Sokba kerül még a magyar államnak a CEU kiüldözése

Mint a Hírklikk is beszámolt róla, az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága elmeszelte a magyar kormányt a lex CEU miatt. A testület mindenben helyt adott az Európai Bizottság kifogásainak a magyarországi felsőoktatási törvény 2017-es módosítása, a lex CEU néven elhíresült törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárásban – derül ki a luxemburgi székhelyű testület kedden nyilvánosságra hozott ítéletéből. A bíróság kimondta, hogy a módosítás több ponton is sérti a közösségi és a világkereskedelmi előírásokat. A módosított jogszabály ugyanis indokolatlanul korlátozza a letelepedési szabadságot és a szolgáltatások szabad mozgását, ha a származási országban folytatott képzési tevékenységre vonatkozó követelményt az unió más tagállamaiban székhellyel rendelkező oktatási intézményekre kell alkalmazni. Ezen túl, sérti a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében kötött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) rendelkezéseit. S végül, de nem utolsósorban a lex CEU sérti az EU Alapjogi Chartájában foglalt, a tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseket is – mondta ki a bíróság.

A CEU kártérítést követelhet

„A magyar kormánynak kötelező az uniós bíróság által kifogásolt törvény módosítása, ez alól nincs kibúvó” – szögezte le megkeresésünkre Magyar György. Olyan előterjesztést kell tehát benyújtania a parlamentnek, amellyel mindenben eleget tesz az uniós bíróság döntésének. Ha ezt nem teszi meg, a magyar államot pénzbüntetéssel és egyéb szankciókkal sújthatják – mutatott rá. Elismerte ugyanakkor, hogy a CEU-n ez már nem segít, hiszen az intézmény 2019 novemberében Bécsbe költözött, ahol új egyetemi kampuszt nyitott. 

Mit léphet a CEU? – kérdeztük az ügyvédet. „Bírósághoz fordulhat, követelve az EU alapelveit sértő törvény miatt keletkezett kárai teljes megtérítését” – mondta. A kár megtérítésének nagyságára vonatkozóan azt fűzte hozzá, hogy annak összegszerűségről a bíróság a követelés jogalapjának megállapítása után hoz döntést.

Az ügy azonban – a bizonyítási eljárás elhúzódása miatt – sokáig tarthat, s ha az érdemi döntés elmaradna, akkor a CEU a strasbourgi emberi jogi bírósághoz is fordulhat.

Van erre már precedens

S hogy mire alapozza az ügyvéd ezt? Erre a blogjára feltett legfrissebb bejegyzésében találunk választ. Mint kifejti, ugyan a hazai szabályozás nem ismeri a jogalkotással okozott kár fogalmát, de az Európai Unió Bírósága ezzel kapcsolatban más álláspontot képvisel. Született ugyanis 1996-ban egy verdikt a közösségi jog tagállamnak betudható megsértésével az okozott károkért fennálló felelősség elvéről.

E szerint az az elv, amelynek alapján a tagállamok kötelesek megtéríteni a közösségi jog nekik betudható megsértésével a magányszemélyeknek, vállalkozásoknak okozott károkat, ez alkalmazandó abban az esetben is, ha a felrótt kötelezettségszegés a nemzeti jogalkotónak – akár a magyar parlamentnek – tudható be. A nemzeti bíróság az általa alkalmazandó hazai jogszabály alapján, e szerint nem teheti függővé a kártérítéshez való jogot a kötelezettségszegést elkövető állami szerv szándékosságból vagy gondatlanságból eredő vétkességétől sem. A károk tekintetében a tagállamokat terhelő kártérítésnek ugyanakkor arányosnak kell lennie az elszenvedett kárral.

