Súlyos kritikát fogalmazott meg az MNB a kormány gazdaságfejlesztési stratégiájáról
A Magyar Nemzeti Bank szerint nincs összhangban a realitásokkal a magyar kormány 2024 és 2030 közötti időszakra vonatkozó versenyképességi stratégiája.
A stratégiát még áprilisban mutatta be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, amely szerint Magyarország a következő hat évben főként további iparosításon keresztül fog nagyot fejlődni. Nem lelkesedik viszont az ötletért a Magyar Nemzeti Bank, amely évek óta rendszeresen kritizálja a kormány gazdaságpolitikáját – írta a Telex.
Ahogy a lap fogalmaz, Matolcsy György jegybankelnök és volt helyettese, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter között a személyes viszony is elég feszült volt az utóbbi években, bár legutóbb mintha már tettek volna egy lépést a békülés felé. Az MNB mindenesetre most egy mélyelemzés nevű dokumentumában többek között a következőket „fő üzeneteket” írta az anyagról:
- A stratégiában vázolt célrendszer elsődlegesen a gazdasági növekedés mennyiségi tényezőire fókuszál, a versenyképesség minőségi tényezőire jóval kevesebb hangsúlyt fektet.
- A makrogazdasági pálya nincs összhangban a gazdaságtörténeti realitásokkal és a hazánk előtt álló gazdasági kihívások jellegével.
- A stratégiában felvázolt fejlesztési célok általános hívószavak szintjén kívánnak változást elérni, a magyar gazdaság 21. századi versenyképességének javulását támogató strukturális reformok kevéssé azonosíthatók.
- A stratégia nem tekinthető átfogó, a versenyképességi fordulatot komplexen támogató gazdaságpolitikai programnak. A jegybank által vizsgált versenyképességi keretrendszer kulcsterületeinek 80 százaléka nem, vagy csak érintőlegesen jelenik meg.
- A megvalósítási terv és a hozzá rendelt finanszírozási terv nem kerül bemutatásra az anyagban
Az MNB fő kritikája az, hogy a kormány versenyképességi stratégiája elsősorban a gazdasági növekedés mennyiségi tényezőire fókuszál, a minőségiekre kevésbé. Felhívja a figyelmet arra is, hogy 2019 és 2023 között Magyarországnak a legtöbb versenyképességi rangsorban nem javult, hanem romlott a helyezése, a 27 uniós tagállam közül ma valahol a 19-24. helyezésnél vagyunk.