A méltóságteljes élettel nem áll szemben az aktív eutanázia

A Nemzeti Választási Bizottság még februárban utasította el azokat az aktív eutanáziáról szóló népszavazási kérdéseket, amelyeket Karsai Péter – Karsai Dániel testvére – nyújtott be. Ezután a gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogász-ügyvéd a Kúriához fordult, amely április végén szintén elutasította a népszavazási kérdéseket. Ezzel a bírák lényegében kötelességévé tették, hogy elviselhetetlen fájdalmak között és magatehetetlenül éljen.

Az állapotáról és küzdelméről a közösségi oldalán időről-időre beszámoló Karsai Dániel „A nép szava: panasz” – címmel tudatta hétfőn a Kúria döntését és azt is, hogy panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz (Ab). A bejegyzésben leírta: a Kúria szerint a döntés egyik oka az, hogy a kérdés jóváhagyásához Alaptörvény-módosításra lenne szükség. Azt, hogy ez miért nonszensz, az alkotmányjogi panaszukból való idézettel magyarázta.

„A Kúria a döntésében amellett érvelt, hogy az életvégi döntésekre vonatkozó népszavazási kérdés az élethez való jogalap törvényi szintű szabályozása módosítását eredményezné, így helybenhagyta a hitelesítést megtagadó NVB döntését. A Kúria érvelésével szemben azonban az életvégi döntés lényege, hogy az egyén emberi méltóságának magját érvényre juttatja önrendelkezési joga gyakorlásán keresztül, reflektál saját életére, annak minőségére és a konklúzióját döntésbe foglalja. Nem sérül ezáltal az élethez való jog, éppen ellenkezőleg: az életvégi döntések azt biztosítják, hogy az egyén saját élete mindvégig számára méltóságteljes érték maradjon és elkerülhesse az életét a fizikai létezésre korlátozó szenvedést, hogy ne emberi méltósága romjain ülve szemlélje a külvilágot és érezze az elviselhetetlen szenvedést mindenféle irányítási lehetőség, az egyéni autonómia szikrája nélkül.” 

Az ALS betegsége előrehaladott állapota miatt az ügyvédi munkájával felhagyó, szondával táplált, fekvő beteg Karsai Dániel kitért a második kúriai határozat indoklására is. Aszerint a népszavazás eredményeként az Országgyűlés nem tudná eldönteni, milyen jogalkotásra köteles. Ahogy írta, a Kúria szerint továbbá a népszavazásra bocsátani kívánt kérdés a választópolgárok számára sem egyértelmű. „Dehogynem” – kommentálta az alkotmányjogász. Ezt pedig egy korábbi alkotmánybírósági határozat részletével támasztotta alá.

„A népszavazás, mint a közvetlen demokratikus hatalomgyakorlás jogintézménye kiüresítéséhez vezetne, ha olyan népszavazási kérdés hitelesítését tagadja meg a Kúria, amelyből az Alaptörvénnyel összhangban álló jogalkotási megoldás is következhet. A jogalkotói egyértelműség követelményének megfelelő, de többféle jogalkotási megoldást magában hordozó népszavazási kérdés normatartalommal kitöltésekor a Kúriának nemcsak lehetősége, de kötelessége is, hogy a kérdés hitelesítése szempontjából az Alaptörvénnyel összhangban álló megoldást figyelembe vegye, és félretegyen bizonyos, az Alaptörvénnyel össze nem egyeztethető lehetséges normatartalmakat.”

Vörös Imre akadémikus – egykori alkotmánybíró – a Hírklikknek korábban elmondta, Magyarországon nem létezik olyan, hogy életvégi döntések meghozatalához való jog, az Alaptörvény és a régi Alkotmány sem tartalmaz ilyet. Az általános személyiségi jogokból, az emberi méltósághoz való jogból viszont sok minden levezethető. „Az Alkotmánybíróságon annak idején az emberi méltósághoz való jogot egyfajta anyajognak tekintettük, és ebből vezettük le a véleménynyilvánítás, a szólásszabadság, gyülekezés-, vallás-, lelkiismereti szabadság jogát. De az emberi méltósághoz való jogba adott esetben beleérthető az életvégi döntés joga is.” 

