Sokkot okozott Európában a háborús veszélyhelyzet kihirdetése Magyarországon

Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét felbátorította az áprilisban aratott nagyarányú választási győzelem, és továbbra is eltökélt szándéka, hogy megmutassa Putyinnak: vannak még barátai Európában, ezért újabb veszélyhelyzetet vezetett be, tüntetőleg válaszként arra, hogy az Oroszország elleni szankciók és a pusztító ukrajnai háború gazdasági válságot okozott. Orbán arról beszélt: látható, hogy a háború és Brüsszel szankciói hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus inflációhoz vezetett, a világ gazdasági válság határán van, de Magyarországnak nem szabad belekeverednie ebbe a háborúba, és meg kell védenie a családok pénzügyi biztonságát. 

A drámai lépés sokkot okozott Európában, és újra ráirányította a figyelmet arra, hogyan bontják le a demokráciát Magyarországon, amely egykor a kontinens legígéretesebb országa volt – állapítja meg a Foreign Policy cikke.

Orbán Viktor 2010-ben tért vissza a hatalomba kétharmados többséggel, és ez lehetővé tette számára, hogy megváltoztassa az alkotmányt. Azóta a társaival aláásta a független igazságszolgáltatást, kiüresítette a médiát, célba vette a kisebbségeket és szivattyúzza a pénzt az EU alapjaiból. A Freedom House jogvédő civil szervezet értékelése szerint Magyarország már csak „részben szabad”, ezzel egyedülálló az EU-tagállamok között, és a minősítésben olyan államokkal osztozik, mint India, Pakisztán, vagy Szerbia. 

Közvetlenül a veszélyhelyzet keddi bejelentése előtt Orbán arra használta fel a kétharmadát, hogy jóváhagyják az alkotmány újabb módosítását, hogy lehetővé váljon a „veszélyhelyzet” kihirdetése akkor is, ha egy szomszédos országban háború tör ki. Ez egyébként a tizedik módosítás volt azóta, hogy az alkotmány 2012-ben életbe lépett. Magyarországon veszélyhelyzetek voltak érvényben a koronavírus-pandémia idején, továbbá a 2015-ös menekültválság idején is, de az Ukrajna elleni február 24-i orosz támadás óta ez az első eset, hogy – Ukrajnán és Moldován kívül – egy európai állam ilyen intézkedést vezet be. 

A veszélyhelyzet Orbán számára lényegében azt teszi lehetővé, hogy rendeleti úton kormányozzon, és teljesen megkerülje a parlamentet. Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója azt mondta a folyóiratnak: a cél az, hogy megkönnyítse a dolgokat a kormány számára, és biztosítani tudja, hogy ne legyen vita a politikájáról. A parlament aréna, és nem akarják, hogy cikkeket írjanak arról, hogy mit tesznek, nem akarják, hogy minderre figyelem terelődjön. „Emellett nem szabad elfelejteni, hogy nem ez a magyarországi demokráciával kapcsolatos problémák csúcsa. Az áprilisi választás nem volt sem szabad, sem tiszta” – mondta. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint az áprilisi színlelt (sham) választást tönkretette „a kiegyensúlyozott pálya hiánya”. 

Mindemellett a veszélyhelyzet kihirdetése egyben fejbólintás Moszkvának is, amely Orbán hatalomba való visszatérése előtt is szoros kapcsolatot élvezett Budapesttel – emlékeztet a cikk, amely beszámol arról is, hogy Szijjártó Péter decemberben magas orosz állami kitüntetést nyert el a két ország kapcsolatainak fejlesztésében való érdemeiért, és a díjat Szergej Lavrov adta át. Az Ukrajna elleni orosz támadást követő órákban Magyarország elítélte az „orosz katonai akciót”, és támogatta az első szankciókat, de elutasítja az olajembargót, azzal érvelve, hogy az közvetlenül érintené a magyar családokat. Orbán már jelezte is, hogy nem kívánja megvitatni az energia-szankciókat az Európai Tanács következő soron kívüli tanácskozásán – emlékeztettek a szerzők.