Szakács: Az unió jobban képviseli a magyar devizahitelesek érdekeit, mint a hazai jogalkotás vagy jogalkalmazás

Az Európai Unió Bírósága ugyanis a héten olyan döntést hozott, amely szerint a szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető.

Szakács szerint ezzel már a második olyan európai bírósági ítélet született devizahiteles-ügyben, amely az Orbán-féle devizamentő csomagot nem jó színben tünteti föl. „Ez alapvetően szokatlan” – mondta.

„Az Európai Unió jobban látja a magyar devizahiteseknek az érdekeit, jobban látja a magyar emberek érdekét, mint ahogyan azt a magyar jogalkotás vagy akár a magyar jogalkalmazás látja. S ezért van értelme az Európai Unióban lenni. (…) Mi ezért mondjuk, hogy ’Haza. Szeretet. Európa’.”

Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője elmondta: a Kúria által 2013-ban a devizahitelezéssel kapcsolatban megjelölt három fő probléma közül az Orbán-kormány csak kettőt: az árfolyamrést és a kamatemelést kezelte, a harmadikat nem. „A legnagyobb csalást, a legaljasabb tisztességtelenséget: a megtévesztő árfolyamkockázatot nem kezelték a mai napig sem.” – emelte ki.

Hiába tudta a kormány már 2011-ben, hogy a bankok megtévesztették és becsapták az embereket, és hiába tettek meg mindent az adósok, hogy megszabaduljanak a szerződésüktől, „az alap az volt, hogy maradjon életben a szerződés. Ezt az alapot zúzza szét az Európai Bíróság ítélete” – mondta.

Az ítélet szerint ha az árfolyamkockázat miatt a szerződés tisztességtelen, akkor azt  úgy kell tekinteni, mintha a szerződés nem is lenne.

Kiemelte azt is, hogy az ítélet kimondja: a fogyasztó uniós védelmét nem lehet gyengíteni. Ez viszont azt jelenti: az uniós bírósághoz lehet fordulni akkor is, ha a magyar bíróságok elutasítják a magyar adóst, automatikusan a Kúria jogegységi határozatára hivatkozva.

Hozzátette: a fogyasztóvédelmi törvényeknek visszatartó erővel kellene bírnia, hogy a bankok tudják: súlyos kártérítést kell fizetniük, ha tisztességtelen szerződéseket íratnak alá.

Ehhez Szakács azt fűzte hozzá: a hatóságok azért nem akarják értelmezni az 1993-as európai fogyasztóvédelmi irányelvet, mert a bankok oldalán állnak.

„Bárki azt gondolja, hogy a magyar bíróságokon vagy éppen a magyar közigazgatásban, vagy a kormányzatban olyan emberek ülnek, akik 25 év alatt nem tudnak értelmezni egy irányelvet? Nem. Nem akarják értelmezni” – mondta.

Hiszen Orbán maga állapodott meg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) arról, hogy a bankoknak a forintosítás egy fillérjébe nem kerülhet, hogy a végrehajtások elé nem gördít semmilyen akadályt, és hogy nem hoz olyan szabályt, ami csökkentené a bankok profitját.

Azt mondta: az MSZP szerint ezért az első legfontosabb lépés az EBRD-vel kötött szerződés felbontása; a második, hogy az uniós fogyasztóvédelmi irányelvek alapján, a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva legyen új banki elszámoltatás, a harmadik pedig, hogy ha már a fideszesek 2011-ben is tudták, hogy a bankok becsapták és megtévesztették az ügyfeleiket, akkor foglalják ezt törvénybe.

Ekkor ugyanis a bankoknak kellene pert indítaniuk, nem a devizahiteleseknek, s „akkor nem egymillió per lesz, hanem csak hét.”

„Ezek a javaslatok bent vannak a parlament előtt, szavazhatnak róla a fideszesek” – mondta.

Fölszólította a kormányt: mivel hamarosan lejár a kilakoltatási moratórium, függessze fel a végrehajtásokat, amíg ezt a kérdést nem rendezi. „Ne kerüljenek ezrével a magyar családok az utcára azért, mert Orbán egy európai bankkal paktumot kötött”.