Sopov Ildikó Éva: nem engedem politikai furkósbottá silányítani Tata nevét

A kormánypárti politikus azután jelentette meg állásfoglalását, hogy Bóka János, a Fidesz, valamint Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője Baka András államfővé választása elleni tiltakozásként, a szavazástól távol maradva, az 1956-os forradalom vértanúinak emléktáblájánál helyezett el koszorút Tatán. Az ellenzéki politikusok a Facebookon közzétett bejegyzéseikben Baka Andrást méltatlannak nevezték a köztársasági elnöki tisztségre, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) magyar tagjaként egy 1956-os ügyben 2008-ban képviselt álláspontja miatt.

A strasbourgi döntéshez a Legfelsőbb Bíróság 2001. november 8-ai ítélete nyomán indult jogi eljárás "vezetett". A bíróság ötéves szabadságvesztésre ítélte az akkor 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest a három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz büntetőperében.

Sopov Ildikó Éva szerint "az a párt támadja Baka Andrást, amelynek korábbi kampányfőnöke, Orbán Balázs az első sorban állva adta volna meg magát 1956-ban az elnyomóknak".

Hangsúlyozta: a tatai sortűz ügyében az Emberi Jogok Európai Bírósága nem mentette fel Korbely Jánost, "nem is tehette volna, hiszen nem vádlottként, hanem kérelmezőként fordult a bírósághoz a magyar állammal szemben".

Hozzátette: a per nem az ’56-os bűnök relativizálásáról szólt, hanem arról, hogy összeegyeztethető volt-e az Emberi Jogok Európai Egyezményével, hogy a magyar bíróságok az 1956-os események kapcsán emberiesség elleni bűncselekményért ítélték el Korbely Jánost.

A Nagykamara 2008-ban arra jutott, hogy sérült az Egyezmény 7. cikke, mert nem bizonyított, hogy a cselekmény 1956-ban előreláthatóan emberiesség elleni bűncselekménynek minősült volna. Ezért Strasbourg nem "felmentette" Korbelyt, hanem egyezménysértést állapított meg a vele szembeni magyar ítélet nemzetközi jogi minősítésével kapcsolatban - írta bejegyzésében a kormánypárti politikus.

"Tényeket nem írhat felül a politikai szándék, Tata nevét pedig nem engedem politikai furkósbottá silányítani" - hangsúlyozta.

A strasbourgi székhelyű EJEB elé került ügyben a bírák - köztük Baka András, aki akkor a testület magyar tagja volt -, azt vizsgálták, valóban kimerítette-e a cselekmény az emberiesség elleni bűntett fogalmát, avagy "csupán" emberölés volt, ami akkorra elévült, és ezért nem büntethető.

A strasbourgi bíróság 2008. szeptember 19-én kihirdetett ítéletében Korbely Jánosnak adott igazat, és kimondta: nem valósult meg az emberiesség elleni bűntett. A testület 11 szavazattal 6 ellenében hozta meg döntését, és Baka András a többséggel szavazott.