Síklaki István: Orbán Viktor mentalitásában teljesen olyan, mint Milosevics

Millei Ilona 2021. május 15. 19:09 2021. máj. 15. 19:09

Orbán Viktor elhatározta, hogy a kínai birodalomnak lesz a vazallusa, és mindent ennek vet alá, de az ellenzék számára túlságosan kis pont, hogy ehhez számításba vegye. Az ellenzéket taktikai okokból provokálja. Amit csinál, az nem más, mint bolsevik hazudozás. Rákosiék idején hazudtak ennyire brutálisan. Ez a kommunikációs stratégiája kezdettől fogva, nem újdonság. Azt, hogy mennyire komolyan számol azzal, hogy 2022-ben esetleg formálisan vereséget szenved, nehéz megítélni, de, hogy számol vele, az elég nyilvánvaló, mert egy csomó előre menekülő lépést tesz. A tényleges hatalomról biztos nem mond le. Azt el tudja fogadni, hogy formálisan nem ő a miniszterelnök, és nem a Fidesz van hatalmon, de csak ha ténylegesen övé a hatalom, mert minden forrás az ő kezében van. Ha esetleg ezt is elveszítené, akkor minden további nélkül vállalná a polgárháborút. Minderről Síklaki István szociálpszichológussal beszélgettünk.

A szociálpszichológus szemével Orbán Viktor a Fidesz, vagy Magyarország miniszterelnöke?

Szerintem Magyarország miniszterelnöke, formálisan is, meg egyébként is, függetlenül attól, hogy az ország egyik fele nem szereti. Szerintem azt senki nem vonja kétségbe, hogy ő Magyarország miniszterelnöke.

Ő 2010-ben azt mondta, hogy az ország három harmadát akarja szolgálni. Ebből azért mégsem lett három harmad…

Nem emlékszem rá, hogy mit mondott.

Ön szerint ma a Fidesznek van elnöke, vagy az elnöknek van egy őt minden szinten kiszolgáló pártja és rajongótábora?

Ha elnökként az államelnökre, Áder Jánosra gondol, akkor igen, a Fidesznek van elnöke. Ez nem kérdés. Ő egy bábu tulajdonképpen. 

Én Orbán Viktorra gondoltam.

Ő a Fidesz elnöke.

Elsősorban a pártja szolgálja ki őt, vagy ő a pártját?

Azért ez elég egyértelmű, a pártja őt. Ő úgy építette föl ezt az egész szervezetet, hogy az neki, mint „cáratyuskának” van alárendelve. 

Ön szerint Orbán, illetve a Fidesz a 2022-es választások előtt direkt provokálja az ellenzéket gazdasági intézkedésekkel – gondolhatunk például a Diákváros elvételére a Fudan javára, az önkormányzatok anyagi ellehetetlenítésére, az EU-s kölcsön helyett drágább kínai kölcsönök, felvételére, az egyetemek alapítványba szervezésére és hasonlókra? 

Taktikai okokból provokálja ő az ellenzéket, de hülyeségekkel. Ezek nagy horderejű dolgok, olyan típusú hosszú távú gazemberségek, amikhez a mostani ellenzéknek nincs sok köze. Ő elhatározta, hogy a kínai birodalomnak lesz a vazallusa, és akkor ennek vet alá mindent, de ehhez az ellenzék túlságosan kis pont, hogy számításba vegye. 

Közben persze olyanokat is mond, hogy „a baloldal járványügyben csúfosan leszerepelt”, „meg kell jegyezni, ha baj van, a baloldalra nem lehet számítani”…

Ez a tipikus bolsevik hazudozás. Amikor akkorát hazudik, hogy az ember elkezd gondolkozni, nem lehet ekkorát hazudni, hátha van benne valami. Rákosiék idején hazudtak ennyire brutálisan. De folyamatosan ezt csinálja, ez nem újdonság. Kezdettől fogva ez a kommunikációs stratégiája a Fidesznek és Orbánnak. 

Az nem egy új stratégia, hogy az ellenzéket egyben kell legyalulni, mert az egyéni karaktergyilkosságok egy összefogott ellenzékkel szemben nem működnek?

Is-is. Azért megy a „Karácsony-gyilkolás”, a „Dobrev-gyilkolás” meg mindenki másé is.

De azt ráhagyja a párttagokra, meg a „133 bátor emberre”…

Ez így van. Meg nyilván dolgoznak a belső ellentétek szításán a beépített emberekkel, akiket megvesz. Ez egy eléggé változatosan kidolgozott stratégia, ehhez nyilván hozzátartozik abszolút racionálisan az is, hogy az ellenzéket en bloc is kell támadni, már csak azért is, mert úgy látszik, sikerül közösen fellépniük, tehát akkor en bloc is kell gyalulni.

