Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarország elrettentő ereje a szövetségesi rendszerrel kiegészítve megnőtt

A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott, Ki békét akar, készüljön a háborúra – Európai haderőnk kilátásai című panelbeszélgetésen Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: a magyar kormány már 10 évvel ezelőtt látta, hogy a világ változni fog, ezért már akkor olyan hosszú távú haderőfejlesztési programot indított el, amelynek a végrehajtása ma is tart.

„Az elmúlt négy-öt évben beérett ennek az előre gondolkodó munkának a gyümölcse, és kijelenthetjük, hogy mind a szárazföldi erők, mind a légierő, a különleges képességek, kiber- és drónképességek tekintetében eljutottunk a teljes átfegyverzettség állapotába" – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy jelenleg a digitalizáció és a meglévő eszközrendszerek harmonizációjával foglalkoznak.

Elmondta mindazonáltal azt is, hogy a haderőfejlesztések során szembe kellett nézni azzal, hogy a magyar fegyveres erők által korábban használt szovjet haditechnika lényegében használhatatlanná vált, és karbantartási hiányosságok is voltak.

„A haderőfejlesztésünk fókusza most a szervezetre és az emberekre koncentrálódik" – jelentette ki, aláhúzva, hogy a hadseregen belül számos szociális intézkedést is meghoztak annak érdekében, hogy javítsák a katonák megbecsültségét, illetve igyekeznek haladni az infrastruktúra-fejlesztés terén is.

„A haderőfejlesztésnek akkor van valós hatása, és akkor eredményez hadra fogható, jól felfegyverzett haderőt, ha az összes lényeges elemét egyszerre kezeljük" – fogalmazott.

A tárcavezető példaként említette Németországot, amely az utóbbi időben jelentős katonai fejlesztéseket indított, kiemelve: ezen intézkedések által Németország hadserege lesz nagyon rövid időn belül Európa legnagyobb, legjobban felfegyverzett, kiképzett és sorozott hadereje.

„Ez is azt mutatja, hogy eltökélt készülődés van folyamatban" – mutatott rá, hozzátéve, hogy a németországi fejlesztésekre „még egy-két évvel ezelőtt is egészen más reakciókat hallottunk volna".

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta azt is, hogy a jelenlegi globális helyzetben rendkívüli józanságra, higgadtságra és átgondoltságra van szükség Magyarországon, illetve az Európai Unióban és a NATO-ban. Figyelmeztetett egy kibontakozóban lévő, „nagy európai háború felé való haladásra".

„Fel van festve a Jó és a Rossz, látjuk, hogy van egy nagy Rossz, és az ellen szinte erkölcsi kötelesség az egyenként való felsorakozás (...); megvannak a politikai rendszerek és az ehhez kapcsolódó propagandisztikus eszközök is" – fogalmazott a miniszter, aki egyúttal hangsúlyozta: ettől az állásponttól csak Magyarország és az Egyesült Államok tér el.

Rámutatott arra, hogy e két ország a most zajló háborúban azt az álláspontot képviseli, hogy csakis a tárgyalásos út, a béketárgyalás és a tűzszünet lehet a megoldás.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott: a helyzet alakulásában nagy szerepük van az érintett államokban rendezett választásoknak is.

„Mi is készülünk egy ilyenre; nagyon fontos, hogy ebben egy békepárti, higgadt, nyugodt és komoly tapasztalattal rendelkező erő álljon az ország élén" – szögezte le.

A tárcavezető elmondta, hogy a védelmi kérdésekről szóló EU-találkozókon, valamint a NATO-tagországok egyeztetésein gyakran tanúja olyan vitáknak és megbeszéléseknek, amelyek döntően nem egy európai hadsereg felállításáról, nem elsősorban az európai elrettentő képességek erősítéséről szólnak, hanem még mindig arról, hogy az ezek erősítéséhez vezető út Ukrajna felfegyverzése, beleértve az ukrán hadseregnek a reménybeli béke utáni fegyverben tartását is.

„Sokkal megnyugtatóbb lenne, ha ez már mögöttünk lenne, és az európai államok, így Magyarország is arra koncentrálhatna, hogy a saját erejét olyan állapotba hozza, hogy az megfelelő elrettentő erőt képezzen, a szövetségi rendszerrel kiegészítve" – szögezte le, hozzátéve: „az elrettentő erő nem falra rajzolt marketingszöveg; építése mindannyiunk feladata".