Síklaki István: nem a kor számít, az csak egy szám
Nem az évek száma a döntő, hanem az alkalmasság és a teljesítmény. Azt, hogy valaki mikor mire (lehet) képes, nem a kora határozza meg. Síklaki István szociálpszichológussal Joe Biden és Donald Trump kapcsán arról beszélgettünk, mi befolyásolja az öregedést és mi okozza, hogy a folyamat nem egyformán hat egyes emberekre – sem mentálisan, sem testileg.
Azt, hogy ki mikor lesz „öreg”, elsősorban a genetika befolyásolja – mondja a szakember. A két amerikai politikus hasonló pályát futott be, mind a kettő aktív, szellemi munkát végez, de az elnök hamarabb öregedő géneket örökölt. Joe Biden az emlékezetes júniusi televíziós vitán – amikor Trumppal állt szemben – szétszórt volt, dadogott, motyogott, gyakran látványosan elkalandozott a figyelme, összekevert dolgokat. Az elnök ebben az esetben egy korábban nem látott arcát mutatta meg Amerikának és a világnak.
Azok szerint, akik védeni próbálták, úgy viselkedett, ahogyan a legtöbb 81 éves ember egy kiélezett stresszhelyzetben. Csakhogy ő nem egy átlagos idős ember, hanem az Egyesült Államok elnöke, az amerikai haderő főparancsnoka, akinek a világon a legtöbb hatalom összpontosul a kezében. Az elnök állapota szemmel láthatóan rohamosan kezdett hanyatlani az utóbbi hónapokban, érzékelhetők a jelentős hanyatlás tünetei. Egy friss közvélemény-kutatás szerint az amerikai szavazók 72 százaléka szerint Biden nem rendelkezik a megfelelő „mentális és kognitív egészséggel” az elnöki pozíció betöltéséhez. Egyébként 49 százalék szerint Trump sem, ami sokat elmond a helyzetről. Tanulságos, hogy a 78 éves Trumpnál – bár agilis, dinamikus fellépést mutat – ugyancsak jelentkeztek már olyan időskori zavarok, mint Bidennél. Interjúkban nem egyszer összefüggéstelenül beszélt, összetévesztett neveket, dátumokat, tényeket – de párthívei soha nem bírálták ezt.
Az Euronews összeállításából kiderül, hogy a világban számos politikai és vallási vezető akár egy évtizeddel is idősebb Bidennél, mégis ellátja feladatát és fel sem merül benne a visszavonulás gondolata.
Az olasz államfő, Sergio Mattarella történelmet írt, amikor 2022-ben, 81 évesen benevezett egy „második körre”, így 89 éves lesz, amikor hét éves megbízatása 2029-ben lejár.
A 83 éves ír Michael D. Higgins is második elnöki ciklusát tölti, 2018-ban választották meg újabb 7 évre.
A 85 éves Ali Hámenei elődje, Khomeini ajatollah 1989-ben bekövetkezett halála óta Irán megkérdőjelezhetetlenül legfelsőbb vezetője, előtte, 1981-től pedig az ország elnöke volt. Csak az elűzött sah, Reza Pahlavi uralkodásának tartama volt az övénél hosszabb, hiszen négy és fél évtizeden át vaskézzel irányította az országot.
Harald norvég király 87 éves. Apja halála után, 1991-ben került a trónra több mint hat évszázad elteltével olyan uralkodóként, aki Norvégiában született.
Szalman bin Abdul-Aziz Al Szaúd, Szaúd-Arábiábia uralkodója 88 éves. Féltestvére halála után, 2015-ben koronázták meg – akkor 79 éves volt. Szalman hajlott kora ellenére aktív. Az ő uralkodása alatt sikerült normalizálni Szaúd-Arábia és Izrael sokáig feszült kapcsolatát.
Mahmúd Abbász – Jasszer Arafat igen aktív örököse – 88 éves. Ő a még mindig a nem létező Palesztin Állam elnöke, a Palesztin Hatóság vezetője, a Fatah párt tagja, 2009-től pedig elnöke.
