Simicska és az ő vagyonvesztése
Három tényezőre vezethető vissza Simicska Lajos vagyonvesztése és annak a trendje Szakonyi Péter szerint. A 100 leggazdagabb című, a múlt héten megjelent kiadvány kiadója, s egyben szerkesztője szerint teljes egészében megmagyarázható a folyamat. Minimális agrárérdekeltsége megmaradt ugyan, ám ha van egy csepp esze, akkor külföldre viszi a megmaradt vagyonát, „de ez csak tépelődés a részemről” – mondta felvetésünkre.
A kívülállók, a gazdasághoz kevésbé konyítók számára első látásra furcsának tűnhet, hogy Simicska Lajos vagyona csak évekkel a G-nap után zuhant be a korábbi harmadára. A Száz leggazdagabb című – 2002 óta évente megjelenő – kiadvány adatai szerint Simicska pont abban az évben került be a 100-as klubba – s rögtön 73 milliárd forintos vagyonnal –, amikor a nevezetes G-nap után összeveszett Orbánnal.
A rákövetkező évben még gyarapodott is – 6 milliárddal – a vagyona, majd elkezdett zsugorodni, 2017-ben 80, majd 2018-ban 77 milliárdra. És itt jött a nagy zuhanás: 2018-ról 2019-re kereken 50 milliárdot veszített az egykori Orbán-harcostárs.
„Hogy történhetett az, hogy a G-Nap után is nőtt a vagyona, illetve alig-alig csökkent a rákövetkező években dacára annak, hogy a jó zsíros üzletet jelentő állami közbeszerzést már egyet sem tudott elvinni Simicska? Mert bár egy-két évig még kitarthat a korábban elnyert tenderek kivitelezése, s termelődik osztalékalapot is képző nyereség, de ez azért idővel ki kell fusson ” – vetettük fel Szakonyi Péternek, aki ezt három elemmel magyarázza.
Az első, a Közgép-láb – mondja. Emlékeztetett arra, hogy a cég még tavaly is fizetett 3-4 milliárd forint közötti osztalékot. Ennek az oka az infrastrukturális építkezések sajátossága: a garanciális kötelezettségeket előre be kell fizetniük a cégeknek, ezeket visszatartják, s utóbb folyamatosan és fokozatosan szabadítják fel. Az idén és jövőre is szabadulnak még fel ilyen összegek – igaz, ezeket már nem Simicskáék, hanem Mészárosék teszik végül zsebre. A Közgép 2016-19 között minden esztendőben komoly osztalékot fizetett a tulajdonosoknak – emlékeztetett – s beszélt arról is, hogy amíg a közbeszerzéseken taroltak, addig a cég értéke is magas volt. „Ahogy egy útépítős öreg szaki mondta egyszer: egy építkezéssel foglalkozó cég értéke – egy kis túlzással – mindig annyi, amennyi a rendelésállománya”.
Ami a Simicska-birodalom másik, mezőgazdasági lábát illeti: az agrárcégeknél két dolog játszik, a profittermelése és az értéke. Értéke akkor is van, ha bérelt földet művel, bár jóval kisebb, mint amennyi akkor, amikor a sajátját. Jelentősen csökkentek továbbá a neki jutó föld alapú támogatások is – ez is mérsékli a mezőgazdasági cégek értékét. A többi között így veszthette el a mezőgazdasági cégekben megtestesülő vagyonának jelentős részét Simicska.
És van egy harmadik elem is, az, hogy mennyit kapott, ha egyáltalán kapott, a tőle elvett vagyonért, „bár feltételezhető, hogy valamennyit azért kaphatott” – mondja Szakonyi. E három elem alapján jött ki a becslés, a Simicskához közel állók is így valószínűsítették a nála maradt vagyon – cash – nagyságát, mondta.
Kérdésünkre, hogy Simicska mihez tud kezdeni amellett, hogy kényelmesen feléli a vagyonát, Szakonyi emlékeztetett: maradt némi agrárérdekeltsége, „azzal elbíbelődik”. Ugyanakkor – értett egyet felvetésünkkel – „ha van egy csepp esze, akkor külföldre viszi a megmaradt vagyonát, de ez csak tépelődés a részemről”.