Ehhez valakinek ilyen indítványt kellene előterjesztenie az Alkotmánybírósághoz, mert akkor arra kellene mondani valamit. El kellene az Ab-nak döntenie, hogy az emberi méltóságba a felsoroltakon kívül, konkrétan az életvégi döntéshez való jog is beleértendő-e – hívta fel a figyelmet Vörös Imre, aki nyolc évig volt az Alkotmánybíróság tagja.

Szepesházi Péter ügyvéd, volt bíró is egyetértett Karsai Dániel Facebook oldalán megosztott alkotmánybírósági panasz indoklásaival. Szerinte sem arról van szó, hogy az élethez való jog megszegéséhez vezet, ha megengedik a szigorú feltételekhez kötött aktív eutanáziát, ahogyan azt Karsai Dániel is kifejtette. Hanem éppen arról van szó, hogy úgy élhessen és az életére vonatkozóan úgy hozhassa a döntéseket, akár a befejezéséről, ahogyan szeretné – ha már a betegsége miatt nem tud méltósággal létezni, csak szenvedni, méltóság nélkül. Nincs szó ellentétről, hiszen ez így erősítené a méltósággal élt éltet.   

Emellett – Szepesházi Péter szerint is – lehet olyan kérdést feltenni népszavazásra, amelynek következménye az Alkotmányba ütközik, mert ha akkor szükségessé válik, lehet olyan szabályozást is hozni, ami megfelel az Alkotmánynak, az Alaptörvénynek. Tehát az nem lehet indoka a népszavazási kérdés elutasításának, hogy annak következményeként Alkotmányba ütköző jogszabályt hoznak. „A gránitszilárdságú Alaptörvényt kell majd olyanná tenni egy esetleges 14. módosítással, amely megfelel a népszavazás következményeinek” – mutatott rá az ügyvéd.   

A posztban kiemelt két részlet mellett felhívta a figyelmet a beadvány több pontjára is. Köztük arra, hogy a Kúria szerint bizonytalan jogi helyzetet eredményezne, ha az aktív eutanáziát elfogadnák népszavazáson, majd megszavazna a parlament róla egy törvényt. „De jól indokolt Karsai Dániel, amikor leírta, hogy ezen az alapon mindent elutasíthatna a Kúria, a Büntető törvénykönyvből pedig ki kéne venni minden bírói mérlegeléses részt, mint például a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés mérlegelését, hiszen az sincs konkrétan definiálva, ezért az is bizonytalan jogi helyzetet teremt” – magyarázta Szepesházi Péter. 

A másik ilyen pont az, amikor a Kúria a halálbüntetés tilalmát is kapcsolatba hozza az aktív eutanázia népszavazási kérdésének elutasításával. Ez azonban az ügyvéd szerint sem jó párhuzam, mert a halálbüntetésnél mégiscsak önkényesen veszi el az állam az emberi életet, akkor is, ha az az ítélet egy tisztességes bírói eljárás után keletkezett. „Az viszont, amikor egy halálos beteg dönt és az ő segítői „veszik el” a gyógyíthatatlan beteg életét, nem vonható párhuzamba a halálos ítélet tilalmával, mert az azt tiltja, hogy az állam önkényesen vegye el egy valószínűleg egészséges ember életét” – fejtette ki Szepesházi Péter. Az életnek méltóságteljesnek kell lennie és nem bármilyennek. A Kúria éppen az egyén autonómiáját veszi el azzal, hogy semmilyen módon és semmilyen körülmények között nem engedi az aktív eutanáziát, csak a passzívat – tette hozzá.

Az Alkotmánybíróságnak 30 napja van a döntésre.