Orbán Viktor 2010-ben a parlament alakuló ülésén egyebek mellett azt mondta, „Le fogjuk győzni a bűnözést, le fogjuk győzni a munkanélküliséget. Le fogjuk győzni a fiatalok kilátástalanságát, a gyermekvállalás előtt tornyosuló akadályokat, az idős emberek kiszolgáltatottságát. Le fogjuk győzni a merjünk kicsik lenni szemléletét, az oszd meg és uralkodj politikát, az el is lehet menni az országból típusú arroganciát. Le fogjuk győzni az ingatlanpanamákat, a hatalommal visszaélés technikáit, a felelősség alóli kibúvás kísérleteit. Le fogjuk győzni az offshore- lovagok praktikáit, és az érdemtelen állami kifizetéseket. Le fogjuk győzni a nemzet fővárosát tönkre tevő korrupciót és pazarlást.” Mondhatjuk most, hogy minden egyes akkori mondata önmagában vád a 2021-es Orbán Viktor ellen?

Ez egy jó szónoklat volt. Nem mondhatjuk, hogy vád ellene, mert csak azok számára vád, akik őt ellenfélnek tekintik. A hívei számára nem vád, ők megesküsznek, hogy mindent megvalósított. Szerintem ez azon a helyen egy nagyon jó szónoklat volt, és azt, hogy ennek pont a fordítottja valósult meg, csak a vele szemben álló emberek mondják, a saját hívei nem. Ők a korrupt kifizetéseket, a hasonlókat simán kimagyarázzák. Úgy gondolják, hogy ez a magyar nemzeti tőke megteremtése, és az viszi előre az országot. Nincs olyan pont, amiből ne magyaráznák ki. A „le fogjuk győzni” szófordulat pedig a hagyományos militarista stílus. Ezt is a komcsiktól vette át. De, hát állandóan katonai hasonlatokkal és katonai szimbolikával dolgozik. Ez teljesen beleillik a kommunikációjába. 

Nekem úgy tűnik, Orbán egyre több olyan kijelentést tesz, mint egy provokátor, például a már említett „ha baj van, a baloldalra nem lehet számítani”. Ön szerint már „beárazta” a 2022-es vereséget?

Ő mindig is provokációval dolgozik. Hogy egyébként mennyire komolyan számol azzal, hogy esetleg formálisan vereséget szenved, azt nehéz megítélni, de, hogy számol vele, az elég nyilvánvaló, mert egy csomó előremenekülő lépést tesz. A kiszervezések és egyebek nyilván ilyen megfontolásból történnek, és arra épít, hogy ezek minden remény ellenére visszacsinálhatatlanokká válnak. Ő nyilvánvalóan készül egy olyan választási kimenetelre, hogy esetleg mégis csak leváltják. De nem hiszem, hogy ő külön provokálna, ez a szokásos. Mindig provokál. 

Ön szerint Orbán inkább szembenézne egy belső konfliktussal – hadd ne mondjam ki, hogy polgárháborúval –, mintsem lemondjon a hatalomról?

A tényleges hatalomról biztos nem mond le. Azt el tudja fogadni, hogy formálisan nem ő a miniszterelnök, és nem a Fidesz van hatalmon, de ténylegesen övé a hatalom, mert minden forrás az ő kezében van. Ilyen megoldást ő elfogad. Ha esetleg ezt is elveszítené, akkor ő minden további nélkül vállalna polgárháborút. Persze. Ő egy ilyen Milosevics. Nekünk idáig az volt a szerencsénk, hogy neki nem volt egy olyan hadserege, mint Szlobodan Milosevicsnek a szerb hadsereg, de egyébként mentalitásában ő teljesen olyan, mint Milosevics. Semmiféle erkölcsi skrupulust nem tételezek fel róla, hogyha arról van szó, hogy a hatalma érdekében egy polgárháborút kell kirobbantani.

Azt el tudja képzelni, hogy a választásokig lejátsszák azt a játékot, hogy Áder visszavonul, ő átveszi Áder szerepét, és átalakítja az egész kormányzást?

Ezt a Putyin-féle játékot? Nem hiszem. Fölösleges, nincs rá szüksége. Az orosz rendszer más, ott az elnöknek tényleges politikai hatalma van. Magyarországon egy hatalom nélküli szimbolikus figura, egy bábu az államelnök. Abban semmi poén nincs, hogy Orbán átmenjen abba a szerepbe. Százszor inkább marad ő a tényleges hatalomban kormányon kívül. 



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom