásos politikus, nem utolsósorban pedig Orbán Viktor nagyra becsült szövetségesének számított.

A Standardnak a cikket illusztráló képén Orbán Viktor nevezetes Vár-béli erkélyét látjuk, páratlan kilátással a Dunára. Orbán mellett szívélyesen mosolygó magyar politikusok, köztük Gulyás Gergely és Balog Zoltán püspök veszik körül és hallgatják láthatóan nagy rokonszenvvel a hanyagul hátra dőlve, gondtalanul cigarettázó kalandor, sikkasztó neonáci fogtechnikust. 

Heinz-Christian Strache sokáig volt a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, parlamenti frakcióvezetője, majd a magát kereszténydemokratának tekintő Osztrák Néppárt elnökének, Sebastian Kurznak (ugyancsak Orbán barátjának) jóvoltából az ország alkancellárja. A fogtechnikusból lett politikust előélete és kijelentései alapján „nyugodtan nevezhetjük neonácinak”, fogalmazta meg annak idején Martin Schulz, az Európai Parlament akkori, szociáldemokrata elnöke, akinek véleményét széles körben osztották Ausztriában és azon kívül is. Az osztrák sajtó az évek alatt nem egy esetben iratokkal, fotókkal dokumentálta, hogy a Csehszlovákiából kitelepített szudétanémet szülőktől származó Strache kora ifjúságától mozgott neonáci szervezetekben és ennek folytatásaként vállalt aztán szerepet a szélsőjobb Szabadságpártjában. 

Strache hithű népnemzeti meggyőződéséből kiindulva annak idején síkra szállt azért, hogy rendezzenek népszavazást az I. világháború után Olaszországhoz került Dél-Tirol visszacsatolásáról, és javasolta az ott élő kisebbségnek az osztrák állampolgárság megadását. Érdekes módon, ezeket a terveket annak idején a szélsőjobb olasz belügyminiszter, az ugyancsak Orbán-barát Matteo Salvini utasította el. Strache egyébként arról is vált többek között nevezetessé, hogy nem oltatta be magát a Covid-járvány idején, mondván, hogy ez genetikai következményekkel jár. Beszélt gyakran arról is, hogy pártja következetesen harcol a bevándorlás, a „népességcsere” ellen, mert „ezt várják az osztrák emberek”.

2019-ben, nem sokkal a magyar lobbizás után, Strache megbukott az úgynevezett Ibiza-ügyben. Az egész világot bejárta az elképesztő, rejtett módon készült videó, amint a vezető osztrák politikus – láthatóan ittasan – egy orosz milliomosnak tekintett nővel tárgyal a Földközi-tengeri üdülőhelyen arról, mennyi pénzt szeretne kapni ahhoz, hogy az orosz ügyet pártoló újságot indítson és az oroszoknak megfelelő gazdaságpolitikát folytasson. 

Mint azután kiderült, a nő ugyan orosz volt, de milliomos semmiképpen, Strachét láthatóan csőbe húzták és politikai tehetsége, szavahihetősége és szellemi képességei erősen megkérdőjeleződtek. Az év őszén be is jelentette, hogy visszavonul a politikából és felfüggeszti tagságát az FPÖ-ben. Erről mások mellett 786 ezer lelkes Facebook követője is értesült, de pártjának ez kevés volt: decemberben kizárták a Szabadságpártból. Lebukása után saját pártja kezdte perelni, már korábban ismert súlyos anyagi visszaéléseiért. A vád szerint teljesen felelőtlenül bánt pártja anyagi forrásaival, így többek között havi tízezer eurós költségtérítést ítélt meg magának és a párttal fizettette egy vidéki házának fenntartását, azzal, hogy ott időnként vendégeket fogad. 2020-ban a bécsi tartományi választásokon próbálkozott még egy, a saját nevét viselő párttal, de a voksok három százalékával kudarcot vallott. Azóta csak sikkasztásai és költekezései körüli perekben hallani róla. 

Egyébként távolról sem vonult vissza teljesen a politikából: tavaly Drezdában szónokolt szélsőjobb pártok és mozgalmak rendezvényén, az ukrajnai háború megindításának évfordulóján. Strache arról beszélt, hogy „mindig ketten kellenek egy veszekedéshez” és a Nyugatot vádolta, amiért nem terjesztett békekezdeményezést Oroszország elé. A drezdai rendezvényen egyébként a javarészt neonáci német párt, az AfD két vezető figurája is részt vett.

Mivel az Orbánt példaképének tekintő Szabadságpárt 30 százalékra mért támogatottságával az idén őszi választások fő esélyese, Brüsszelben a hagyományos osztrák-magyar együttműködés feléledésétől tartanak és attól, hogy a két ország összefogva gyengítheti az EU-t. Herbert Kickl, az FPÖ elnöke várhatóan Ausztria kancellárja lehet. Legutóbbi, Orbán Viktornál tett budapesti látogatásán kijelentette: „Magyarország menedékhelye a nemzeti önrendelkezésnek, az ellenállásnak a Brüsszelből érkező globalista beavatkozás ellen”.