Spiró György: Csernobil óta másképp látom a világot

Spiró György a csernobili katasztrófa óta más szemmel nézi a világot. Amikor az történt, akkor éppen Varsóba tartott – ahogy fogalmazott – „a csernobili felhőben”. A lengyel fővárosban a robbanás után harmadnapra hallhatta a Szabad Európa lengyel adásában, valójában mi történt. Ugyanarról további másfél nappal később számolt be a magyar adás. „Megdöbbentem, hogy a lengyelek előbb jutnak információhoz” – mesélte. 

Azon pedig még inkább megdöbbent, hogy az akkori lengyel kormány azonnal hozott intézkedéseket: a gyerekek nem mehettek a játszótérre, egyből kaptak jódot, az ablakokat be kellett csukni. Május elsején pedig, hazatérve azt tapasztalta, hogy bár „ugyanazt az atomfelhőt fújta felénk a megfordult szél, de itthon csak olcsóbb lett a saláta”. Ettől – mondta – annyira megijedt, hogy azt hitte, az a könyv, amin dolgozik, lesz az utolsó alkotása. „Azóta minden művemet úgy írom, hogy ez az utolsó és nem biztos, hogy be tudom fejezni”. Mint felidézte, azóta a veszélyt is jobban érzékeli.

Az orosz-ukrán háborúról azt gondolja Spiró, hogy Oroszország terjeszkedni akar, hiszen az orosz birodalom gondolata azóta létezik, hogy a mongolok betörtek Oroszországba. Az orosz ideológia része, hogy ők félig szlávok, félig mongolok és ez állandóan foglalkoztatja őket. Magyarországon is jelen van ez a „hasadtság”, csak itthon ez az ázsiai és európai kettősségre vonatkozik. Az, hogy hol ide, hol oda tesszük a hangsúlyt állandó konfliktushelyzeteket teremt, ahogy Oroszországban is.

Az író szerint olyan nincs, hogy magyarok, vagy oroszok, vagy lengyelek, mert a legkülönbözőbb mentalitású és kultúrájú emberek vannak a világon, de „az alapgondolkodás, hogy mi ilyenek vagyunk, így kell cselekednünk, az látszik mindenhol”. A szovjet birodalom megszűnéséről 1989-1990-ben sem gondolta, hogy véráldozat nélküli folyamat lenne, „és nem is megy vér nélkül”. Az uralomra törő orosz politikusok nyilvánvalóan egy birodalom fölött akarnak uralkodni, és Spiró György el tudja képzelni, hogy az ifjú Putyint – amikor még kgb-sként az NDK-ban volt – rendkívül dühíthette, hogy a II. világháború vesztesei még Kelet-Németországban is sokkal jobban élnek, mint a szovjetek, akik a győztesek voltak. 

A Szovjetunió szétesésének okai máig nincsenek tisztázva, és Spiró szerint Putyin olyan helyzetbe került, hogy elkezdhette a propaganda-hadjáratát. Az orosz elnök elérte, hogy az országában támogassák, és úgy vélte, hogy nyugodtan háborúzhat, mert a nyugat meggyengült, Amerika nem tud odafigyelni, a németeknél Merkel után nincsenek karakteres politikusok. Biztos, hogy volt számítási hiba, „de ez a Csernobil szindróma érvényesülni látszik a világban” – magyarázta.

Lehet, hogy ezzel most tér észre a nyugat vagy a felvilágosultnak nevezett demokrácia? – kérdezte Bolgár György. 1945-től nagyon szép békekorszak volt – kezdte válaszát Spiró György –, bár még ma sincs békeszerződés az oroszok és Japán közt. Az 1986. áprilisi csernobili történésig eltelt 41 évben az emberek elfelejtették az előző korszakok tapasztalatait, és azóta is újabb hasonló őrületeket művelnek. A mostani helyzet szerinte olyan, mint az I. világháború idején volt, technikailag pedig a II. világháborúra emlékezteti. Ha 100 éves időintervallumban nézzük a történéseket, akkor ez a krími háború folytatása, de akár a napóleonié is lehetne, mert mindig volt egy szent szövetség, amely felosztotta a háborúk utáni világot, ahogyan az író szerint, most is történni fog. Szerinte most az igazi döntéseket Berlinben, Washingtonban és Moszkvában hozzák Magyarországról, és világhatalmi szempontól az országunk együtt mozog a többi kelet-európai néppel, a Balkán kivételével. 

Sokak célja az volt, hogy az országunkból Kelet-Európa Svájca legyen, és Spiró György szerint ez a vágy egyre messzebb került, mert Magyarországon a rengeteg bedolgozás miatt bérrabszolgaság alakult ki, leépült az oktatás, emiatt a felnövekvő nemzedékek a csodálatos magyar kultúrából sem sokat tapasztalnak.