Súlyos fordulat az aranykonvojügyben: Orbán és Rogán neve is felmerült
Az aranykonvoj ügyében zajló nyomozások új szakaszba érkeztek – erről beszélt a KlikkTV Centerpálya című műsorában dr. Horváth Lóránt, az érintett ukrán fél jogi képviselője. Az ügyvéd szerint a rendelkezésre álló nyomozati iratok alapján egyre inkább az körvonalazódik, hogy a március 5-i hatósági akció mögött nem pénzmosási bűncselekmény, hanem politikai motiváció állhatott. Úgy véli, amennyiben az eredeti gyanú megalapozatlannak bizonyul, politikai szereplők büntetőjogi felelősségének vizsgálata is indokolttá válhat.
A pénzmosási gyanú helyett politikai motiváció rajzolódik ki
A műsorban dr. Horváth Lóránt felidézte, hogy az ügy kezdetén a magyar hatóságok pénzmosás gyanújára hivatkozva hajtották végre az akciót, amelynek során az ukrán pénzszállítókat megbilincselték, több esetben fizikai kényszert alkalmaztak velük szemben, majd kihallgatták őket. Mint hangsúlyozta, azóta senkit sem gyanúsítottak meg hivatalosan, az érintettek kitiltását visszavonták, a lefoglalt készpénzt, aranyrudakat és más értéktárgyakat pedig maradéktalanul visszaszolgáltatták.
Az ügyvéd ugyanakkor jelezte, hogy a pénzmosás miatt indított nyomozás formálisan még nem zárult le, továbbra is felderítési szakban van. Elmondása szerint a magyar hatóságok külföldi jogsegély keretében megkeresték a Raiffeisen Bankot is, azonban tudomása szerint az onnan érkezett válasz nem tartalmazott olyan adatot, amely alátámasztaná a pénzmosás gyanúját. Arra számít, hogy az eljárás végül bűncselekmény hiányában szűnik meg.
Dr. Horváth Lóránt úgy fogalmazott: ha kivonják az ügyből az eredetileg feltételezett bűncselekményt, akkor kizárólag a politikai motiváció marad. Szerinte ebből következhet az is, hogy felmerülhet azoknak a politikai szereplőknek a büntetőjogi felelőssége, akik szerepet játszhattak az akció előkészítésében vagy elrendelésében.
Egyetlen nap alatt jutottak el a feljelentéstől a TEK-akcióig
Az ügyvéd részletes időrendet ismertetett az eseményekről. Elmondása szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal információgyűjtése rendkívül gyorsan zajlott: az ukrán pénzszállítók március 4-én érkeztek Bécsbe, március 5-én pedig már megszületett az a feljelentés, amely szerint ismeretlen ukrán személyek pénzeszsákokat pakoltak egy gépkocsiba a Raiffeisen Bank mélygarázsában.
Mint hangsúlyozta, ez a pénzszállítási folyamat korántsem volt ismeretlen a magyar állam előtt. Elmondása szerint 2022 óta összesen 172 alkalommal haladtak át hasonló szállítmányok Magyarország területén, minden esetben hivatalos útvonalengedéllyel, előzetes bejelentéssel és hatósági ellenőrzések mellett. Több alkalommal maga a magyar rendőrség biztosította a pénzszállítás fegyveres kíséretét.
Dr. Horváth Lóránt szerint március 5-én a NAV bevetési egysége Hegyeshalomnál mintegy húszfős állománnyal megállította és teljes körűen ellenőrizte a konvojt. Az okmányokat rendben találták, majd a járművek folytathatták útjukat. Néhány órával később azonban már a Terrorelhárítási Központ látványos akcióban állította meg ugyanazt a konvojt.
Az ügyvéd szerint különösen figyelemre méltó, hogy a NAV korábbi jegyzőkönyve rögzítette: a járművekben nem volt fegyver. Emiatt álláspontja szerint nem állta meg a helyét az a későbbi indoklás, amely szerint a TEK bevonását fegyverek feltételezett jelenléte indokolta.
Beszélt arról is, hogy a pénzszállítás jelentős részét egy magyar biztonsági cég végezte, amely fegyveres kíséretet biztosított a szállítmányoknak, míg az ukrán személyek Magyarország területére saját fegyverrel nem is léphettek be, mivel ehhez külön engedélyre lett volna szükség.
A műsorban szóba került Orbán Viktor március 5-i beszéde is, amelyben a miniszterelnök arról beszélt, hogy szükség esetén erővel is rá kell kényszeríteni Ukrajnát bizonyos döntések meghozatalára. Dr. Horváth Lóránt szerint az időbeli egybeesés nem véletlen, és úgy véli, az akciónak kettős célja lehetett: belpolitikai szempontból jól illeszkedett az ukránellenes kampányba, emellett alkalmas lehetett arra is, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára a Barátság kőolajvezeték ügyében. Az ügyvéd szerint az érintett ukrán állami bank számára a lefoglalt pénzmennyiség már érzékelhető nagyságrendet képviselt.
Folyamatban van a felelősség feltárása
Dr. Horváth Lóránt elmondta, hogy ügyfelei nevében már március 9-én büntetőfeljelentést tettek jogellenes fogvatartás, hivatali visszaélés, kényszervallatás, testi sértés és más bűncselekmények gyanúja miatt. Szavai szerint a választásokig gyakorlatilag nem történt érdemi nyomozás, ezt követően azonban megkezdődtek a tanúkihallgatások.
Tájékoztatása szerint már meghallgattak tolmácsokat, NAV-munkatársakat és több sértettet is, a kihallgatások pedig különböző nézőpontból világítják meg az eseményeket. Az ügyvéd szerint ugyanakkor közös elem, hogy az ukránokat tanúként kellett volna kezelni, ennek ellenére megbilincselték őket, fogva tartották, levetkőztették, őrök felügyelete alatt helyezték el, majd másnap kiutasították Magyarországról.
A jogász arról is beszélt, hogy álláspontja szerint a NAV nyomozói maguk sem értettek egyet az eljárás egyes részeivel, és kifogásolták a történteket. A jelenlegi nyomozás egyik fontos kérdése szerinte éppen az, hogy kitől érkeztek azok az utasítások, amelyek a hatósági fellépés ilyen módját eredményezték.
A beszélgetés során a műsorvezető felvetette Rogán Antal és Orbán Viktor politikai szerepét is. Dr. Horváth Lóránt erre reagálva azt mondta, meg tudja erősíteni azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint az akció közvetlen politikai döntés eredménye lehetett. Hozzátette ugyanakkor, hogy ennek bizonyítása nem az ő feladata, hanem a nyomozó hatóságoké, ugyanakkor a rendelkezésére álló iratok alapján szerinte ez az irány rajzolódik ki.
A műsor végén szóba került a Büntető Törvénykönyv terrorcselekményre vonatkozó rendelkezése is, amely más állam valamely cselekményre történő kényszerítését is nevesíti. Dr. Horváth Lóránt emlékeztetett arra, hogy ezt a jogi minősítést már korábban is felvetette, amikor nyilatkozott az ügyről, és továbbra is úgy látja, hogy a nyomozás ebbe az irányba is elmozdulhat.