Így alkalmazható ez a CEU-ra

A CEU a személyre szabott – az uniós bíróság szerint elfogadhatatlan – jogalkotás révén kényszerült távozni Magyarországról. Mellesleg azt is leszögezték: a tagállamok kötelezettsége az okozott azon károk megtérítése, amelyek a közösségi jog nekik betudható megsértéséből származnak, nem korlátozható az uniós bíróságnak a felrótt kötelezettségszegést megállapító ítélete kihirdetését követően elszenvedett károkra. Ebből meg az következik, hogy a magyar állam anyagi felelősséggel tartozik a CEU kiüldözésével kapcsolatos valamennyi pénzügyi veszteségért – olvasható a blogon.

Már sokszor elmeszelték  magyar kormányt 

Megkérdeztük Magyar Györgyöt arról is, hogy mennyire kirívó a magyar kormány, s ezen belül az Orbán-kormány elmeszelése a luxembourgi székhelyű európai bíróság által. „Számos alkalommal megtörtént” – mondta az ügyvéd, aki csak az idei évről hozott fel több példát is. 

Júniusban például megállapította, hogy ellentétes az unió jogával a civil szervezetekre vonatkozó magyar szabályozás, amely szerint külföldről támogatott szervezetként kell regisztráltatnia magát annak a nem kormányzati szervezetnek, amelyik évente 7,2 millió forintnál több támogatást kap külföldről, és fel is kell fednie az olyan külföldi támogatók kilétét, akik, illetve amelyek egy évben 500 ezer forintnál nagyobb összeggel finanszírozzák a működését. Az EU legfőbb igazságszolgáltatási fóruma diszkriminatívnak és megalapozatlannak minősítette ezt a rendelkezést. A törvény főként a részben vagy egészben Soros György által finanszírozott csoportokat célozza meg, mint amilyen például a jogvédő Magyar Helsinki Bizottság vagy a korrupciót figyelő Transparency International. Ebben az ügyben nem sok minden történt.

Májusi a következő ítélet: 2 iráni és 2 afgán menekült ügyében hozott döntést a bíróság, azoknak az ügyében, akiknek Magyarországon korábban elutasították a menedékkérelmét, és az országukba való visszaküldésükről határoztak. A luxemburgi székhelyű bíróság ítéletében kimondta, hogy a Magyarország által a szerb határra épített táborban legfeljebb négy hétig lehet tartani a menekülteket, ezt követően be kell engedni őket az országba. „A kormány nem fogadja el az Európai Unió Bíróságának a menekülttáborral kapcsolatban hozott ítéletét. Meg fogja vizsgálni, hogy azok működtetése ütközik-e a magyar alkotmánnyal” – közölte Bakondi György, a miniszterelnök főtanácsadója. 

Áprilisban született a verdikt, hogy nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit Lengyelország, Magyarország és Csehország, amikor megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmezők áthelyezésére szolgáló ideiglenes mechanizmusnak való megfelelést. A három érintett tagállam azzal a céllal, hogy kivonja magát az áthelyezési mechanizmus végrehajtása alól, nem hivatkozhat sem a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos feladataira, sem az elosztási mechanizmus működésképtelenségére. Ennek a történetnek egyelőre ismereteink szerint nincs folytatása.

Márciusban a bíróság azt állapította meg, hogy ütközik az uniós joggal a földforgalmi törvény 2013-as módosítása, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e a haszonélvezeti joguktól megfosztott személyek kártalanításáról vagy sem. Az Európai Unió Bírósága a tőke szabad áramlásának korlátozásával indokolta a magyar kormányt elmarasztaló ítéletét. Ugyanis a hazai szabályozás megfosztja azokat a nem magyar állampolgárságú személyeket – az uniós állampolgárokat is – a haszonélvezeti joguk gyakorlásától – és hogy azt más személyekre átruházzák –, akik nem közeli hozzátartozói a magyarországi mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak.

A utolsó, Magyar által említett példa egy márciusi döntésről szól: nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az Erzsébet étkezési utalvány rendszer egyes elemei, amely elemek Magyarországon lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy a munkavállalóknak kedvező adózási feltételek mellett, biztosítsanak béren kívüli juttatást. A kormány módosította a szabályozást.