Sok sebből vérzik a Fidesz nyugdíjasokat célzó választási udvarlása

NVZS 2024. április 30. 07:00 2024. ápr. 30. 07:00

„Szédületes, hogy a semmiből mit tudnak kihozni” – kommentálta Barát Gábor a kormány legújabb, nyugdíjasokat célzó választási propagandakampányát, amely arról szól, hogy milyen fantasztikusan jól bánik a kormány a nyugdíjasokkal. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője nem csak a Varga Mihály által mondottakat vitatja, de arról is megvan a véleménye, amiről a pénzügyminiszter nem beszélt. És azt is leszögezte, hogy a kormányt „nem érdekelte a nyugdíjak relatív értékének a csökkenése, a nyugdíjasok közötti egyre növekvő feszültségek, a nyugdíjak durva szóródása sem, ami részben az átgondolatlan jogszabályoknak köszönhető”

Orbán Viktor szavaival élve: a Fidesz berúgta a kampányt, immár külön a nyugdíjasokat megcélozva. Mi másként lehetne értelmezni azt a csúsztatásoktól hemzsegő másfél perces performanszot, amit Varga Mihály (és Nyitrai Zsolt) követett el a Facebookon. A pénzügyminiszter és a miniszterelnök főtanácsadója rövid közös videójukban azt próbálták bizonygatni, hogy a Fidesz lassan 14 éves kormányzása alatt eljött a Kánaán a nyugdíjasok számára. Varga – tőle amúgy szokatlanul, széles, művi gesztusokkal kísért mondókájában – a következőket sulykolta: „...a nyugdíjasok számíthatnak a nemzeti kormányra. A tavaly 18,5 százalékos nyugdíjemelés után az idén, év elején 6 százalékkal növeltük a nyugdíjakat, februárban pedig ismét kifizettük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat. Jó hír, hogy az év eleji 6 százalékos emelés a nyugdíjak reálrétékben is növekedést jelent, ugyanis az éves infláció várhatóan ennél jóval alacsonyabb lesz. A kormány tehát kitart a 2010-ben tett ígérete mellett: megőrzi a nyugdíjak vásárlóerejét, sőt, emeli is azt. A nyugdíjak összegét 2010 óta a kétszeresére emeltük, a reálértékét pedig több mint 20 százalékkal javítottuk”.

Erős kétségeink vannak afelől, hogy ezt a helyzetértékelést maguk a nyugdíjasok meg tudnák erősíteni. És a szakértő? Megkérdeztük Barát Gábort. 

Szédületes, hogy a semmiből mit tudnak kihozni” – szögezte le röviden az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője. Ki is fejtette, miért gondolja így, elsőként a pénzügyminiszter büszkélkedő állítását vette elő, miszerint 2010-től napjainkig 20 százalékkal nőtt a reálnyugdíjak értéke. Barát azonban ezt összevetette azzal, hogy 2002 és 2010 között közel 25 százalékkal emelkedett az összeg, beszámítva a 13. havi nyugdíj karcsúsítását, majd megszüntetését. Ez – tette hozzá – köszönhető volt a jól kidolgozott, többlépcsős, 2006 és 2010 közötti nyugdíjkorrekciónak is, amit a 2008-2009-es pénzügyi válság már csak a végén érintett, ám akkor is csak minimálisan – mondta. Persze, akkor még nem árkövető, hanem vegyes indexálás volt – jegyezte meg. 

A reálérték-emelkedés kapcsán Barát Gábor egy szakértői véleményre támaszkodva említette annak további lehetséges okát. Ami nem más, mint az, hogy a növekedés jelentős mértékben a létszámösszetétel változásából fakad: ugyanis inkább az idősebbek, azaz az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők hunynak el, miközben az újonnan belépők magasabb induló nyugdíjaikkal javítják a statisztikát. Így azután, ha egy (bármelyik) nyugdíjast vizsgálja az ember, az ő nyugdíjának a reálértéke nem emelkedik rendszerszerűen, hiszen mindig az inflációnak megfelelő emelésben részesül. (Ez alól csak az jelenti a kivételt, amikor a tervezés a nyugdíjasok javára téved, ami azonban – ennél a kormánynál – csak tervezési hiba esetén fordul elő.) Egyébként pedig a 13. havi nyugdíj is csak a bevezetéskor okozott reálérték-emelkedést, merthogy onnantól kezdve már a bázis része.

Ami az idei várható reálnyugdíj emelkedést illeti, a szakember Varga erre vonatkozó fejtegetésére csak annyit mondott: „azért várjuk ki a decembert...”. Azt már mi tesszük hozzá, hogy jogosan kételkedhet bárki, ugyanis elemzők és szakértők sora tart attól, hogy legkésőbb a június 9-i EP- és önkormányzati választások után ismét meglódulnak az árak, még ha messze nem is annyira, mint 2022 -2023-ban, aminek amúgy a nyugdíjasok (is) máig nyögik a terhét. 

Ám Barát Gábornak vannak további megjegyzései is a kormány által a nyugdíjasok kegyeit – propagandában – kereső kampánynak. Mint rámutatott: a kormány a nyugdíj, illetve nyugdíjrendszer alatt kizárólag a nyugdíjasokat érti. De a törvényi kötelezettségen túl, a kormány lényegben semmit sem tett a kétszámjegyű inflációs időszak alatt a nyugdíjasokért, nemhogy általában, de még az igen alacsony jövedelemből élők megsegítéséért sem. 

Mindezt nem mellékesen úgy – hívta fel rá a figyelmet –, hogy a vegyesről a tisztán árkövető indexálásra történő áttérés, azaz 2011. óta ténylegesen kárt okozott a nyugdíjasoknak.  Külön említést érdemel az is, hogy volt még egy – ugyancsak elvtelen – húzásuk: megszüntették a nyugdíjjárulék-plafont, helyet csinálva a milliós nyugdíjaknak” (amit csak felerősített a 2015 utáni bérrobbanás). „Amit a kormány tett még ezen túl is, az mélyreható ellentmondásokat szült a különböző időpontokban nyugdíjba vonultak között, miközben nem érdekelte őket a nyugdíjak relatív értékének a csökkenése, a nyugdíjasok közötti egyre növekvő feszültségek, a nyugdíjak durva szóródása sem, ami részben az átgondolatlan jogszabályoknak köszönhető” – összegezte a szakértő.

A nyugdíjrendszer messze több, mint a nyugdíjemelés feltupírozása – szögezte le végezetül, megjegyezve: holott a kormány szerint a nyugdíjrendszer egyenlő a nyugdíjak előírt rendben történő folyósításával. „Egyelőre talonban van, hogy mi lesz a jövőben nyugdíjba menőkkel, milyen kihívásokat kellene okosan, fokozatosan, átgondoltam kezelni” – mutatott rá, hozzátéve, 2030 utánra kitekintve kevesebb ennél fontosabb feladat lenne. „Így azután jobb, ha a kormányzati okoskodók igen halkan mondják fel a leckét, amit most Varga Mihálytól és Nyitrai Zsolttól hallhattunk” – tanácsolta Barát Gábor. 



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom