Svájc leállítja a civileknek szóló magyarországi programját, ha a kormány megszegi a megállapodást
Vitatott a Magyarországnak nyújtott svájci támogatás, bármilyen jó szándék is áll mögötte – írta honlapján a svájci közszolgálati műsorszóró. „Magyarország harcol az ellen, ami nem tetszik Orbánnak, Svájc pedig pénzt ad Magyarországnak. Vajon hagyja-e magát becsapni?” – vetette fel a cikk.
A nem kormányzati, vagyis civil szervezetek zavarják a magyar kormányt, mert sok ilyen szervezet a kisebbségek, a menedéket kérők, vagy a szexuális kisebbségek érdekében dolgozik, nem ritkán külföldi pénzből. Orbán Viktor magyar kormányfő azonban egészen mást akar: nemzetállamot, hagyományos családot – vázolja a helyzetet az SRF írása, amely idézte Németh Szilárdot, aki ki is mondta: „Ezeket a szervezeteket minden erővel el kell nyomni, el kell innen tűnniük”.
A magyar kormány törvényekkel és anyagi téren meg is nehezíti a civilek munkáját – erre panaszkodik minden magyarországi civil szervezet. Köztük Nun András, a romákkal dolgozó Autonómia segélyszervezet vezetője is, aki szerint tendencia, hogy a civil szervezeteket kiszorítják. Feltűnően csak azok kapnak pénzt, akik közel állnak a kormányhoz, például az egyházak, és ebben nem csak az a probléma, hogy például az Autonómia nem jut állami támogatáshoz, hanem főleg az, hogy ha senki nem tudja a kormányt ellenőrizni, akkor virágzik a korrupció. Nun András példaként hozta fel, hogy a kormány uniós pénzből az ország 300 legszegényebb cigány települését akarta támogatni. Ezekben a falvakban működik egy állami szociális szolgálat, de a költségvetése nevetséges. A kormány most ahelyett, hogy az uniós támogatásból ezt a hálózatot fejlesztené, párhuzamos új szolgálatot hozott létre, ami puszta pénzkidobás, és ha a kormány megkérdezte volna a hozzáértő civil szervezeteket, akkor azok a meglévő hálózat fejlesztését javasolták volna.
Az EU és Norvégia osztja ezeket az aggályokat. Az EU sokmilliárd eurót befagyasztott, részben azért is, mert elfogadhatatlannak találja a civilekkel való bánásmódot. Norvégia pedig pénzügyileg kivonult, mert a magyar kormány nem volt hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy egy, a norvég fél által kiválasztott NGO-ra bízzanak egy projektet. Ezzel szemben Svájc a következő években közel 88 millió eurót ad ki Magyarországon.
Deborah Kern, a svájci külügyminisztérium (EDA) ez ügyben felelős munkatársa kifejtette: „Nincsenek feltételeink, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy együttműködjünk egy adott országgal”, de a jó kormányzást és az átláthatóságot azért figyelembe veszik. Szerinte nem fair az a szemrehányás, miszerint a svájci kormány támogatja a magyar kormány civilekkel szembeni kétes fellépését. „Elemezzük a magyarországi politikai helyzetet, és látjuk, hogy bizonyos jogokat korlátozottnak lehet tekinteni” – mondta. Hozzátette azonban: „politikai üzenetet küldünk, hiszen mindnyájan azt szeretnénk, ha egyenlőként kezelnének bennünket, politikai színezettől függetlenül”. Svájc ezért abban állapodott meg Magyarországgal, hogy minden szakmailag alkalmas szervezet részt vehet a programok megvalósításában, és hogy tisztességes pályázatok lesznek.
A magyar kormány a műsorszóró kérdéseire egyebek között azt válaszolta, hogy nagy súlyt helyez a civil szervezetek bevonására. Nun András szerint azonban ezek üres szavak. Ő például minden alkalommal nyugtatgató válaszokat kap, amikor az iránt érdeklődik az illetékes szerveznél, hogy szervezete hogyan vehetne részt a svájci támogatás felhasználásának alakításában. Álláspontja szerint szerződéses garanciák nélkül a civil szervezeteknek aligha van esélyük arra, hogy svájci pénzhez jussanak. Vagyis fennáll a veszély, hogy Svájc hagyja magát becsapni a magyar kormánytól. Deborah Kern azonban nem tart ettől: elismeréssel szólt a Magyarországgal való együttműködésről, és ezt mondta: Svájc adott esetben megtenné a szükséges lépéseket, ha nem a megállapodásnak megfelelően mennek a dolgok, leállítja a programot.