A 91 éves Paul Biya a függetlenségét 1960-ban elnyerő Kamerunnak csupán második elnöke. A leghosszabb ideje regnáló államfő: hivatalát 1982-ben foglalta el. Előtte hét évig – mintegy gyakorlatként – a közép-afrikai ország miniszterelnöke volt. Paul Biya szerepel világ leggonoszabb zsarnokainak listáján, és éltes kora ellenére, esze ágában nincs visszavonulni.
A fenti példák igazolják a szociálpszichológus véleményét: „nem egyformán öregszünk, sem testileg, sem mentálisan, ennek megfelelően előfordul, hogy egy idősödő ember már 60 évesen elkezd a demencia útjára lépni és van, aki még 90 évesen is fitt. Tehát a teljesítmény és nem az évek száma a döntő.”
Kérdés, ki számít ma öregnek? Az átlag életkor meghosszabbodása természetesen ezt a fogalmat is tolja fölfelé – mondja Síklaki. Amikor a szerencsésebb országokban manapság az átlag életkor 80 körül van, egy 50-es ember még fiatalnak számít. A közfelfogás szerint azt, hogy egy társadalomban ki az öreg, a környezet határozza meg. Ha az adott társadalomban azt látjuk magunk körül, hogy a 70 év gyakori életkor, akkor a 70 éves még nem tekinthető aggastyánnak.
Nemzetközi kitekintésben az ország fejlettségétől is függő különbségek figyelhetők meg. A nagyon csekély lehetőségekkel rendelkezők, a rossz jövedelmi helyzetben lévők, a nem egészséges munkát végzők és a nem egészséges körülmények között élő emberek körében – ami több száz millió embert jelent – értelemszerűen alacsony a várható életkor, míg a gazdag, magas életszínvonalú országokban (Skandinávia, Észak-Amerika) tovább élnek (jól) az emberek. A rossz egészségügyi ellátás miatt alacsonyabb a várható, egészségben eltölthető életkor. Rengeteg olyan betegség van, ami jobb ellátás mellett gyógyítható lenne, de például Magyarországon sok esetben nincs meg hozzá az objektív feltétel.
Persze az életkor – teljesen vagy részben – mindenütt függ az adott népesség genetikájától és életmódjától. A genetika mellett a jólét vagy annak hiánya alapvetően befolyásolja, meddig és hogyan élünk.
Síklaki emlékeztet, hogy éles választóvonalat jelent az életvitelben a nyugdíjazás. Negatív irányban befolyásolhatja a személy megítélését, társadalmi feszültséget gerjeszt, mikor a fiatalok úgy gondolják: rájuk dolgoznak és minél több az öreg, annál többet kell az aktívaknak dolgozni. Fontos, az életvitelt befolyásoló tényező, hogy amikor valaki az aktív életből nyugdíjba megy, legyen terve a következő éveire. Ne csak üljön és bámulja a tévét, hanem tevékenyen, értelmesen élje nyugdíjas éveit. Értelmes elfoglaltság nélkül ez a fajta életmódváltozás nagyon felgyorsítja a testi és lelki öregedést, a leépülést. Szellem és test kölcsönhatásban áll egymással. A szellemi teljesítményhez hozzátartozik a test karbantartása is, a leromlott fizikum nehezen tud egy jól működő szellemet szolgálni – fogalmaz a szakember.
Odafigyeléssel, megfelelő hobbival, lehet késleltetni az öregedést. Nyugdíjasként is fenn kell tartani egy életkornak megfelelő aktív életet. Különösen segít életünk meghosszabbításában, ha ebben valamilyen hasznos teljesítményt tudunk nyújtani, amit adott esetben a társadalom visszaigazol. Síklaki szerint ilyen lehet például a muzsika – neves zenészek még 90 évesen is járják a világot.
