Sok szeméttelep égett Magyarországon
Az elmúlt hat évben 350-szer gyulladtak meg hulladéklerakók, -tárolók, hulladékkezelő telepek, hulladékfeldolgozó üzemek és illegális szemétlerakatok Magyarországon. Az elmúlt héten is égett két hulladéklerakó. A hulladékok égésekor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű káros anyag akár több mint száz kilométeres távolságban is szennyezi a környezetet és a lakosság egészségét a kutatások szerint.
Az Átlátszó több mint hét hónapja hiába próbálja megtudni az illetékes szervektől, milyen gyakran fordult elő hulladéktűz az elmúlt években Magyarországon. A katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést. Olvasójuk és egy technológiai megoldás segítségével azonban végül megszerezték az adatokat egy publikus, online, ámde kereshetetlen adatbázisból – amelyet a katasztrófavédelem működtet.
Az eseménynaptár első híre (2017. július 10.) és a cikk megjelenése között eltelt időszakban 350-szer gyulladt meg hulladék Magyarországon. 2022-ben 87 esetben égett szemét, vagyis átlagosan minden negyedik napra jutott egy hulladéktűz. 2021-ben 55, 2020-ban 41, 2019-ben 57, 2018-ban pedig 72 alkalommal kapott lángra nagyobb mennyiségű, összegyűjtött, lerakott hulladék az országban. Legtöbbször a Jánossomorján (Győr-Moson-Sopron megye) valamint a Fejér megyei Polgárdiban lévő hulladéklerakó gyulladt ki. A leghosszabb ideig, három napig pedig a királyszentistváni telep (Veszprém) égett egyhuzamban, 2019. augusztusában.
A 350 tűzesetről szóló hír között 34 olyat találtak, amikor a katasztrófavédelmi mobil labor is „elindult” vagy „kiérkezett a helyszínre”, hogy az égés és a füst által okozott légszennyezést mérje. A mérések eredményeit azonban a hírek jellemzően nem ismertetik, amikor mégis, akkor „egészségre ártalmas értékeket nem mutattak ki a szakemberek”, „nem mutattak ki káros anyagot a levegőben” és „nem mutattak ki az egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségű káros anyagot a levegőben”.
Hulladék égésekor ugyanakkor mindig kerül káros anyag a levegőbe, tehát az, hogy semmilyen káros anyagot ne mutattak volna ki a levegőben, biztosan nem lehetséges. Hogy határértéket nem lépett át a károsanyag-koncentráció, az lehet igaz, bár az nem derül ki, hogy milyen anyagokat vizsgált a mobil labor, illetve pontosan milyen időpontban, hol és milyen hosszan.
A jánossomorjai hulladéklerakó tűzesetei kapcsán az önkormányzati tulajdonú hulladéklerakó üzemeltetését végző Rekultív Magyarország Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. ügyvezetője, Garanandra Gyula elmondta, hogy a „B3 alkategóriájú hulladéklerakókban, amilyen a Jánossomorjai Regionális Hulladéklerakó is, jelentős mennyiségű szerves hulladék kerül lerakásra, amelynek bomlása során depóniagáz keletkezik, amely éghető. A lerakott hulladékok jelentős része szintén éghető.”
A szerves anyag a királyszentistváni hulladéktüzekben is szerepet játszott: a 2019. augusztusi tűz a biológiai csarnokból indult, ahol az ömlesztett hulladékból válogatták szét és kezelték a szerves anyagot.
Polgárdiban szintén gyakoriak a tűzesetek a hulladéklerakóban. Nyikos László polgármester a portálnak elmondta, hogy a problémát részben a kommunális hulladékba bedobott és így a lerakóra kerülő veszélyes hulladékok okozzák, például spray-s dobozok, flakonok, elemek, egyéb gyúlékony anyagok, illetve akár a kályhákból származó parázsló hamu is.
