Sulyok Tamás csapdába került: saját bukását kell aláírnia?
A Fordulópont legfrissebb adásában Csintalan Sándor, Komlódi Gábor és Magyar György Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsáról, az Alaptörvény módosításáról, valamint a vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozásáról ütköztette véleményét. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a rendszerváltás óta példátlan közjogi helyzet alakult ki, ugyanakkor arról már megoszlottak a vélemények, hogy a politikai felhatalmazás meddig írhatja felül a jogállami szempontokat.
Rendkívüli helyzetre rendkívüli megoldás?
A beszélgetés középpontjában az az Alaptörvény-módosítás állt, amelynek elfogadása esetén Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása megszűnik. Magyar György arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a közvélemény elsősorban arra vár választ, aláírja-e az államfő a módosítást, jogilag ennél összetettebb a helyzet. Szerinte még egy aláírt törvény esetében is megnyílhat az út az Alkotmánybíróság előtt, amely ugyan már nem változtathatna az államfő jogállásán, de az eljárás alkotmányosságát vizsgálhatná.
A jogász ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy az Alkotmánybíróság tartalmi kérdésekben nem dönthet, kizárólag azt vizsgálhatja, megfelelt-e az eljárás az alkotmányos szabályoknak. Úgy vélte, az eddigi ismeretek alapján az eljárás formai hibája nem látható, ezért legfeljebb időhúzásra nyílhat lehetőség.
Csintalan Sándor szerint azonban a kérdés messze túlmutat a jogértelmezésen. Úgy fogalmazott: egy bukott rendszer közjogi szereplőiről van szó, és történelmi analógiaként Szűrös Mátyás távozását idézte fel. Szerinte Sulyok Tamás már korábban elveszítette azt a méltóságot, amely a köztársasági elnöki tisztséghez tartozik, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az önkény lebontását is jogi keretek között kell végrehajtani. „Inkább legyen egy bonyolult közjogi helyzet, mint a guillotine” – fogalmazott, utalva arra, hogy a demokratikus átmenetek mindig konfliktusokkal járnak, de nem erőszakkal kell lezárni őket.
A politikai akarat nem írhatja felül a jogot
Magyar György szerint a választási eredmény valóban világos társadalmi felhatalmazást adott az új politikai többségnek, ám ez nem jelentheti azt, hogy a jogszabályok háttérbe szorulnak. Úgy fogalmazott: „van egy közakarat, de ettől még a jogot nem tiporjuk”. Szerinte az Alaptörvény módosításának indokolása hiányos, ami alkotmányjogi aggályokat vet fel, miközben Magyarországnak továbbra sincs valódi, társadalmi konszenzuson alapuló alkotmánya, csupán egy sokszor módosított alaptörvénye.
Komlódi Gábor ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában valóban nem volt még példa arra, hogy ilyen módon szűnjön meg egy köztársasági elnök mandátuma, de arra sem akadt példa, hogy egy ország hosszú éveken át rendeleti kormányzásban működjön, vagy hogy az alkotmányos intézmények ilyen mértékben összefonódjanak a végrehajtó hatalommal. Véleménye szerint önmagában egy közjogi tisztség nem élvez feltétlen védelmet, azt mindig az alkotmányos rendszer egészében kell értelmezni.
A beszélgetés során többször szóba került az is, hogy Sulyok Tamás mennyiben saját döntései alapján cselekszik. Csintalan szerint a köztársasági elnöknek nincs valódi politikai szuverenitása, hiszen pályafutását sem maga alakította, és távozásának körülményeit sem ő határozza meg. Úgy vélte, amikor korábban lehetősége lett volna politikai megállapodásra, akkor is „a parancsnokságot” kérdezte meg, ami szerinte önmagában alkalmatlanná teszi arra, hogy az állam egységét jelenítse meg.
Komlódi úgy látja, a Sulyok-ügy valójában a Fidesz politikai erejének meggyengülését szimbolizálja. Szerinte a Fidesz hosszú ideig nem volt hajlandó szembenézni saját politikai vereségeivel, azonban az elmúlt időszak eseményei – köztük a Velencei Bizottság reakciója és az Alkotmánybíróságon kialakult helyzet – azt mutatják, hogy korábbi tekintélye itthon és nemzetközi szinten is jelentősen megkopott.
Vagyon-visszaszerzés: új hivatal vagy újabb jogi vita?
A műsor második felében a tervezett vagyonvisszaszerzési hivatal került terítékre. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a korrupcióból származó vagyon felkutatása társadalmi elvárás, ugyanakkor komoly szakmai kérdéseket vet fel az új intézmény felállítása.
Csintalan Sándor szerint politikailag érthető a szándék, de egyelőre nem világos, milyen hatáskörökkel működne az új szervezet, és szükség van-e rá az ügyészség mellett. Magyar György emlékeztetett arra, hogy jelenleg is léteznek vagyonvisszaszerzési mechanizmusok az ügyészségen belül, ugyanakkor az elmúlt másfél évtized korrupciós ügyei indokolhatják egy erősebb intézmény létrehozását.
Komlódi Gábor szerint az Alaptörvény módosítása azért is jelentős, mert megtöri az ügyészség kizárólagos szerepét a vádemelés területén, ami hosszabb távon a jogfejlődést is szolgálhatja. Magyar György ugyanakkor óvatosságra intett. Szerinte a gyors jogalkotás könnyen hatásköri és illetékességi zavarokat okozhat, ráadásul hamarosan az Európai Ügyészség magyarországi megjelenése is új helyzetet teremt. Úgy fogalmazott: a politikai szándék önmagában kevés, ha nincs elegendő idő, szakember és átgondolt kodifikáció a rendszer felépítéséhez.
